16 Feb 2023
Írta admin 
0 Hozzászólás Lépten-nyomon halljuk az orvosunktól, a médiában, és még a jóakaratú rokonoktól is, hogy igyunk minél több folyadékot, lehetőleg naponta 2 litert – de miért is? Mert, ha nem értjük a kijelentés hátterét, nem fog cselekvésre ösztönözni. Talán, ha átlátjuk mi a jelentősége a megfelelő folyadék fogyasztásnak, a megfelelő hidratáltságnak, jobban betartjuk az előírást.
Az emberi test körülbelül kétharmada víz. Víz található a sejteken belül, de a sejtek közötti szövetekben is, és természetesen a véráramban. A különböző szervek víztartalma nem azonos, míg a csont, a fog alig tartalmaz vizet, az izom, a máj, a vese, az idegrendszer háromnegyede víz, a véráram fele, a szem üvegtestjének 99%-a az. A szervezetben levő víz forrása elsősorban az elfogyasztott folyadékmennyiség, illetve a szilárdabb táplálék folyadéktartalma, valamint víz képződik a szervezeten belüli égési folyamatokban is (kb. 300 ml/nap). A szervezet folyadékot veszít légzéssel (300 ml), széklettel (200 ml), bőrön keresztüli párolgással (600 ml) és vizelettel (1000-1400 ml-t ahhoz, hogy megfelelő legyen a salakanyagok ürítése). Látjuk, hogy a napi folyadék veszteségünk 2100-2500 ml, és ennek pótlását főleg a folyadék fogyasztásából kell biztosítani. Innen az a bizonyos javasolt körülbelül napi 2 l folyadék.
Természetesen a napi folyadékszükséglet nagyban megnő olyan helyzetekben, amelyek növelik a folyadékvesztést. Ilyen:
– a láz,
– a nagy fizikai megerőltetés,
– a meleg,
– a hasmenés, hányás.
Habár a szomjúságérzésünk hivatott szabályozni a megfelelő folyadékbevitelt, de a szervezet aránylag későn „jelez”, amikor már az enyhe kiszáradás kezd megjelenni. Az életkor előrehaladtával a szomjúság érzés elhalványul, ezért ilyenkor különösen fontos tudatosan inni, akkor is, amikor úgymond nem érezzük a késztetést.
Lássuk a nem megfelelő folyadékbevitel következményeit.
A keringő vér 55%-a folyadék. Ha a keringésben kevesebb a folyadék, a vér besűrűsödik (hiszen az alakos elemeinek, a vörösvértesteknek, a fehérvérsejteknek, a vérlemezkéknek a száma nem változik), nehezebbé válik a kis erekben a keringés, a vér pang, az erekben könnyebben alakulnak ki érelzáródások.
A keringő folyadékmennyiség csökkenése a vérnyomás esését is előidézi. Ez különösen nyáron, amikor a meleg okozta értágulat hatására amúgy is alacsonyabb a vérnyomás, akár eszméletvesztést is okozhat. Kiszáradáskor a szívfrekvencia is megemelkedik.
A megfelelő hidratáltság a vesék működése szempontjából különösen fontos. A kiszáradás miatt a vese szintjén a vizelet kiválasztás csökken, mert a vesén belüli nyomás viszonyok megváltoznak, csökken a vizelet mennyiség. A kiválasztás lelassulása maga után vonja bizonyos anyagok (karbamid, kálium, savak stb.) és gyógyszerek felszaporodását a szervezetben, így ezek mérgezővé válhatnak. Akár veseelégtelenség is kialakulhat, ennek talaján hányinger, hányás, súlyos ritmuszavarok is megjelenhetnek.
FIGYELEM!
A legkönnyebben a vizelet színéből állapíthatjuk meg, elég folyadékot fogyasztunk-e, ideálisan egészen halvány sárga színű kell legyen a vizelet. Minél nagyobb a szervezet folyadékhiánya, annál sötétebb a vizelet színe.
A megfelelő hidratáltság a belső hőmérséklet fenn-tartása miatt is fontos, kiszáradás esetén nő a hőmérséklet, ami a sejtek működésére káros.
Az ízületek optimális működéséhez is elegendő ízületi folyadékra van szükség, így a folyadékhiány az idősebb korban jelentkező ízület leépülést (porckopást) is kifejezetten ronthatja.
Az idegsejt nagyon komplex működésű sejt, különösen érzékeny a szervezet hidratáltsági fokára. Már 2%-os folyadékhiány esetén is megjelenhetnek a tünetek: koncentrációs zavar, fejfájás, fáradtság, gyengeség érzés, akár zavartság.
Tünetei a fejfájás, a szédülés, fáradtságérzés, figyelemhiány.
FIGYELEM!
A kiszáradás korai tünete nem feltétlenül a szomjúság! Idős korban zavartság, levertség, aluszékonyság esetén gondoljunk kiszáradásra.
A szervezetnek nincsenek folyadékraktárai, ezért már egyetlen napi elégtelen folyadékfelvételt is megérez. És mivel a szomjúság érzés gyakran hiányzik, ezért fontos tudatosan törekedni a megfelelő folyadék bevitelre. A szer-vezet szempontjából jó az, ha a nap során folyamatosan iszunk valamennyit. Jó, ha előre előkészítünk vizet, teát stb., ami a kezünk ügyében legyen.
TÉVHIT! A fekete tea, a kávé, a kóla és az alkohol vízhajtó hatásúak, ezért nem járulnak hozzá a vízháztartás helyrebillentéséhez, mert fokozzák a vizeletürítést, ezáltal nagyobb folyadék távozik, mint ami elfogyasztódott.
FIGYELEM!
Az édes italok esetén figyelnünk kell a kalóriabevitelre! Ezek nem csupán italok, hanem ételek is.
Az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb egészségmegőrző beavatkozás a megfelelő folyadékbevitel.
Dr. Szabó Mónika belgyógyász főorvos, a marosvásárhelyi orvosi egyetem oktatója
