Idén megkezdődött a harc a jövő évi nyári ötkarikás játékokon való részvételért: világszerte több olimpiai kvalifikációs megmérettetést szerveztek. A mai összefoglalóból kiderül, hogy 2019-ben milyen rangosabb sporteseményeknek adott otthont Románia és Magyarország, sőt a két ország határain túlra is kitekintünk a teljesség igénye nélkül.

Amikor Romániára és Magyarországra figyeltek

Változatos versenyek
Negyven év után szervezett felnőttek számára kiírt birkózó-Európa-baj­nokságot Románia. A megméret­- tetés helyszíne Bukarest volt április 8–14. között, a versenyzők pedig kötött- és szabadfogású birkózásban, illetve női birkózásban léptek szőnyegre. A román küldöttség két bronzérmet és két ezüstérmet, míg a magyar csapat egy arany- és négy bronzérmet szerzett. Az érmesek között volt a kézdivásárhelyi születésű, Temesváron tanuló Incze Kriszta, aki román színekben második lett a 65 kg-os nők mezőnyében, az 57 kg-os Barka Emese pedig megszerezte a magyar női birkózás első aranyérmét.
Június 28. és július 7. között Marosvásárhelyen és környékén szervezték meg a multisport triat­lon-Eu- rópa-bajnokságot, ahol a statisztikák szerint negyvenegy országból több mint ezerhétszázan álltak rajthoz. Az esemény egyik „mozgatórugója” volt Klosz Péter, a Román Triatlonszövetség elnöke, aki novem­berben, negyvenkilenc évesen hunyt el.
Augusztusban a kajak-kenu kedvelőit várták a Pitești melletti ifjúsági és U23-as világbajnokságra, amely több mint ezerháromszáz sportolót moz­gósított. A házigazda románok három ezüstérmet szereztek, míg a magyarok tíz arany-, hat ezüst- és öt bronz­éremmel az éremtáblázat élén zártak.

Négy világbajnokság
Idén négy olimpiai kvalifikációs vb-nek adott otthont Magyarország; áprilisban az egyéni asztalitenisz-világbajnoksággal rajtolt a sorozat Budapesten. A kilencfős román küldött­- ségben volt az aradi Daniela Dodean, illetve a marosvásárhelyi Szőcs Bernadette, de ezúttal egyiküknek sem sikerült dobogóra állni. Az egyetlen román érmes Ovidiu Ionescu volt férfipárosban a spanyol Alvaro Roblessel együtt: egészen az ezüstéremig menetelt. A magyar színeket hét nő és hat férfi képviselte, de egyikük sem szerzett érmet.
Júliusban már vívó-világbajnokságot szerveztek Budapesten, ahol összesen tizenkét versenyszámban avat­- tak bajnokot. Magyarország egy arany- és két ezüstéremmel, míg Románia egy bronzéremmel fejezte be a versenyt. Száztizennyolc országból ezerhetvenegy vívó lépett pástra, ami új rekordnak számított a résztvevő országok és versenyzők számát tekintve.
Augusztusban már Szeged volt a főszereplő, ugyanis ott szervezték meg a kajak-kenu világbajnokságot, amelyen parakenusok is indultak. A magyarok hat arany-, négy ezüst- és há­- rom bronzéremmel harmadikok lettek az összesített éremtáblázaton, a románoknak viszont ezúttal nem sikerült do­bogóra állni. A világversenyről egyéb­ként a Heti Új Szóban is tudósítottunk augusztus 30-án.
Szeptemberben újra a magyar főváros került középpontba, ugyanis ak­kor szervezték meg az öttusa-világ- bajnokságot. A házigazda csapat két ezüstéremmel fejezte be a megmérettetést.
A visszapillantóból nem maradhat ki a női kézilabdázók számára kiírt Bajnokok Ligája négyes döntő, amely májusban zajlott a budapesti Papp László Sportarénában. A Győri Audi ETO május 12-én 25-24-re győz­te le az orosz Rosztov-Don csapatát, és ezzel megszerezte 5. BL-címét.
Röplabdában is fontos szerep jutott Magyarországnak: Budapest volt a társrendezője az augusztus végi, szeptember eleji Európa-bajnokságnak (Lengyelországban, Szlovákiában és Törökországban voltak még mérkőzések). A tornát Szerbia nyerte meg, Románia a 13., Magyarország pedig a 20. helyen zárt.

Sikerek (és leckék) a külföldi versenyeken
Természetesen nemcsak a magyarországi és a romániai versenyeken értek el jó és kevésbé jó eredményeket a két ország sportolói. Emlékezetes ma­rad az asztalitenisz-Európa-bajnokság, a rövid pályás úszó-Európa-bajnokság, a vízilabda-világbajnokság, a wimbledoni tenisztorna, és még nagyon-nagyon hosszan lehetne sorolni a példákat.

Diadal asztaliteniszben
A román nőiasztalitenisz-válogatott szeptember elején a franciaországi Nantes-ban szervezett kontinensviadalon lett aranyérmes, miután a döntőben 3:0-ra múlta felül a honosított kínaiakat is soraiban tudó portugál csapatot. Az aranyéremben lényeges szerepe volt az aradi Daniela Dodeannak, a marosvásárhelyi Szőcs Bernadette-nek, illetve Eliza Samarának. Ezen az Európa-bajnokságon a magyarok is dobogóra állhattak, miután az elődöntőben 3:1-re kaptak ki a portugáloktól. Ezúttal Póta Georgina, Madarász Dóra és Pergel Szandra küzdött az éremért.

Az úszók is taroltak
December 4–8. között a skóciai Glasgow látta vendégül a rövid pályás úszó-Eb résztvevőit, köztük a magyar és a román versenyzőket is. Előbbiek négy arany-, négy ezüst- és három bronz­éremmel az éremtáblázat 4. helyén zártak – mind a négy aranyérmet Hosszú Katinka szerezte –, utóbbiak pedig Robert Glință révén egy bronzéremmel tértek haza. A júliusi, Kvang­dzsuban szervezett vizes világbajnokságon (a vízilabdázók is versengtek) öt magyar aranyérem született.

Lemaradtak a dobogóról
Mind a férfi-, mind pedig a női csapat a 4. helyen zárt a Kvangdzsuban, Dél-Koreában szervezett vízilabda-világbajnokságon, júliusban. A férfiak 10:7-re kaptak ki a horvátoktól a bronz­meccsen, a nők pedig az ausztráloktól szen­- vedtek el 10:9-es vereséget a 3. helyért vívott csatában. Kvó­taszerzésre 2020. január 12–26. között, a budapesti vízi­labda-Európa-bajnokságon lesz lehetőség. Klubszinten ered­ményesebbek voltak a magyar vízilabdázók: a címvédő görög Olympiakosz alakulatával küzdött a BL-sikerért az FTC-Telekom férficsapata júniusban, a végső győztes kiléte pedig büntetőpárbajban dőlt el. A hannoveri tornán végül 14:13-ra nyert a budapesti csapat, és ezzel a klub legnagyobb sikerét aratták Vámos Mártonék.

Hatalmas siker Wimbledonban
Július 13-án Simona Halep wimbledoni győzelmével volt tele a sajtó: a világranglista 4. helyén álló teniszező Romániából elsőként emelhette magasba a győztesnek járó trófeát a Serena Williamsszel vívott döntője után. A sikere után az illetékesek bejelentették, hogy ő lesz az ország zászlóvivője a 2020-as tokiói olimpián.

Simonyifalvától a Puskás-díjig
Az Arad megyei Simonyifalva szülötte, Zsóri Dániel kapta szeptemberben a legszebb gól szerzőjének járó Puskás-díjat, amelyet 2009-ben alapított a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) az Aranycsapat legendás játékosa, Puskás Ferenc emlékére. Dániel jelenleg a MOL Fehérvár labdarúgója, a győztes találatot viszont a debreceni csapat színeiben szerezte.
Farkas-Ráduly Melánia