A Ceaușescu rendszer felsőokta­tásá­ban még a reál-szakokon is kőkemény kommunista ideológiai képzés folyt. Annak rendje és módja szerint, ahogy George Orwell oly érzékletesen leírta az 1984 című utópiájában: „duplagondol­ko­dás”, „újbeszél”, „gondolat­rendőr­ség”.
Hasonló abszurd helyzet kezd ki­épülni ma is Nyugaton. Mi itt, a Bánságban csak azért nem érezzük ezt át, mert bármilyen furcsán hangzik, de a világ normálisabb felén élünk, ahol szólásszabadság van.
Miként jutott el a fényességes Nyugat odáig, hogy emberek kerülnek az utcára vagy akár börtönbe csak azért, mert megalapozott véleményüknek han­got adnak a nyilvánosság előtt, azt hosszú lenne kifejteni, de leszögezhető, hogy a mai abnormalitás forrásvidéke ott van, hogy dicsőségesnek és haladónak állították be az 1789-es francia­or­szági totális szétzüllést, az osztályalapú, valamint politikai célzatú „forradalmi” tömeggyilkosságokat.
Ez a narratíva lett uralkodó a XX. században a baloldal által eluralt kated­rákon Nyugat-Európában és a kommunista Kelet-Európában egyaránt. Cso­dálkozzunk-e azon, hogy a nyugati ér­telmiség színe-java szimpatizált a szovjet kommunizmussal, ha az volt a pre­misszájuk, hogy eszmék jegyében lehet ártatlanokat gyilkolni tömegével, mint tették azt a francia „forra­dal­márok”?
Sikerült odáig jutni, hogy a többség már nem tesz fel alapvető kérdéseket, hanem kritikátlanul elfogadja a fő­sod­ratú véleményt. A gondolkodási ké­pesség minimumával megáldott ember tudhatja, hogy a muszlim bevándorlás az európai kultúra végét jelenti, mégis újra és újra bizalmat szavaz azoknak a pártoknak, melyek Európa iszlamizálását vezénylik le éppen.
Normális ember tudhatja, hogy az LMBTQXYZ lobbi őrülete, ami egyre több gyermeket tesz tönkre és egyre több agyat szennyez be, természet- és emberellenes, a többség mégis fejet hajt, és voksát adja azokra, akik erőltetik ezeket a tragikomikus kreténségeket.
De miért is kap újra és újra bizalmat a baloldal, legyen az liberális, zöld, szocdem vagy áljobboldali? Mert azokat a politikai erőket, melyeknek képviselői rámutatnak a problémákra, a fősodratú média szélsőségeseknek állítja be. Hányszor hallhattuk a baloldalon hatá­ron innen és túl, hogy Orbán Viktor szél­sőséges, homofób, diktátor, xenofób, nacionalista, de még azt is, hogy náci?
Igaz-e vagy nem a példabeszéd, nem próbáltam ki, nem is fogom, de állítólag, ha bedobunk egy békát a forró vízbe akkor kiugrik belőle, ellenben, ha szép lassan melegítjük a vizet, benne a békával, akkor szép lassan megfő.
Nos, a nyugati államok vá­lasztóközönsége meg van főz­ve, sokan tudomásul vették sor­su­kat. Itt a keresztény fehér la­kos­ság lelkileg-szellemileg véd­telen, a nemzeti és vallási identitása után a nemi identitásától is szép lassan megfosztják. Önazonosság, önbecsülés és öntudat nélkül kell szembe néznie a hó­dító szándékkal és felsőbb­rendűségi tudattal érkező intoleráns betolako­dókkal.
Mit lehet hát tenni? A válasz nagyon egyszerű, legalábbis az egyelőre ke­resz­tény és fehér Közép- és Kelet-Európa számára.
Nem kell hagyni, hogy megfőzzenek bennünket, hogy kimossák az agyunkat, hogy megfosszanak védekezési ösztö­ne­inktől. Ahogy Orbán Viktor mondta egy alkalommal Tusnádfürdőn: valaha azt hit­tük, Európa lesz a mi jövőnk. Most viszont az a helyzet, hogy mi vagyunk Európa jövője.