A jogszabályjavaslatot 209 képviselő támogatta, 27-en ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak – írta az Agerpres. Az alsóház hétfőn már elfogadta a tervezetet, de visszaküldte a szenátusnak, arra hivatkozva, hogy az elfogadott módosító javaslatok jelentős tartalmi eltéréseket eredményeztek a felsőházban korábban szavazásra bocsátott változathoz képest. Így a szenátus szer­dán ismét jóváhagyta a tervezetet, majd a kép­viselőház is újból elfogadta döntő házként. A tör­vény célja, hogy a szolgálati nyugdíjakat az adott szakterületen eltöltött szolgálati idő alapján számítsák ki, és a minimális járulékköteles szolgálati időt az állami nyugdíjrendszerben alkalmazotthoz igazítsák. A jogszabályjavaslat a bírák és ügyészek, a katonák, a diplomaták, a parlamenti köztisztvi­se­lők, a számvevőszék személyzete és a polgári lé­giközlekedési személyzet nyugdíjáról rendel­kezik.
A tervezet nem szünteti meg ezeket a különnyugdíjakat, hanem elrendeli a hozzájárulásos alapú nyugdíjra történő fokozatos átállást 2043-ig – jelentette ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozója, Adrian Solomon.
Az elfogadott törvénytervezet értelmében a bírák és az ügyészek 2028-ig a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba, azaz életkortól függetlenül a tisztségben eltöltött legalább 25 év szolgálati idő után kérhetik a nyugdíjazásukat, és nyugdíjuk összege az utolsó ledolgozott hónapban kapott bruttó fizetés és pótlékok 80 százaléka lesz.
A nyugdíjba vonuló katonák esetében szintén a jelenlegi szabályok lesznek érvényesek a követ­kező öt évben.
A nyugdíjaknak a 4000 lejt meghaladó részére 15 százalékos adót vetnek ki – áll még a tervezetben.
Mint azt a szenátus szerdai szavazása kapcsán írtuk, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezetője, Turos Lóránd azt mondta, a törvényhozók nem voltak olyan bátrak, hogy eltöröljék a különnyugdíjakat, de az elfogadott tervezet „jelentős előrelépés a korrekt és méltá­nyos rendszer” megvalósítása irányában.