Kitüntették Kató Béla erdélyi református püspököt
Novák Katalin magyar köztársasági elnök a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesítette Kató Bélát, az Erdélyi református egyházkerület püspökét, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökét a Sándor-palotában Budapesten. Kató Béla az erdélyi néplélek vezére, aki felekezeti hovatartozástól függetlenül a 21. század Márton Árona – mondta Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke laudációjában. Hozzátette: Kató Béla irányt mutat katolikusoknak, reformátusoknak, unitáriusoknak, evangélikusoknak, minden Krisztus-hívő közösségnek, ha magyar akar maradni. A köztársasági elnök Facebook-posztjában „nagyság a kisebbségben” szavakkal jellemezte a kitüntetettet. „Kató Béla – nagyság a kisebbségben. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét ma a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével tüntettem ki. Gratulálunk és köszönjük a szolgálatot!” – írta. Az ünnepségen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. (2024. január 26. – MTI)

Trianon traumája
Trianon következményei több mint 100 év után is itt vannak velünk, traumája nemcsak a magyarság, hanem a szomszédos népek lelkébe is beleégett – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója az intézet által szervezett Trianon tudományos konferencia megnyitóján Budapesten. Kásler Miklós úgy fogalmazott, hogy a konferencia témájaként a legnagyobb magyar tragédia jelenik meg. Kiemelte, hogy Trianonról nagyon sokat tudunk és nagyon sokat nem tudunk, sem az okairól, sem az előzményeiről, ugyanakkor – mint fogalmazott – bár sok dolog ismert az utóéletéről, de ez a kép sem teljes még ma sem. A főigazgató szerint Magyarországot “megszüntetésre szánták”, ám az ország, a magyarság a trianoni kihívásra “brutálisan erős választ adott”, olyan szellemi választ amely Nobel-díjakban, a tudományban, az irodalomban, a zenében nyilvánult meg, miközben az ország átalakította iparát, mezőgazdasága viszonyait és az életszínvonal tekintetében 1938-ra majdnem utolérte Ausztriát. (2024. január 29. – MTI)

A Nagyszőlősi Bartók Múzeum kiállítási tárgyai
Fotók, újságcikkek, emléklapok, bakelit lemezek. Ezek a nagyszőlősi zeneiskola tanára, az járási kulturális osztály egykori módszertani előadója, a néhai Grigora Éva által létrehozott Bartók Béla múzeum kiállítási tárgyai. A nagy magyar zeneszerző és népdalgyűjtő gyermekkorában egy ideig Nagyszőlősön élt. Az ugocsai kisvárosban járt iskolába, tizenegy évesen itt adta első nyilvános zongorakoncertjét. A Bartók Béla emlékének megőrzését célzó, több éves aprólékos munkával összeállított gyűjtemény a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolába került megőrzésre. (2024. január 18. – Karpat.in.ua)

Színvonalas programok a Liszt Intézet tízéves jubileuma alkalmából
Tíz éve nyitották meg Zágrábban, a horvát fővárosban a Liszt Intézetet, a jubileumot filmvetítésekkel, kiállítással, gyermekfoglalkozással, koncertekkel ünnepelték meg. A zágrábi Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ 2014. január 3-án nyitotta meg kapuit. Legfőbb feladatuk a magyar civilizáció, művészet és tudomány népszerűsítése. Magyarország és Horvátország több mint 800 évig egyazon államközösséget alkottak, s ha nyelvük különböző is, a közös múlt formálta hagyományaink, értékrendünk, kultúránk, ízlésünk sok mindenben rokon vonásokat mutat. Erre építenek programjaik megtervezésekor, de nemzeti kultúránk egyedi vonásait, kevésbé ismert formáit és sajátos ízeit is bemutatják a horvát közönségnek. Az intézet hangversenyeket, kiállításokat, irodalmi esteket, könyvbemutatókat, tudományos tanácskozásokat szervez Horvátország-szerte Varasdtól Fiumén át a dalmát városokig, emellett pedig a magyar és horvát kulturális és tudományos intézmények közötti kapcsolatfelvételben tölt be közvetítő szerepet. (2024. január 25. – Kepesujsag.com)Pálosok kolostora Hargitafürdőn
Hargitafürdő kb. 1400 méter magasságban, Csíkszeredától mintegy 20 km-re, a Csicsói Hargita délkeleti oldalán helyezkedik el. Közigazgatásilag a székelyföldi városhoz tartozó üdülőtelepülés messze földön is híres ásványvizeiről, mofettáiról. A téli hónapokban sízők ezrei hódolnak itt sportszenvedélyüknek. Immár tíz éve lesz annak, hogy a 18. század után az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai visszatelepültek Erdélybe, és Hargitafürdőn alapítottak kolostort. A pálosok védőszentjük, Remete Szent Pál halálának emléknapján szentmisét mutatnak be, megújítják szerzetesi fogadalmukat és régi pálos hagyomány szerint megáldják a gyermekeket. (2024. január 25. – Kossuth Rádió)

2023-as Gábor Áron-díj
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kapja a Székely Nemzeti Tanács 2023-as Gábor Áron-díját – közölte a szervezet. A díjazottról a szervezet állandó bizottsága döntött Izsák Balázs elnök előterjesztésére. Emlékeztetnek arra, hogy a sepsiszentgyörgyi intézmény „alapítása óta a székelység történelmi emlékezetének, kulturális kincseinek temploma”, és a Kós Károly tervei alapján felépített múzeumépület is ezt tükrözi. Hozzáteszik: a díj tisztelgés a múzeumalapító Zathureczky Emília emléke előtt és az intézmény olyan jelentős múzeumőrei, igazgatói előtt, mint Csutak Vilmos, Herepei János, Szabédi László vagy az SZNT-t alapító, a székely jelképeket megalkotó Kónya Ádám. (2024. január 29. – Krónika)

Tavaszvárás népzenével
Február első hétvégéjén rendezik a komáromi RÉV – A Magyar Kultúra Házában és az Egressy Béni Városi Művelődési Központban többek között a Hagyományok Háza Hálózat-Szlovákia támogatásával a II. Felvidéki Népzenész-találkozót. A rendezők szándéka szerint a zenésztalálkozó egy olyan esemény, ahol a népzenészeké a főszerep: így ezúttal nem a tánc, hanem a zene, a zenekarok vagy inkább a zenészek kerülnek fókuszba. Olyan jó példák nyomán indultak el, mint az Erdélyi Táncházzenészek találkozói, a vajdasági találkozók és a Hagyományok Háza hasonló Kárpát-medencei kezdeményezései. Ezek az összejövetelek a szakma igazi fórumaivá váltak, ahol az egymástól messze tevékenykedő zenészek is meg tudtak vitatni szakmai kérdéseket. (2024. január 29. – Felvidék.ma)

Télűzés a délvidéki Padén
A padéi Takáts Rafael Magyar Kultúrkör eszméje szerint nemcsak ápolni és megőrizni kell a hagyományokat, régi szokásokat, hanem azokat aktívan élni is kell. Ezen hagyományápolás egyik alappillére, amelyet minden évben megszerveznek, a télűző farsangi felvonulás, amikor a falu idősebbjei és fiataljai a legkülönbözőbb színes jelmezekbe öltözve, minél nagyobb hangzavart keltve igyekeznek elűzni a hideg telet. Az idei farsangi felvonulásra szombaton került sor, és hagyományosan a kultúrkör udvarából indultak. A felvonulás végén elégették a telet jelképező kiszebábot, a gyerekek lekváros farsangi fánkot ettek és teát ittak, míg a felnőttek forralt borral melegedhettek fel. Ezúttal is díjazták a három legszebb jelmezt. A legjobb jelmezek viselői többek között Szabácsi Leon és Dávid voltak, akik kis bagolynak és kakukkórának öltöztek, Véber Maja muffinjelmezt viselt, míg Jenei Márk méhészöltözetét is ötletesnek találták. (2024. január 30. – Magyarszo.rs)

Az erdélyi református kollégiumok 400 éve
“Oratio, studio et collectio – Az erdélyi református kollégiumok 400 éve” címmel kiállítás nyílt a marosvásárhelyi Vármúzeumban. A tárlat a gyulafehérvári, nagyenyedi, marosvásárhelyi, kolozsvári, székelyudvarhelyi és szászvárosi református kollégiumok történetét és tárgyi gyűjteményeit mutatja be, és nem utolsó sorban az egyháznak a közoktatásban és a felsőfokú képzésben vállalt meghatározó szerepérét is – mondta az ünnepi megnyitón Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. (2024. január 30. – Kossuth Rádió)

XVII. Balassi Bálint Szablyavívó Kupa
Február 17-én a Pozsonyban találkoznak a Kárpát-medencei baranta közösségek. A Felföldi Baranta Szövetség a 2024-es évben már negyedik alkalommal lesz a házigazdája Felvidéken a Balassi Kupának. Az előző években egy alkalommal Hidaskürt, két alkalommal pedig Dunaszerdahely városa adott helyet a rendezvénynek. A helyszín a Balassi alapszabályoknak megfelelően évről évre váltakozik Magyarország, illetve Felvidék, Délvidék, és Erdély magyarlakta települései között, a lehetőségek szerint sorba véve a barantás közösségeket. A Balassi Szablyavívó Kupa minden évben a legnagyobb, legnépesebb versenyzői létszámmal lezajló, egész Kárpát-medencére kiterjedő versenye a Barantának. Az utóbbi években a Felföldi Baranta Szövetség minden Balassi Kupán sikeresen képviseltette magát – mondta Molnár Attila, a szervezet vezetője. (2024. január 31. – Körkép.sk)

20. éves a Pozsonyi Magyar Vigadóbál
A szlovákiai magyar bálok egyik legimpozánsabb báljának szlogenje: „mulatni bolondulásig”. A Szlovák Filharmónia épületében található pozsonyi Vigadó (Redut) egyedülállóan elegáns helyszínt biztosít a bálozók számára. Az első bál 2004-ben került megrendezésre és azóta tizenkétszer sikerült megszervezni. Az estét ezúttal is a Duna Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium előbálozói nyitották meg, palotás tánccal. A talpalávalót az este folyamán nagy bálizenekar és cigányzenekar szolgáltatta. (2024. február 1. – Új Szó)

Gazdabál Eszéken
„Hosszú ruhás” hangulat, huszárok, jó vacsora és kiváló zenészek tették emlékezetessé az idei gazdabált, a HMDK Gazdakörének hagyományos évnyitó rendezvényét. Az esemény helyszíne az eddigi gyakorlatnak megfelelően az eszéki Kristályterem volt. A bejáratnál huszárruhás hagyományőrzők köszöntötték a sorrendben hatodik gazdabál vendégeit. A HMDK Gazdakör legnagyobb, legrangosabb eseményére Baranya és Szlavónia különböző településeiről érkeztek a mezőgazdaságból élők, a vállalkozók, és persze olyanok is, akik nem a gazdatársadalomhoz tartoznak. (2024. feburár 1. – Kepesujsag.com)