Zarándoklat a piski csata színhelyére
Csaba atya kezdeményezésére, február 9-én, a piski csata 170 éves évfordulóján a dévai Szent Ferenc Ala­pítvány otthonában lakó diákok részé­- re lélekerősítő gyalog zarándoklatot szerveztek. A zarándoklat a ferences templomban elmondott imával és rö­vid történelmi megemlékzéssel kezdő­dött. Dr. Görög István hadtörténész dióhéjban ismertette az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc esemé­nyeit, majd Csikány Tamás és törté­nész társai által készített animációs film levetítésével láthatták a piski csata eseményeit, ahol a bihari és szé­kely hadosztályok segítségével sike­rült Bemnek a hidat felszabadítania. A nagy csatában 2.000 katona vesz­tette életét, ebből mintegy hatszázan honvédek voltak. A csatatérre való ki­vo­nuláson az alapítvány dévai, pet­ro­- ­­zsényi, szászvárosi és gyulafehér­vári házaiban nevelkedő gyerekekhez csatlakoztak a dévai 55-ös számú Kő­mű­ves Kelemen Cserkészcsapat tagjai, valamint dévai lakosok. Daradics János cserkésztiszt magasba emelt fe­szü­lettel vezette a zarádokokat. Böjte Csaba atya, mindenkit buzdított, hogy ha az általuk követett úton mentek 170 évvel ezelőtt őseink a csatatérre, akkor nekünk áldozathozatallal meg kell tennünk ezt az utat, és erőfeszítéseket kell tennünk, közösségi megmaradásunk érdekében. Útközben rózsafüzért imád­koztak. A zarándokok soraiban néhányan nemzetőr egyenruhában indultak el Piskire. Ez annak a hivatalos egyenruhának a másolata, amit az 1848 májusában önkéntesen jelent­kező nemzetőrök viseltek: piros sujtásos barna kabát, a nemzetiszínű sza­- lag­gal, rózsával díszített kék sapka. A fegyverük a honvédek fegyvereit idéz­ték. Az ifjú nemzetőrök csapatát Szé­kesfehérváron hozták létre, felidézve a forradalom és szabadságharc eszmé­jét. Első bemutatkozásuk az 1848-as pákozdi csata 170. évfordulójára esett. A mozgalom azóta elterjedt Buda­pesten és több vidéki városban. A za­rándoklat első állomása, a piski római katolikus templomkert volt, ahol az 1990-ben újra felállított emlékoszlopnál hajtottak fejet a zarándokok. Tóth János plébános elmondta és emléklap formájában kiosztotta a részvevőknek a csata és az emlékoszlop történetét. Menyhárt Brigitta elszavalta a Nem- zeti dalt. Böjte Csaba atya, Német István nyugalmazott ezredessel, lelep­lezte a Krajcáros Alapítvány által hozott kopjafát, melyet Nisztor István és Sándor állított fel a templomkertben. A kopjafán az évszám és a csatát meg­örökítő jel mellett, látható a harcban résztvevő 4 hadosztálynak a száma is. Ez után a helyi közösség jóvoltából, a zarándokok gazdag uzsonnában része­sültek. Majd egy templomi fohász után, elindultak a háromkilométeres útra, az egykori csata helyszínére. A gyer­mekek verseket szavaltak, a cser­ké­szek Kossuth-nótákat énekeltek, majd közös imában kérték a Jóisten segítségét mindannyiuk részére.

Pro Cultura Hungarica-díj Böjte Csaba atyának
A magyar kultúra ápo­lásáért és a nemzeti identitás megőrzéséért kifejtett tevékenységének elisme­ré­seként az idei Pro Cultura Hungarica-díjat, Böjte Csaba atyának ítélték. A kitüntetést a Magyar Kul­tú­ra Napján, Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterétől vette át Böjte Csaba atya, aki papi szolgálatát 1992-ben kezdte meg Déván, amikor befogadott és gondozásába vett néhány utcagyereket. Ma a dévai Szent Ferenc Alapít­vány, 26 bentlakásos intézményében, több mint 2.500 gyermek kap szere­tetteljes gondozást. A díját­adó ünnepségen Fekete Péter államtitkár kifejtette, hogy a kultúra merészség, fantázia, esztétikum és harmónia. Hit abban, hogy bol­doggá tehetünk másokat, ha tisztelettel és alá­zattal, egymás iránti figye­- lemmel fordulunk ember­társainkhoz. Ezért bízni kell a magyar kultúra fel­emelő erejében.

Jelentős értékű támogatás a nehézsorsú erdélyi gyermekeknek
A dévai Szent Ferenc Alapítvány, az idei télre 4 millió forintos támogatást kapott, a Bethlen Gábor Alaptól, és 2.500.000 fo­rin­tot az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Eb­- ből az adományból, biztosítani tudják a Dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium, a Petrozsényi Jézus Szíve Gyermekvé­delmi Központ, a Szász­városi Szent Erzsébet Gyer­mekotthon és a tusnádi Szent László Otthon számára az idei télre a fű­tési és közüzemi költsége­ket. A fentebb említett gyer­mekvédelmi intézmé­nyekben több mint 1000 gyermeket gondoznak.

Mesék szárnyán vetélkedő Hunyad megyében
Az idén szervezik meg huszadik alkalommal a Mesék szárnyán vetélkedő, mesemondó versenyt. Idén 11 csapat nevezett be Szászvárosról, Vajdahunyadról, Cserna­keresztúrról és Déváról. A körzeti forduló után egy csernakeresztúri és három dévai csapat maradt versenyben. Mind a 4 csapat kitűnően felkészült a Zelk Zoltán meséiből rendezett versenyre. Végül is az Osváh Piroska tanítónő által felkészített, Benkő Henriett, Kásler Edgár, Kulcsár Tímea, Pápai Henrietta Máriából álló ,,Lángeszek” csapata nyerte meg a versenyt, maximális pontozással, mivel az összes kérdésre kifogástalanul válaszolak. Ők képviselik Hu­nyad megyét a március 22-24. között meg­rendezett országos versenyen. Ehhez sok sikert kívánunk a csapatnak.

Tízéves a Székely-Szórvány program
Amint azt az idő igazolta, a tizedik évébe lépett ,,Összetartozunk székely-szórvány programnak”, meghatározó a közösségépítő és identitás erősítő jellege. Február 2-án az Árkosi Felnőttképző köz­pontban közös tanácskozáson vette részt a Kovászna megyével együttműködő Hu­nyad, Fehér, Szeben és Brassó megyei kö­zösségek képviselői, és kiértékelték a tízéves együttműködés eredményeit. Elhatározták, hogy a jövőben nagyobb hang­súlyt fektetnek a fiatalok és ifjúsági szer­vezetek bekapcsolására.

Hunyad megyével ismerkedtek Kolozsváron
Kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum által szervezett honismereti program keretében az érdeklődők eddig megismerhették a Mezőség, Ka­lotaszeg, Szilágyság, Székelyföld, Csángóvidék és Szatmár vidékét. Idén a Dél-erdélyi Hunyad megye bemutatására került sor a honismereti programnak köszönhetően. Az Apáczai Csere János Elméleti Lí­ceum dísztermében megtartott, Dél-Erdély magyar­sága Déva vár árnyékában című kétnapos konfe­- renciával kezdődött Hunyad megye bemutatása. A konferencia főszervezője Székely Géza, az iskola képzőművész tanára volt. A megye ismertetésére szak­embereket, civil szervezeteket hívtak meg. Első­ként Szabó Juliánna, a Csernakeresztúri Hagyo­mány­őrző Egyesület vezetője bemutatta a Cserna­ke- resztúri Hagyományőrző Tájház néhány jellegzetes darabját. A vele érkezett két néptáncos pár bukovinai székely táncokat táncolt. Makkai János, a petro­zsényi származású bányamérnök, képzőművész, bemutatta a kiállított jellegzetes bányászeszközöket és -ruházatot, a XX. századi Zsil-völgyi szénbányászok életét, elmondva a szénkitermelés technológiáját, a föld­alatti munkakörülményeket, és azokat a társadalmi, emberi tényezőket, melyek megteremtették a bányász szolidaritást. Kun-Kriza Ilona bemutatta azokat a telepü­lé­seket, amelyeken teljesen eltűnt a magyar lakosság. Gáspár-Barra Réka ismertette a megye általános helyzetét, a kialakult kistérségeket, azok történetét, etnikai összetételét, a megye természeti és kulturális értékeit. Kun Árpád nyugalmazott lelki­pásztor Hu­nyad megye templomait mutatta be. Dáné Tibor, a Művelődés című folyóirat főszerkesztője, ismertette és a résztvevők figyelmébe ajánlotta a Hunyad me­gyé­vel foglalkozó különszámot. Szabó Zsolt irodalomtörténész, Kazinczy Hunyad megyei láto­gatá­sá­nak körülményeiről számolt be. Wagner Péter rajzos útinaplójával dokumentálta az előadást. A konferencia második napján dr. Lupescu Radu történész, Hunyad megye középkori várairól tartott előadást. Kocsis Attila Levente, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója, bemutatta a Hunyad megyei ma­gyar közösséget, és azon belül, a megmaradás szige­teként emlegetett, önálló magyar oktatási központot. Winkler Gyula EP-képviselő ismertette az Európai Unión belüli kisebbségvédelmi törekvéseket, és 12 pontba foglalta a Hunyad megyei magyar közösség megmaradását és megerősödését célzó, az RMDSZ által megfogalmazott prioritásokat. Gáll Sándor püs­pöki tanácsos, volt esperes, aki 11 évig Lupényban szolgált, élményei ismertetésével járult hozzá a dél-erdélyi gyülekezetek portréjának bemutatásához. Koppándi Zoltán uni­tá­rius lelkipásztor, az unitarizmus Hunyad megyei kö­tődéséről beszélt, bemutatva a délnyugat-erdélyi unitárius egyházközséget, mely Déva és Vajdahu­nyad mellett kiterjed Aradra és Te­mesvárra is. Záró előadásában András József profesz­szor és Benedekfi Dávid bányamérnök, a Zsil-völgyi bányászat múlt­járól és jelenéről, a szebb időket meg­élt kőszén kitermelésről beszéltek. Böjte Csaba atya munkásságát a kolozsvári Szent Klára Ház egyete­mis­tái ismertették. A kolozsvári Vörös Alpár igazgató által vezetett ko­lozsvári iskola örökölte a szászvárosi Kun Kollégium gazdag szertáranyagát, köztük több Sarmisegetusáról származó eredeti Hekaté-domborművet, melyeket megtekinthettek a résztvevők. A diákság az előadások meghallgatása után, megte­kinthette a kiállított tárgyakat, majd háromnapos kirándulás során személyesen is megismerkedhettek a vidékkel. A szerzett él­mények alapján a képző­mű­vész diákok saját meg­látásuk, tapasztalataik alapján alkotják majd meg alkotásaikat.