Irodalmi köri emlékest címmel beharangozott találkozóra november 21-én került sor a Küttel Klubban, ahol Szekernyés János hely- és művészettörténész a 125 éve elhunyt Ormós Zsigmond főispán, múzeumalapító művészettörténész, író és politikus érdemdús polihisztor tevé­keny- ségét felidéző, megannyi – sokak számára kevésbé ismert – adattal kiegészített előadást tartott. Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja házigazdaként is köszöntötte a résztvevőket, emlékeztetve az alig néhány hónapja megalakult irodalmi kör több emlékezetes összejövetelére. A hosszú évek után életre keltett művelődési társaságot olyan karácsonyfához hasonlította, amelyre egyre több, a mostanihoz hasonló emlékezetes előadás dísze kerül.
Bevezetőjében Szekernyés János, a kör egyik alapítója elmondta, hogy az irodalmi kör elsődleges célja a kor­társ irodalom népszerűsítse, bemuta­tása, ugyanakkor az is a feladata, hogy alkalmanként felidézze, közénk hozza azokat a jeles nagyságokat, akik a Marostól az Al-Dunáig terjedő országnyi területnek nagyon sokat adtak. Ennek a tájegységnek pedig a legkiválóbb magyar személyisége Ormós Zsigmond volt, aki annyi mindent tett ezért a városért, ezért a vi­dékért, mint senki más. Ennek il­lusztrálására Szekernyés Irén tanárnő felolvasta Berkeszi István kiváló temesvárológus, a Temesvári Történelmi és Régészeti Múzeum Társulat titkára méltatását, amellyel 1883-ban Ormós Zsigmondot 70. születésnapja alkalmával köszöntötte. Ebből, Ormós Zsigmond nagyságának a kor­társak szerinti megítéléséről, iránta tanúsított nagyrabecsüléséről is érte­sül­hettünk.
Szekernyés János előadásában a továbbiakban rámutatott Ormós Zsigmond életének és pályájának páratla­nul gazdag és sokrétű kulturális, tár­- sadalmi, politikai és közéleti vetü­le­tére, részletesen kitérve a múzeumalapítói, írói és közírói, szépművészeti, műgyűjtői, alispáni tevékenységére, majd különös tekintettel arról az 1871-es esztendővel kezdődő idő­szak­nak az ismertetésére, amelyben Ormós Zsigmond, immár Temesvár szabad királyi városának is főispánja, Temesvárt és az egész Bánságot pá­ratlan, máig ható értékekkel gazdagította. Amint Szekernyés János elő­adásában felvázolta, ebből a korból Ormós Zsigmond érdemei között említhetjük az 1872-ben megalakult Dél­magyarországi Történeti és Régészeti Társulatot, ebben az időben nyitotta meg kapuit a temesvári mú­zeum, és ekkor jelent meg – a korábban Pesthy Frigyes által kiadott Delejtű hetilapot követően – az első magyar nyelvű napilap, a Temesi Lapok. Az előadó rámutatott azokra a történetekre is, amelyek Ormós Zsigmond a kor kiváló nevezetes személyiségeivel ápolt barátságáról tanúskodnak, többek között a már em­lített Berkeszi István történész mellett, Munkácsy Mihály festő, Jókai Mór író és az egyetemes mű­vészet és irodalom még számos 19. századbeli nagyjainak barátságát és tiszteletét élvezte. Az utókor számos bűne – többek között Ormós Zsigmond sírhelyének eltüntetése – mellett hál’istennek a temesvári Mű­vészeti Múzeum méltó módon őrzi Ormós Zsigmond felbecsülhetetlen értékű gyűjteményét és gyűjtőjének emlékét, amelyhez hozzájárul Szekernyés Jánosnak nemcsak mostani előadása, hanem korábbi írásai, többek között a 2013-as évi Mindenki Kalendáriuma helytörténeti évkönyvben Ormós Zsigmond születésének 200. évfordulója alkalmából közzétett tanulmánya is. Hasonlóképpen említhetjük meg Ormós Zsigmond elévülhetetlen érdemeinek emléket állító, a Szórvány Alapítvány által 2014-ben megjelentetett Miklósik Ilona és Kakucs Lajos ORMÓS ZSIGMOND, A MÚZEUMALAPÍTÓ című tanulmánykötetét.

A nagy érdeklődésnek örvendő irodalmi köri találkozót követően Tamás Péter, az irodalmi társaság megalakításának kezdeményezője, lapunknak nyilatkozva áttekintette a kör eddigi tevékenységét.
A Szekernyés János hely- és művészettörténész Szekernyés Irén és Marossy Boglárka magyar szakos tanárnőkkel közösen néhány hónappal ezelőtt létrehozott Irodalmi kör, az eddigi eredményeket tekintve, igazolja létjogosultságát. Szerintem nagyon elégedettek lehetünk az eddigi tevékenységünkkel, hiszen máris négy sikeres találkozót tudhatunk magunk mögött, amelyeken a kortárs irodalom olyan neves képviselői voltak a vendégeink, mint a Kolozsvárról érkezett Karácsony Zsolt, míg a Magyar Napok alkalmával másik erdélyi költő, Farkas Árpád tisztelt meg bennünket jelenlétével, a közelmúltban pedig az Új Ezredév Központban szervezett találkozón Lackfi János magyarországi költőt láthattuk vendégül. A mai találkozó előadásának témáját Szekernyés János vállalta Ormós Zsigmond halálának évfordulójára időzítve. Az előadásból is kiderült, hogy az idézett temesvári sze­- mélyiség közéleti és szépművészeti tevékenysége mellett, az irodalom terén is figyelemre méltó érdemeket szerzett, ami még indokoltabbá tette köri találkozónk napirendjére tűzését. Ami terveinket illeti, szeretnénk havi rendszerességgel megszervezni köri összejöveteleinket, amelyekre egyrészt ne­- ves irodalmi személyiségeket hívunk meg, illetve, a helyi értékeket felkarolva lehetőséget biztosítva például műhelymunkára is, ugyanakkor, mint ahogy a mai találkozón történt, fel­idézni nagyjaink értékes emlékét a mai nemzedék előtt. Legközelebbi ta­lálkozónkra a Magyarországon élő, marosvásárhelyi származású Dragomán Györgyöt hívtuk meg, ugyanakkor decemberben még tervezünk egy karácsonyi, ünnepi összejövetelt is.
Tamás Péter kiapadhatatlan ter­vei között azt is felvetette, hogy szerencsésnek tartaná, ha a sajtóban vagy saját kiadvánnyal fórumot is sikerülne biztosítani az egyre nagyobb érdeklődésnek örvendő köri tevékenység számára.
Graur János