A csanádi egyházmegye első püs­pöke, Szent Gellért legismertebb fenn­maradt műve a Deliberatio Gerardi Moresenae aecclesiae episcopi supra Hymnum trium puerorum ad Isingrimum liberalem, vagyis Gellértnek, a maros­vári egyház püspökének értekezése A három ifjú énekéről a tudós Isingri­musnak.
A kéziratot 1724-ben történt fel­fedezése óta többször kiadták, a mű számos tanulmány és elemzés tárgyát képezte, és egyes kutatók véleménye sze­rint vele kapcsolatban mind a mai napig több a kérdés, mint amennyi a minden kétséget kizáró válasz. A csa­nádi egyházmegye megalapításának 990 éves évfordulójához közeledve Szent Gellért munkája ismét az érdeklődés középpontjába került, mégpedig facsi­mile kiadásban, Excellenciás Roos Márton temesvári ny. püspök kez­de­ménye­zésére, akit a könyv bemutatója kapcsán kértünk beszélgetésre.

– Püspök úr íróasztalán itt fekszik bőrkötésben Szent Gellért műve, amely­nek november 27-én az Adam Müller Guttenbrunn házban lesz a bemutatója. Jelent meg hasonló kiadás eddig?
– Nem. Szent Gellért Deliberatio-jának ez az első facsimile kiadása, amely magas színvonalú, mai digitális technikával előállított, az eredetivel mindenben pontosan megegyező másolat. A művet a csanádi egyházmegye három jogutóda, pontosabban a szeged-csanádi, a nagybecskereki és a temesvári egyházmegyék főpásztorai jelentették meg azzal a céllal, hogy első vértanú püspökünk munkáját, személyiségét és korát még közelebb hozzák a ma emberéhez, a mai kutatókhoz. A facsimile kiadás a budapesti Pytheas könyvmanufaktúra műhelyében készült.

– A jelenlegi kiadás előzményeiről mit közölne az olvasókkal Püspök úr?
– Honnan is kezdjem?… Már káplán koromban, a ‘70-es években sokszor meg­fordultam neves könyvtárakban, mi­vel érdekeltek az ott őrzött kéziratgyűj­temények. Akkoriban sokat foglalkoztam a középkori kéziratokkal. Ugyanekkor kezdtem el alaposabban tanulmányozni Szent Gellért püspök életét és tevé­kenységét is. Úgy érzem, hogy most, az ősi egyházmegye megalapításának jubileumához közeledve nem csupán kötelességünk ily módon is tisztelegni első főpásztorunk emléke előtt, de a munkája iránt érzett személyes elismerés is erre sarkallt. Keresni kezdtem hát a meg­oldást. Először németországi és svájci kiadóknál próbálkoztam, ahol azonban nem tudták vállalni a megjelentetést. Így kerültem a budapesti Pytheas könyv­ma­nufaktú­rához, akik megítélésem szerint igényes, szép munkát végeztek. A kiadáshoz természetesen a müncheni könyvtártól is engedélyt kellett kérnünk, ahol a kódexet őrzik. Itt nagyon kedvesen fogadtak, és a szerződés mellett arra is ígéretet kaptam, hogy a 2020-as jubi­le­u­mi ünnepségek alkalmával szervezendő kiállításon Szent Gellért művének egyet­len fennmaradt példányát eredetiben is megcsodálhatják az érdeklődők.

– Az eddigi tapasztalatok alapján mekkora az érdeklődés a Deliberatio, illetve annak hasonmás kiadása iránt?
– A müncheni Bayerische Staatsbibliothek-kel kötött szerződés ötszáz pél­dány­ra szól, ebből százharmincötöt jelentetünk meg most, amelyből harmincöt darab bőrkötésben, a többi egysze­rűbb kivitelezésben kerül az érdeklődők kezébe. A vissza­jelzések nagyon pozitívak. Különböző intéz­mények, például egye­temek, teológiai fa­kul­tások, könyvtárak, illetve a magánszemélyek, elsősorban magyaror­szági, szerbiai és romániai fő­pásztorok örömmel fogadták a könyvbemutató hírét, izgatottan várják a kötetet. Az egyházi személyeken kívül a tör­ténelmi, kulturális, filológiai te­rületen dolgozó kutatók részéről is nagy az érdeklődés. Szent Gellért Deliberatio-ja az első püspöki székhely, Csanád, mint egy­házi, iskolai és kulturális központ, fon­tos­ságát is kiemeli, tehát elsősorban a mi szempontunk- ból fon­tos. Ugyanakkor Gellért püs­pök korának kiemelkedő személyisége volt, így ez a munka sokat elárul magáról a szer­zőről, kimagasló műveltségéről, olvasottságáról, gondolkodásmódjáról, il­- letve az akkori évtizedek politikai és társadalmi helyzetéről. Több középkori püs­pök tollából maradtak ránk művek, ám a Deliberatio-hoz fogható teológiai művet még évszázadokig hiába ke­resünk ezen a vidéken.

– Püspök úr, kérem ismertesse a könyvbemutató programját.
– A könyvbemutatót november 27-én, kedden 11 órakor Excellenciás Pál József Csaba megyés püspök üdvözlő szavai nyitják meg, ezt követően több értekezés is elhangzik Szent Gellért életéről és művéről. Meghívott előadók Ddr. Doina Hendre-Biro, a gyulafehér­vári Batthyáneum könyvtár volt igazga­tója és dr. Claudiu Teodor Arieșan, a temesvári Tudományegyetem docense. A Guttenbrunn ház előcsarnokában pedig rögtönzött kiállítás is lesz Szent Gellértről és az egyházmegye történetéről.

– Püspök úr, köszönjük a beszélgetést.
S.E.