A sors különös kegyelméből napra pontosan a temesvári Magyar Ház felvatásának 92. évfordulóján, október 29-én, a temesvári evangélikus templomban megtartott kegyeleti megemlékezés és gyászistentisztelet keretében helyezték örök nyugalomra az istenháza védő falai közé báró sédeni Ambrózy Béla és az egykori Magyar Ház részvénytársaság elnöke, báró Ambrózy Andor, valamint a főúri család további tizenkét tagjának földi maradványait. A bánsági magyar közösség e dícső elődeinek emléke előtti főhajtáson részt vettek helyi és országos egyházi tisztségviselők – közöttük Ft. Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Ft. Pál József Csaba temesvári római katolikus megyés püspök, Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke – az evangélikus lelkészi kar számos képviselője, református, római katolikus lelkipásztorok, a helyi és országos politikai érdekvédelmi szervezetek elnöksége és képviselete, helyi és erdélyi civil és gazda szervezetek, erdélyi és anyaországi méhész egyesületek képviselői, Magyarország kormánya képviseletében dr. Nagy István agrárminiszter, Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul, Magyarország Temesvári Tiszteletbeli Konzulátusának képviselete és a temesvári magyar közösség számos tagja.

Nt. Kovács Zsombor házigazda lelkipásztor üdvözlő beszédét követően Ft. Adorjáni Dezső Zoltán püspök tolmácsolta az Ige üzeneteit. A püspök hangsúlyozta, hogy az emlékezés nem csak a múltbéli események, emberek emlékének felidézése, hanem a jövendőt is megalapozó cselekedet. A gyökereink megőrzésére alapozva nyílik lehetőség a megújulásra – emelte ki az igehirdető –, és a báró Ambrózy Béla és Ambrózy Andorhoz hasonlítható “fényemberek” élete és munkássága máig követésre méltó példa kell legyen. A Ft. Adorjáni Dezső Zoltán püspök és nt. Zelenák József esperes által elvégzett gyászszertartást követően dr. Nagy István miniszter és Bogya Anna, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes kabinetjének államtitkára leleplezték a báró Ambrózy család hamvai felé elhelyezett emléktáblát, amelyet megáldott a püspök. Az ünnepi megemlékezés keretében helyezték el a kegyelet koszorúit a síremléknél, majd a résztvevők megtekintették Keresztes Péter: A kriptafeltárástól az emléktábla elhelyezéséig című kisfilmjét, amelyben megörökítette a temesgyarmati családi temetkezőhelyen elvégzett mentési akció folyamatát és a további fejleményeket, amelyek végén méltó helyre kerültek az evangélikus gyülekezet sorsát szívükön viselő egykori főúri család tagjainak földi maradványai. Az emlékezés szellemében Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke mutatta be báró Ambrózy Béla, a mézes báró szakmai életútját, amelynek egyik kiemelkedő állomása volt 1892-ben az országos méhészegyesület létrehozása és irányítása, illetve az 1896-ban kiadott A méh című szakkönyv, amely máig a méhészek egyik alapművének számít. Báró Ambrózy Andor életútját nt. Kovács Zsombor lelkipásztor vázolta fel, kiemelve a dicső előd közösségi tevékenységét, amely fokozott hangsúlyt kapott a Trianont követő években, amikor egyházi és világi közösségi szerepvállalásával mutatott példát kortársainak. Ünnepi beszédében Bogya Anna államtitkár kifejtette az emlékezés jelentőségét: “A mai napon egy olyan különleges emberre emlékezünk, annak küzdelmeire, helytállására, akinek életcélja a tudás megszerzése és átadása, illetve a haza szolgálata volt.(…) Báró Ambrózy Béla munkássága, cselekedetei a mának is üzennek: elsősorban a helytállás üzenetét tolmácsolja a mai nemzedéknek, felismerni azt, hogy mire van szüksége a nemzetnek, a társadalomnak. Ki-ki a maga helyén, a maga tehetségével járuljon hozzá a nép és a nemzet fejlődéséhez és álljon helyt, ne adja fel, küzdjön, harcoljon, ha a helyzet megkívánja. Azt üzeni, hogy kell kezdeményezzünk. Ehhez pedig tudásra, szakértelemre, kreativitásra, kitartásra és elkötelezttségre van szükség. Azt üzeni, hogy a tudást tovább kell adni (…) buzdít a folyamatos tanulásra, önfejlesztésre, bebizonyította, hogy a tudás megszerzése nincs életkorhoz kötve.(…) Buzdít a társadalmi szerepvállalásra, hiszen maga is tevékeny tagja volt több egyesületnek, társaságnak, az egyház támasza is volt.”
Dr. Nagy István agrárminiszter ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötelességtudat, a szorgalom és a becsület hármasa határozta meg Ambrózy Béla földbirtokos és katonatiszt, a magyar méhészet megalapozójának életét. “Akit megragad a méhcsaládok gondos tevékenykedése, abban ott rejlik a szorgalom. A mézes báró életútja arról tanúskodik, hogy mindig a legjobbaktól igyekezett elsajátítani azt a tudást, amire alapozta további tevékenységét, hogy aztán maga is mesterré váljon” – mondta a miniszter, aki emlékeztetett arra, hogy Ambrózy Béla 1875-ben alapította meg a Dél-magyarországi Méhészegyletet, majd kezdeményezésére jött létre az Országos Méhészeti Egyesület. Vezetője volt a később megalakult Magyar Méhészek Egyesületének, végül pedig 1892-ben az összes magyar méhész szakmai és érdekképviseleti részvételével hozták létre a ma is működő Országos Magyar Méhészeti Egyesületet. “Az ilyen életutakat látva méltán lehetünk büszkék a magyar agrárium évszázados hagyományaira, amelyek az iskolateremtő, az újdonságra fogékony, a nehézségektől meg nem rettenő személyiségeknek köszönhetően születtek meg, és gazdagítják nemzetünket a mai napig.
Az Ambrózy család példája erőt adhat nekünk a mindennapi küzdelmeinkhez, és reményt ahhoz, hogy közösségünk még sok ilyen férfiúval ajándékozza meg a világot” – hangsúlyozta dr. Nagy István.

Az ünnepi rendezvényen alkalomhoz illő zenei darabokat adott elő az Entertainer Cvartet, illetve Borbély B. Emília és Molnos András Csaba, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművészei énekes-verses kitűnő összeállítással adóztak az ünnepnek, majd nemzeti imánk, a Himnusz közös éneklésével zárult a kegyeleti megemlékezés.


03 Nov 2022
Írta admin
0 Hozzászólás