Aradon az A. D. Xenopol történész ne­vét viselő megyei könyvtárban a múlt hét közepén avatták fel a Kölcsey Ferenc nevét viselő ol­vasó­termet.

Doru Sinaci, a könyvtár igazgatója, házigazdaként üdvözölte az olvasótermet zsúfolásig meg­töltő érdeklődőket, valamint a pécsi és békéscsabai könyv­tár képviselőit. A két könyvtárral és a gyu­laival (igazga­tó­ja objektív okok mi­att nem volt jelen) egy partnerkapcsolatot szeretnének ki­alakí­tani, azért, mert az a­radi tékában az u­tób­bi évtizedekben ala­posan megcsappant a magyar nyel­vű köny­vek aránya. Fekete Károllyal le­leplezték a teremben Kölcsey Ferencnek a romantikus stílust idéző bronzportréját, amelyet Kocsis Ru­dolf szobrász­mű­vész, az alkotó mu­ta­tott be a közön- ségnek.
Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület al­­­elnöke magyarul tolmácsolta a ven­dé­geknek Doru Sinacu szavait, majd kifej­tette, hogy az aradi könyvtár két alapra épült, az egyik éppen a Kölcsey Egyesület könyvtára volt, amelyet 1913-ban a vá­rosnak adományo­zott. Ez, valamint a többségében latin és francia nyelvű Or­czy-Vásárhelyi alap és a Xenopol könyv­tár képezi a most sok százezer kötetet szám­láló téka leg­ér­tékesebb, mindenütt számon tartott részét.
Az egyesület kez­deményezte az 1848-as ereklyemú­zeum létrehozását, a Kultúrpalota épí­té­sét, amelyben 1948-ig a székhelye is volt. Kétnyelvű, vetítéssel egybekötött előadá­sában ismertette a Kölcsey Egyesület történetét az 1881-es alapításától az 1948-as betiltásáért, majd az 1990-es újraala­kítástól napjainkig: a könyv- és lapkiadást, a képzőművészeti ki­állításokat, a diákszínjátszást, a köz­művelődés szervezé­sében kifejtett tevé­kenységét, a Köl­csey-díjak odaíté­lé­sét. stb.