A tagállamok közötti nézeteltéréseket csak a nemzeti kormányok hatáskörének bővítésével lehet orvosolni azaz tagállami hatáskörben rendezhető. A bukaresti kormá­nyon múlik, hogy az erdélyi-bánsági gazdák mennyi támogatáshoz jutnak uniós forrásokból. „A romániai és a magyarországi gazdák számára is kedvező új, közös agrár­- politika továbbra sem végleges. Minden valószínűség szerint a jövő év elején sorra kerülő egyeztetéseket követően születik meg a 2023. január elsejétől életbe lépő új uniós agrárpolitikai csomag”. A 2023-tól életbe lépő új KAP előírná, hogy valamennyi európai uniós tagországnak saját mezőgazdasági fejlesztési tervet kell kidolgoznia, amit al­kal­mazás előtt egyeztetnie kell az Európai Bizottsággal. A tagállamok a nemzeti ag­- rárfejlesztési tervek szerint alkalmaznák a közös agrárpolitikát, ami alapján felhasználnák az ország számára elkülönített uniós agrárforrásokat. A nemzeti kormányok agrármi­nisztereinek hozzáértésén múlik majd, mennyire lehet hatékonyan felhasználni a gaz­- dáknak nyújtott uniós forrásokat. „Számunkra megnyugtató, hogy nem Brüsszelből fog­ják megmondani, Romániában a sertés-, a szarvasmarha- vagy a juhágazat élvezzen prio­ritást, hanem azt helyi szinten dönthetik el. Ez viszont azt jelenti, hogy felértékelődik a különböző térségek mezőgazdasági szakmai szervezeteinek a lobbiereje. Erdélyben a magyar gazdák érdekvédelmi szervezeteinek a hangja is fel kell erősödjön. Jó erre már mostantól figyelnünk, hiszen nekünk kell majd elmondanunk Bukarestben, hogy a Szé­kely­föld hegyvidéki térségeiben, vagy a Szilágyság dombvidéki területein a bánsági síkon mi a jó a helyi gazdáknak.”
Vita a kis- és nagybirtokokról – A leendő KAP egyik sarkalatos kérdése a terület­alapú támogatás. Jelenleg egy dolog biztos: a következő két esztendőben a gazdák a már megszokott hektáronkénti támogatást igényelhetik.
A 2023-tól életbe lépő, új szabályozásban ez egyelőre nyitott kérdés maradt. Az Európai Parlament döntése értelmében a területalapú támogatás a mai formájában mű­köd­ne, sőt az értékét mintegy húsz százalékkal növelnék. A különböző mezőgazdasági te­rületek után kifizetett támogatások értéke hektáronként átlagosan 200 euró körüli ösz­szegre növekedne a jelenleg 170 euróról. Az Európai Unióban azonban sokan nem érte­nek egyet a jelenlegi támogatási rendszerrel. A nyugat-európai tagországok egy része össze­mosná a kétpillérű – a területalapú és a vidékfejlesztési – agrártámogatást. A gyöke­res változtatás azt jelentené, hogy a gazdák nem kapnák tovább „alanyi jogon” a megművelt területek után járó évi dotációt, helyette különböző pályázatok útján juthatnának uniós forrásokhoz. Ez az elképzelés elsősorban a kelet-európai kisgazdaréteget hozná ne­héz helyzetbe, amely eddig sem volt túl sikeres az uniós pályázás terén. Vita tárgyát ké­pezi a területalapú támogatásokra kifizetett összegek felső határa is. A nagyüzemek te­rületnagyságától függetlenül ilyen formán csak a földek egy részéért igényelhetnek majd támogatást az agrárvállalkozók. Jelenleg sem Romániában, sem Magyarországon nincs felső határ. A több ezer hektáron gazdálkodó nagyüzemek akár több millió euró összegű területalapú támogatáshoz is hozzájuthatnak. /A Krónika alapján/

A nagy farmok támogatásának a korlátozása a mezőgazdasági miniszter meglátása szerint nem jelent egyet a kis gazdaságok megsegítésével. Adrian Oros bejelentette, hogy olyan redisztributív támogatási forma kidolgozását készít elő a kis- és családi gazdaságok számára, amelyben a tervek szerint a pénzügyi keret 15% -20% – át közvetlen kifizetésekre szánják.
A tárcavezető rámutatott arra, hogy a Közös Ágrárpolitika kidolgozása során a brüsszeli tárgyalásokon arra törekedett, hogy a legkedvezőbb feltételeket szerezzen a romániai gazdálkodók számára, mivel az EU-s tagállamok közül Romániában van a legtöbb gazdaság, szám szerint 830 ezer, ebből csaknem 790 ezer kis gazdaság. (Bölkényi Kiss Károly)