HATÁROK MENTÉN – TRIANON ÉS HELY­TÖR­TÉ­NET­ÍRÁS címmel tartottak konferenciát Makón, a helyi Szirbik Miklós Egyesület szer­vezésében. A konferencia előadói Szegedről, Pécskáról, Temesvárról és a Délvidékről érkeztek. Kérdésünkre vá­lasz­ként Zeitler Ádám, az egye­sület új elnöke a rendezvény céljaként a trianoni diktátum hatásainak megismertetését je­lölte meg. „Mivel az egye­sületünk nagyon jó kapcsolatot ápol több határon túli magyar civil szervezetekkel – ismertette az egyesület elnöke – ennek köszönhető az, hogy folyamatosan részt veszünk egymás eseményein, Pécskára például rendszeresen ellátogatunk és megemlékezünk, koszorúzunk Klebelsberg Kuno egykori vallás- és köz­oktatásügyi miniszter emlékművénél. A mostani konfe­ren- ciánkra is három országból érkeztek az előadók, így a résztvevők első kézből értesülhettek arról, hogyan is élik meg a Bánságban és a Vajdaságban mind a mai napig a magyarok az 1920-as határmódosításokat.” – mondta Zeitler Ádám. A köszöntő be­szédet követően, ifj. Tóth István a szegedi Móra Ferenc Múzeum történésze Újra ma­gyar kézen! A Tisza-Maros há­romszög visszavétele 1921-ben dr. Koszó István iratai alapján címmel tartott érde­kes előadást bemutatva a korabeli viszonyokat és azokat a kö­rülményeket, amelyek le­he­­tő­vé tették a terület az idegen uralom alóli vissza­vé­- telét. A Meritum Egyesület képviseletében dr. Tóth István né­hány, a diktátumhoz és a kor­­szakhoz kapcsolódó sze­gedi felvétel beazonosítási folyamatát mutatta be, majd dr. Zombori István, szegedi egy­háztörténész Makó – püs­pö­ki székhely 1918-1921 címmel a diktátum egyházra gya­- korolt hatásait mutatta be korabeli írott forrásokra ala­poz­va. Nagy István, a pécskai Kálmány Lajos Közmű­velő­dési Egyesület képviseleté­ben, a Pécskán született gróf Klebelsberg Kuno intézmény­alapító munkásságát ismer­tet­te, amelynek eredményei má­- ig észlelhetőek, tetten érhe­tőek Makón és térségében, de szerte az országban is. Alul­írott a temesközi magyar kö­zösség a trianoni országcson­- kítást követő legnagyobb megvalósítását az Új Ezredév Központot mutatta be, egyúttal meghívást intézett a részt­vevőkhöz a központ meglá­- togatására. Ezt követően dr. Jancsó Árpád Feldarabolt ország, felszabdalt vasútak címmel mutatta be a vasúti infrastruktúrát ért csonkítást, ami­kor a legtöbb helyen is megszakadt a kapcsolat a kisrégiók között. Apjok Vivien egyetemi tanársegéd, a SZTE BTK Néprajzi és Kul­turális Antropológiai tanszékének doktorjelöltje Ha­tár­helyzet-határtudat című elő­adásában Makó és a határ viszonyait elemezte néprajzi-antropológiai megközelítésben. A rendezvény befeje­zé- sében Kómár Mátyás, a szer­vező egyesület alelnöke méltatta a konferencián elhang­- zottakat, kiemelve rendez­vény határokat felülíró, kö­zös­ségeket összekötő jellegét. Forgó Géza, a makói Szirbik Miklós Egyesület leköszönt elnöke a HATÁROK MENTÉN – TRIANON ÉS HELY­TÖRTÉNETÍRÁS című kon­- ferencia vonatkozásában elmondta, hogy több más hasonló, érdekes tematikájú ren­dezvényt követően, a tria­noni diktátum századik évfordulójára tervezték a konfe­- renciát, de a járványhelyzet miatt erre nem volt lehetőség, ezért egy évvel később sike­rült mégis ily módon megemlékezni a trianoni esemé­nyek- ről. A temesközi és délvidéki civil szervezetekkel való jó kapcsolatra alapozva sikerült nemzetközivé tenni a rendezvényt – ismertette Forgó Géza, aki hangsúlyozta, hogy az előadóknak a legkülönfélébb kutatási területekre összpontosítva sikerült fel­tár­niuk a diktátum napjainkra is gyakorolt hatásait.

A rendezvény zárómozzanataként a résztvevők egy csoportja megkoszorúzta a belvárosi református templom kertjében felavatott Trianon-emlékművet.
Makkai Zoltán