– Mondják, hogy manapság fokozottan kell védeni min- dent, a növényeket is, újabb ás újabb növényvédőszerek ke- rülnek piacra. A termelési folyamatban milyen vegyszereket használnak?
– Kizárólag a biogazdálkodásban megengedett védőszereket használjuk. Viszont legjobb tudásunk szerint igyekszünk kerülni vagy minimálisra csökkenteni a vegyszerek használatát. Például azzal, hogy azonos fajtájú zöldségféléket nem vetünk, ültetünk ugyanoda, ezzel akadályozzuk meg az esetleges kórokozók átterjedését a következő zöldségfajtára. Nem ültetünk ugyanarra a helyre mondjuk paradicsom után, padlizsánt vagy burgonyát. Nagyon fontos a vetésforgó betartása ebben a gazdálkodási formában.
– Rendelkeznek a termeléshez szükséges gépekkel?
– A föld megmunkálásához, veteményezéshez szükséges gépek megvannak, ahol lehet a betakarí- tást is gépekkel végezzük, de azért a kézimunkára is szükség van. A burgonyabetakarító berendezés segítségével például kiássuk ugyan a termést a földből, de a zsákokba, tárolókba csak magunknak kell begyűjtenünk. A gépek karbantartását, esetenként javítását is nagyobb részben magunk végezzük el. Ma már nemcsak a szántás, vetés, aratásról szól a mezőgazdasági termelés, hanem a termeléshez szükséges szakmai tudás, tapasztalat és sok más mellett a gépek optimális kihasználásáról, karbantartásáról is.
– Látható, hogy a zöldségtermesztés mellett mással is foglalkoznak.
– Nagyobb területen termesztünk gabonaféléket, amit nagyobb részt az állatállományunk takarmányozásához használunk fel. A keletkező istállótrágyát pedig szintén felhasználjuk a földek trágyázásához, ugyanis műtrágyaféléket nem használunk. Most éppen tizenöt fejőstehenet tartunk. A szaporulatból az üszőket megtartjuk, a bikákat meg értékesítjük. A tejet részben értékesítjük, nagyobb részt feldolgozzuk. Rendszerint édesapámmal, édesanyámmal együtt hárman dolgozunk a gazdaságban, szükség szerint bevonunk még egy-két segítőt is. A sertéseket inkább saját felhasználásra neveljük.
– Sikerült átadni fiának a zöldségtermesztés fortélyait? – kérdeztem meg Tóth István gazdálkodótól, aki a legelejétől, tíz éve részt vesz a Zöld kosár programban. A fóliaházban éppen a palántákat ülteti át nagyobb, egyéni tartókba.
– Valamit csak sikerült, ha az agrármérnöki pályát vá- lasztotta, így ketten csak elboldogulunk. Most éppen a korai paradicsom és a paprika számára fogjuk előkészíteni a talajt. A hagyományos módon elkészített melegágyban (istállótrágyára helyezett termőföldrétegben) biztatóan növekednek a palánták, de máris meglepetés ért bennünket, ugyanis az egerek „lelegelték” a paprika palántáink nagy részét, úgyhogy kénytelenek vagyunk újravetni. Nagyjából ötszáz magot vetettünk, úgy gondoltuk, hogy ennyi palánta elég lesz ahhoz, hogy megtermeljük a szükséges paprika mennyiséget. Mást nem bántottak az egerek, a megmaradt palántákat napokon belül átültetjük és növekedésük érdekében az éjjelente fűtött modern „melegágyba” kerülnek, mielőtt a fóliaházba vagy a szabad földbe kiültetjük őket.
– Az öntözés nyilván elengedhetetlen, honnan veszik a vizet?
– A kert végében van egy gödör, ahová összegyűlik az esővíz, illetve a földekről a belvíz, onnan biztosítjuk a vízellátást.
– Egy évben hány palántát nevelnek?
– Sokévi tapasztalatból származóan mi egy megrendelőre fajtánként harminc palántát számolunk. Ez biztosítja a szükséges termést egy ügyfelünknek. Összesen valamivel több mint négy ezer palántát nevelünk és ültetünk ki. Ezt csak kézimunkával végezzük, mert ekkora mennyiségre nem kifizetődő palántáló berendezést vásárolni. A két fóliasátorunk területe ezer négyzetméter, ennyi szükséges is az érzékenyebb zöldségfélék termesztéséhez. Amint meg- engedi az időjárás szabadföldbe is kerülnek a palántákból, többféle paradicsomot, paprikát, padlizsánt és sokminden mást is termesztünk. Főleg a téli szállításokhoz szükséges zöldségfélék biztosítsához kellenek a fóliasátrak. Tíz éves tapasztalatunkból kifolyólag mára már szinte rutinná vált mikor, mit vetünk annak érdekében, hogy időben kerüljenek a termények a kosarakba. Borsót, babot, spenótot például évente többször is vetünk, annak érdekében, hogy a kosárba több alkalommal is kerüljön ezekből a terményekből. A fóliasátrakban is folyamatosan termesztünk különféle zöldségféléket. Az eddig említettek mellett leglább 35 árnyi területen hamarosan burgonyát ültetünk, 10 áron céklát, szintén 10 áron tökféléket tervezünk vetni, a fóliasátrak közé palánták kerülnek, a borsó után szintén palántákat ültetünk. Áprilisban nagyobb területen többféle babot fogunk elvetni szabadföldben, futóbabot hamarosan vetünk a fóliasátorba is.

– Ha szeretjük azt, amit csinálunk, az máris felér egy főnyereménnyel. Márpedig esetemben ez nem kérdés, nagyon szeretem ezt a munkát. Vagyont gyűjteni ebből nem igazán lehet, de tisztességesen megélni a saját kezünk munkájából, lehetséges. Minden évben kihívás ez a tevékenység: megtervezni mikor, mi kerüljön a Zöld kosárba és ennek megfelelően előkészíteni mindent. A vetőmagvak beszerzésétől a talajelőkészítő munkákig, veteményezésig, a növényvédelemig és betakarításig mindent a lehető legkörültekintőbben és optimális időben kell elvégezni. Minden évben van bajunk elég, mikor a kertipoloska ellen kell védekezni, máskor a paradicsommoly támadta meg a növényeket. Szerencsére korai fajta volt, a termés nagyobbik része leérett a molyok támadásáig, így a növényeket egy- szerűen felszedtük és elégettük, nem volt értelme a vegyszeres védekezésnek. Most az egerek pusztítottak, de betévedt a fóliasátorba egy-egy borz is, amely némi zöldséget kikapart magának. Egyszóval mindig észnél kell lennünk, hogy a megfelelő eljárást alkalmazzuk. Mindezek mellett elégtételt jelent számunkra az, hogy a megrendelőinket egészséges, nem agyonvegyszerezett, természetes módon előállított zöldségfélékkel láthatjuk el.