Dudás József, kollégánk jó ideje fontolgatja, hogy nyugdíjba menjen. Mondogatta is az utóbbi időben egy­re gyakrabban: gyerekek, ideje lenne letennem a tollat és a zaklatott, új­ság­írói taposómalom helyett nyugodtabb életet választanom. Tudtuk, hogy igaza van, 83 évesen ráférne a megérdemelt pihenés, de azzal is tisz­tában voltunk/vagyunk, hogy a fo­kozott érdeklődése a sportélet ese­ményei iránt, meg a nyugtalan termé­szete – a korral járó egészségi gon- ­dok ellenére – aligha engedi, hogy megváljon a szenvedéllyel végzett munkától, és elfogadja a szedentári­sabb életmódot. No, persze azt is tudjuk, hogy hiányozni fognak a naprakész tájékozottsággal és a „nehogy lemaradjunk valamiről” állandó odafigyeléssel és aggodalommal tük­rözött beszámolói. Mellesleg, az éve­it tréfásan mindig születésnapjai alap­ján számolta, amelyekre – lévén, hogy szökőévben született – csak négy­évenként kerül sor, eszerint pe­dig munkatársunk ma is alig több húsz­­évesnél. Persze a valóság az, hogy 1936-tól, a születési dátumától és a tanítói oklevél 1954. évi átvétele óta hosszú idő telt el. 1965-ig volt a ka­­tedra mellett, azóta pedig immár 54 éve – sok bánsági Olvasónk örö­mé­re – sportújságíróként tevékeny­kedik.
Köszönetünk tehát azoknak a ne­vé­ben is szól, akik az elmúlt fél év­szá­zad folyamán nagy érdeklődéssel és megelégedéssel követték az általa szerkesztett sportrovatot, legyen az a Szabad Szó, Temesvári ÚJ SZÓ, HETI ÚJ SZÓ, netán a román nyelvű Agenda újság vagy, nem utolsósorban, a Mindenki Kalendáriuma sporttörténeti rovata. De a nevéhez fű­ződik a bánsági labdarúgás törté­ne­té­ről írott könyve, a tömegérdeklődésnek örvendő Szabad Szó- illetve ÚJ SZÓ Kupa labdarúgó torna kezde­mé­nyezése és szervezése. A számos díj­ra, többek között a Temesvári Ön­kormányzat által Dudás József kollégánknak odaítélt Kiválósági díjára, munkatársakként valamennyien büsz­kék vagyunk.
Dudás József kollégánk pályafu­tásának summás ismertetését nem bú­csúzkodás gyanánt tesszük közzé, hiszen kedves munkatársunk ígérete szerint továbbra sem szakad el az új­ságírástól, amely egész életét meg­határozta és számos elégtételt nyúj­- tott számára. Ígérete mellett azt is elmondta, hogy nyugodt szívvel adja át a sportrovat szerkesztését a stafétát átvállaló Farkas-Ráduly Melánia kolléganőnknek, aki akárcsak ő fia­ta­lon futballistaként, utódja is korábban mint aktív sportoló, kézilabdázó és versenytáncos tevékenykedett, de a sajtó mellett is korán elkötelezte ma­gát, diákkora óta foglalkozik sport­újságírással, korábban a maros­vásárhelyi napilapnál, majd a Te­mesvári Rádió magyar szerkesztő­ségében szerkesztett sportrovatot. Most azonban, amint bevallotta: né­mi izgalommal tölti el a kihívás, az a munka, amely rá vár és amelyet, a nagy népszerűségnek örvendő, ki­vá­ló előd tevékenysége után a lap ol­vasói elvárhatnak tőle. Dudás József kitartó munkáját és hűségét meg­kö­szönve, szeretettel és bizalommal fogadjuk sorainkba fiatal kolléganőn­- ket, az örökös munkatársunk, Dudás József által alapított sportrovatunk új szerkesztőjét, Farkas-Ráduly Melániát, és kívánjuk, hogy Jóska bácsi nyomdokába lépve, hasonló babérokat gyűjtsön sportújságírói tarsolyába.
Graur János