A vasúthálózat korszerűsítéséről
Olvassuk a médiában, hogy a kormány jóváhagyta az Arad-Temesvár-Karánsebes vasútvonal korszerűsítése megvalósításának és finanszírozásának tervezetét. A 162 kilométer hosszú vonal, 8,8 milliárd lej értékű beruházását a Közlekedési Minisz­térium költségvetéséből, illetve a CFR Vasúttársaság jöve­delmének egy részéből fedezik. A tervek szerint a munkálatokat három év alatt kellene befejezni.
Az aradiak örömére a terv szerint kivonják a vasúti forgalmat Arad Mikelaka városnegyedéből. (Azt pontosan kettészeli a forgalmas sínpálya!) A kanyarok kiegyenesítésével, illetve a pálya megerősítésével jelentősen megnövekedne a maxi­mális sebesség: a személyvonatoknál 160, a tehervonatoknál 120 km/órára.
Az Arad-Temesvár vonalon rendszeresen közlekedők tudják, hogy ezen az 50 kilométeres szakaszon egy évszázad alatt szinte nem változott az utazási idő. Pedig közben a pálya is korszerűsödött, a járműpark is jelentősen átalakult. Igen­csak ideje lenne az utazási időt felére csökkenteni!
A hírrel kapcsolatban még lenne két észrevétel. Az elmúlt években jelentős EU-s finanszírozással korszerűsítették a Kürtös-Soborsin közötti vasúti pályát. Azt nagy csinnadrattával át is adták. A lehetőségek ellenére a vonatok sebessége nem növekedett ezen a szakaszon, a negyedszázaddal ezelőtti és a jelenlegi menetrendben szinte ugyanannyi az utazási idő Arad és Déva között.
Másodszor. Szakemberek állítása szerint: a pálya korszerűsítése mellett a mozdonyok teljesítményének növelése, illetve a gördülő állomány lecserélése is elengedhetetlen beruházás lenne. Ez pedig nincs betervezve!
És mi a biztosíték arra, hogy egy következő, más politikai formációhoz tartozó kormány (nálunk igencsak sűrűn váltakoznak!) nem állítja le a megkezdett beruházást? Mint tette azt a hatalomra került szociáldemokrata vezetés az Aradot elkerülő közúti körgyűrű esetében is, évekig félbehagyva a két vasúti átjáró befejezését?

A vártnál kevesebb fejlesztési pénzek
Az Arad Megyei Tanács leg­utóbbi ülésén a döntött a megyei fej­lesztési pénzek leosztásáról. Mint Bölöni György RMDSZ me­gyei tanácsos a médiának nyilat­kozta, a fejlesztésekre ren­del­kezésre álló pénzösszegek je­lentősen ki­sebbek az elvárásoknál. Vagyis a kormány igencsak megnyirbálta azokat.
A tanács végül is mindössze 25,6 millió lej sorsáról döntött, amelyet 9 városnak és 68 köz­ség­nek osztott szét. A kilenc kisváros (Pécska, Lippa, Nagy­lak, Borosjenő, Borossebes, Kür­tös, Szent­anna, Kisjenő, Pankota) összesen 5 millió lejt kapott, ami átlagban alig több mint fél millió lejt jelent. Nagyobb összeg jutott Pécskának (800 ezer) a közvilágítás bővíté­sé­re, illetve korszerűsítésére, vala­mint Kis­jenőnek (600 ezer) és Bo­rosjenőnek (700 ezer) az új la­kó­negyed épü­le­tei­nek és a köz­épü­letek hőszigetelésére. A többi te­lepülés vezetősége első­sor­ban az inf­ra­struktúra (víz- és gáz­ve­zeték, csa­tornahálózat kibővítése, úthálózat korszerűsítése) fejlesztését célozza, de akadnak olyanok is, amelyeknek óvoda- és iskolajavításokra is kell fordítaniuk belőle. Kürtös a várost elkerülő, Mácsa felé vezető út elkészítésére szánja.
A többségében magyarok lakta települések közül Kis- és Nagyira­tos, valamint Nagypereg 300-300 ezer lejt, Nagyzerind 320 ezret, Tőzmiske (Simonyifalvával, Va­dásszal, Bélzerinddel) 200 ezret, míg Sofronya (Szent­pállal) 100 ezret kap. Viszonylag na­gyobb összeghez, fél-félmillió lejhez jut Vinga (Majláthfalvával) és Gyo­rok, 350 ezer lejhez Fazekasvarsánd. A megyei települések egy része az elhanyagolt úthálózat javítására, illetve néhány a földgáz bevezetéséhez szükséges megvalósít­ható­sá­gi tanulmány­tervezet elkészítésére fordítja a leosztott pénzeket.
Elgondolkoztató, hogy mennyi­vel nagyobb összegek jutnának Arad me­gyének is, ha nem Bu­ka­rest osztogat­ná (és vámolná meg!) a pénzeket, ha­nem minden önkormányzat a helyi bevételek ará­nyá­ban költhetné el azt.

Látogatható a soborsini királybirtok
A soborsini kastély és a hozzátartozó birtok története is megérdemelne egy alapos tanulmányt. A kastély eredetijét Forray András fő­ispán emelte még az 1700-as évek második felében, azt vadászatok alkalmából hasz­nálta. A 19. században a gróf Hunyady család átépíttette, kibővíttette, az évente ott megrendezett park­ünnepély a megye arisztokrata családjai­nak je­len­tős társadalmi ese­ménye lett. Az im­pé­rium­váltást követően még használta a család, majd az a román királyi család birtokába került.
A királyság megdöntését követően egy ideig pionírtáborként működött, majd 1965 után a kommunista diktátor és felesége egyik ritkán látogatott rezidenciája lett. Bukásukat követően visszakerült I. Mihály király családjának tulajdonába.
Most jelent meg a médiában a hír, hogy május elsejétől az elegáns királyi kastély és a hozzá tartozó jelentős méretű park is­mét látogatható lesz október elsejéig, minden szombaton és vasárnap 9-18 óra kö­zött. A lá­to­ga­tókat idegenvezetők kalauzolják. Szervezett csoportok a hét többi napján is ellátogathatnak Soborsinba, amennyi­ben e-mailen vagy tele­fo­non jelzik szándékukat. A savarsinregal.ro hon­lapon az érdeklődők részletes információt kap­hatnak.

Hídfelújítások
Az Országos Közúti Infrastruktúrát Igazgató Vállalat (CNAIR) 58 országúti híd fel­újí­tását vette tervbe az or­szágban. A hidak fel­újítását uniós vissza nem térítendő forrásokból finanszíroznák.
A hidak közül hét Arad megyében található. Aki kicsit is járatos a megyében, tudja, hogy ezeket a hidakat évtizedek óta nem javították, de a megnövekedett közúti forgalom miatt felújításuk igencsak időszerűvé vált. Arad megye alföldi részén a Tornya falu, illet­ve az országhatár felé vezető út két hídja található a megnevezettek között. A dombos-hegyes vidéken Ácsfalva (Aciuța), Áldásos (Hălăliș), Berzova, Halmágycsúcs (Vârfurile), Konop és Nádas körzetében levő közúti hidak teljes helyreállítását, statikai elemeinek meg­erő­sítését célozzák. Bár ezeknél a hidaknál még nem jeleztek hibákat, de a több tonnás te­hergépkocsik potenciális veszélyt jelentenek a sokkal kisebb tömeg elbírására tervezett hidakra.

Menesztik az kórházigazgatót?
Korábbi lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy milyen súlyos vádak hangzottak el a médiában az Arad Megyei Sürgősségi Kórház dolgozói ellen. Akkor a kór­ház ideiglenes menedzsere, Florina Ionescu megígérte, hogy belső vizsgálatot indítanak az ügyek kivizsgálására.
A hét elején az Arad Megyei Tanács épületében ülést tartott a kórház igazgatótanácsa. Ezen elhangzott a Köz­egészségügyi Igazgatóság az ügyben lefolytatott vizsgá­latának eredménye. A feltárt szabálytalanságok, orvosi jellegű elégtelenségek miatt, de a város lakosságának vé­leményét is figyelembe véve, a jelentésben azt javasolják a kórház ideiglenesen kinevezett menedzserének, hogy mentse fel tisztségéből dr. Mircea Onel igazgató-főorvost. (Ez lapzártáig nem történt meg!) Ugyanakkor azt a szakmai körökben, de a városban is terjengő szóbeszédet, miszerint a megyei tanács elnöke megvesztegette volna az említett orvos-igazgatót, hogy önként mondjon le tisztségéről, maga dr. Mircea Onel is cáfolta.
Az ülés második felében megtárgyalták a sürgősségi részlegen uralkodó állapotokat is, hiszen hétfőn éjszaka 33 járványbetegnek nem tudtak ágyat biztosítani. Ez pedig súlyos szervezési hiányosságokra utal.