Teljes összefogás van a magyar politikai szervezetek között, és egyértelmű a cél: a parlamenti választáson akkora erőre kell szert tegyenek a magyarok, hogy legyenek a mérleg nyelve a romániai politikában. Ne lehessen megkerülni az RMDSZ-t, ne lehessen a magyarok nélkül fontos döntéseket hozni, akár kormányt alakítani.

Hogyan értékeli az elmúlt négy évet az ország szempontjából?

Rosszul. A legutóbbi választások után erős kormánytöbbség jött létre. Okkal lehetett bízni abban, hogy stabil kormányzás következik. Ezzel szemben a politikai instabilitás újabb négyéves időszaka következett, ami elfedi azt, hogy közben születtek fontos döntések is: fizetésemelés az egészségügyben, a tanügyben, a kulturális intézményekben; a falvakban és a kistelepüléseken olyan beruházások indultak el, amelyek javítanak az emberek életminőségén.

… és a magyar közösség szempontjából?

Vegyes a kép. A parlamentben komoly eredményeket értünk el. Az oktatás területén például kiharcoltuk, hogy nem szüntethetnek meg és nem vonhatnak össze magyar osztályokat az RMDSZ beleegyezése nélkül. Vagy a pedagógusokkal közösen a román nyelv tanítására olyan tantervet dolgoztunk ki és fogadtattunk el, amely a kommunikációra, a párbeszédre helyezi a hangsúlyt. Az egészségügyi és szociális intézményekben kiterjesztettük az anyanyelvhasználatot. De azt is tisztán kell látni, hogy folyamatos nyomást helyeztek a magyar emberekre. Magyarellenes kirohanásokat a kormány és az ellenzék egyaránt produkált, nyilván a centenárium és a trianoni évforduló is rányomta a bélyegét a román–magyar viszonyra. Összességében a nagy kihívások ellenére mégis helyt tudtunk állni a hat százalékunkkal. Talán sosem kellett annyiszor elmondani, hogy az identitásunk megőrzése mellett mi, magyarok érdekeltek vagyunk abban, hogy jobban menjenek a dolgok az országban.

Elnökségének időszakában az RMDSZ volt kormányon, volt ellenzékben is. Melyik a jobb állapot, mikor lehet jobban érvényesíteni a magyar emberek érdekeit?

Az a politikus, aki azt állítja, hogy ellenzékiségre kell törekedni, hazudik. Mi is akkor tudunk sikeresebben, hatékonyabban dolgozni – akár az identitáshoz kapcsolódó ügyeket, akár az ország modernizálását nézzük –, ha nagyobb a mozgásterünk, azaz kormányon vagyunk. Kormányon a magyarellenes indulatokat is jobban féken lehet tartani. Egy társasági összejövetelen sem beszélnek ugyanúgy a jelenlevőkről, mint azokról, akik távol maradtak.

Az RMDSZ-t 2017-ben felkérték, mégsem ment kormányra. Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy igent mondjanak?

Nem vettünk részt a kormányzásban, mert a PSD–ALDE-nak az RMDSZ nélkül is többsége volt a parlamentben. A magyar embereknek pedig nem érdeke, hogy akkor is kormányon legyünk, amikor nincs szükség ránk.

A másik fontos szempont az, hogy legyen egy olyan közös kormányprogram, amelyet mi is írunk. Nekünk mindig fontos lesz, hogy a magyar közösség identitásának megőrzéséhez kapcsolódó programok hangsúlyt kapjanak, azaz tovább tudjuk fejleszteni a kisebbségi jogokat, és Románia modernizálásával kapcsolatos törekvéseinket is elfogadják.

Idén más lehet a helyzet…

Igen, ezért jó előre meg is tudjuk mondani, hogy mik a feltételeink: korszerű, a digitális tanításra is átállni képes oktatási rendszer, amelyben mindenki anyanyelvén tanulhat; minél nagyobb pénzügyi decentralizáció az önkormányzatok javára; olyan támogatási politika, ami a mostani válságban mindenekelőtt a kis- és középvállalkozásokat segíti, és fejleszti a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart. Az egészségügyet és a gyógyszeripart a koronavírus idején különösen kiemelten kezeljük. Fel kell gyorsítani a nagy infrastrukturális beruházásokat és az adminisztráció teljes körű digitalizációját is, hiszen elérhetőbb, könnyebb ügyintézésre van szükség. A fenntartható fejlődést azért nem említem külön, mert meggyőződésem, hogy minden terület mögött ott kell lennie a zöld szemléletnek.

Nemrégiben jelentették be a megállapodásukat az Erdélyi Magyar Szövetséggel. Mi ennek a jelentősége?

Ránk, magyar emberekre jellemző, hogy könnyen kerülünk vitahelyzetbe: hangosan összeszólalkozunk, a végsőkig kitartunk az igazunk mellett, egymás orra alá dörgöljük hibáinkat. Ám ránk, magyarokra jellemző az is, hogy nehéz időkben összefogunk. Így van ez a politikában is: egy-egy településen van versenyhelyzet közöttünk, az országos politikában viszont közös az érdekünk: ne forgácsolódjon szét az erőnk, minél erősebb parlamenti képviselete legyen a magyaroknak. 2020-ban szintet léptünk 2016-hoz képest: hosszú idő után először van teljes összefogás a romániai magyar politikai szervezetek között, az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség megállapodása politikai összefogás, az EMSZ jelöltjei az RMDSZ listáin indulnak ezen a választáson.

Mi az RMDSZ célja a 2020-as parlamenti választáson?

Olyan eredményt elérni, hogy a következő parlamentben ne tudjanak az RMDSZ nélkül dönteni a magyarokat érintő kérdésekről, senki ne ugorhasson át kénye-kedve szerint egy közel másfél milliós közösség feje felett. Az megsokszorozza az erőnket, hogyha az RMDSZ nélkül nem lehet kormányt alakítani. Csak rajtunk múlik, hogy lesz-e erős képviselet, lesz-e több magyar képviselő és szenátor, mint volt az elmúlt négy évben.

Ami nem lesz könnyű a koronavírus idején…

Mi nagyon sokszor elmondtuk, és ez az igazság: a választás napján az a pár perc, amit a szavazókörzetben eltöltünk, semmiféle veszélyt nem jelent ránk, ha betartjuk a szabályokat, hordjuk a maszkot. Semmivel sem veszélyesebb a szavazás, mint egy bevásárlás. Ezért kérek minden magyar embert, hogy menjen el szavazni.

Mi a decemberi választás tétje?

Hosszú két év van mögöttünk három választással, és van, mire büszkének lenniük a magyaroknak, hiszen erős képviseletet juttattak az Európai Parlamentbe, és megerősödtek az önkormányzatokban. Mindamellett, hogy több magyar polgármester van, és megtartottuk Szatmárnémetit, valamint Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megye vezetését, történelmi győzelem született Marosvásárhelyen.

Húsz év után a vásárhelyi magyar emberek visszanyerték az önbizalmukat, és megmutatták az összefogás erejét. Ez a győzelem nemcsak a vásárhelyieknek fontos, hanem egész Erdélynek, sőt, egy kiemelkedően jó példa az egész Kárpát-medencében. Mindannyiunk számára büszkeség, ami nemcsak arról szól, hogy újra van magyar polgármester, hanem arról is, hogy bátran lehet nagyot álmodni, és ha az álmunk sok munkával és kitartással is társul, lesz eredmény!

Én azt javaslom, hogy december 6-án is merjünk nagyot álmodni. Menjünk el szavazni minél nagyobb számban, mert ezen múlik, hogy a magyarokat komolyan fogják-e venni, lesz-e beleszólásuk a rájuk vonatkozó döntésekben. December 6-án mutassuk meg, hogy erős, magabiztos közösség vagyunk, amely tudja, mit akar a jövőjével. Mutassuk meg, hogy megkerülhetetlen nemzeti közösség vagyunk!

Kiemelt fotón: Kelemen Hunor (fotó: Gönczy Tamás)