Kiállítás a román parlamentben

A megkerült paradicsom címmel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész székelyföldi és csángóföldi képeiből nyílik kiállítás március 5-én Bukarestben, a román parlamentben. A kiállítás egyik szervezője, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ tájékoztatása szerint A megkerült paradicsom című anyag a művész legreprezentatívabb, legértékesebb munkáiból készült válogatás. Hatvan fotót vonultat fel, főként kompozíciókat, portrékat egy őszinte és hiteles világról, amelyet a fotós “végtelen gondossággal, megértéssel, melegséggel és humorral” örökít meg. “Ádám Gyula fényképein a kifejezőerő, az őszinteség, a távolságtartás, a névtelen földi emberek őszinteségének és derűjének univerzumába enged betekintést” – áll a tájékoztatóban. A meghívó szerint az anyag “hibátlan technikával, tökéletes keretezéssel, harmonikus és finom kromatikus színekkel” készült, bővelkedik humorban és ravaszságban. “Olyan világot mutat be, amely gubóként burkolózik a maga frissességébe” – írják a szervezők. (2024. február 22. – MIT)

Bemutatták az Elnémult méhzsongás, Tamaskó József életútja című könyvet

A könyv szerzője Gallusz László újságíró, szerkesztő volt, akivel az eseményen Ternovácz István újságíró beszélgetett. A bemutatót a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet oszlopcsarnokában tartották. A gombosi származású Tamaskó József az 1890-es évek végén született. Élete sokrétű volt. Katonáskodott, de a művelődési életből is kivette a részét, újságcikkeket írt, elsősorban viszont méhészként tekintett magára. Ő alakította ki az úgynevezett Tamaskó-kaptárat, amit a mai napig használnak a méhészek. Gallusz László, szerző: „Tamaskó önmagát méhésznek tekintette, gyakorló méhésznek, az is volt. A népművelők jól tudják, hogy ő a vajdasági Gyöngyösbokrétának a megalapítója. (2024. február 22. – PannonRTV)

Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója

Munkácsy Mihály festőművész, a XIX. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere születésének 180. évfordulója alkalmából szervezett emlékünnepséget a Munkácsy Mihály Magyar Ház. A rendezvényen megjelenteket elsőként Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte. „A Magyar Ház nem véletlenül viseli Munkácsy Mihály nevét, hiszen ő a legismertebb Munkácson született magyar. Nagyon büszkék vagyunk rá, s próbálunk hétről hétre tartalmas programokat szervezni a róla elnevezett kulturális intézményünkben” – hangsúlyozta. Az igazgató elmondta, hogy az elmúlt napokban ellátogattak a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba, amellyel az elmúlt években nagyon szoros együttműködés alakult ki. (2024. február 25. – Karpat.in.ua)

Csodás Hargita

A csodás Hargitát mutatja be, azaz a székelyföldi Hargita megye természeti értékeire hívja fel a figyelmet Potozky László csíkszeredai természetfotós, a Polgár-Társ Alapítvány vezetője a Csodás Hargita címmel megjelent fotóalbumában. A 256 oldalas kiadvány tájképeket, madárfotókat, emlősöket, virágokat és rovarokat ábrázoló felvételeket tartalmaz. A Csodás Hargita album első bemutatóját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán tartották. (2024. február 24. – Kossuth Rádió)

Rodostóval lép testvérvárosi kapcsolatra Csíkszereda

A törökországi Rodostóval lép testvérvárosi kapcsolatra Csíkszereda a kulturális-történelmi és a gazdasági együttműködés erősítése céljából – állapodtak meg a felek a székelyföldi városban tartott találkozón. Korodi Attila csíkszeredai polgármester a városháza dísztermében fogadta Hüseyin Uzunlart, a Rodostóból kifejlődött Süleymanpasa város elöljáróját. Bejelentették, hogy a következő hónapokban előkészítik a két település közötti testvérvárosi szerződést – írta az MTI-nek küldött közleményben a polgármesteri hivatal sajtóirodája. Emlékeztetettek, hogy Süleymanpasa Mikes Kelemen egykori száműzetési helyéből fejlődött a török Tekirdag tartomány központjává. Korodi Attila köszöntőjében emlékeztetett, hogy a magyarságot és a székelységet 300 éve szoros szálak fűzik Rodostóhoz. A kapcsolatot bő 30 évig Beder Tibor volt Hargita megyei főtanfelügyelő munkássága is tovább mélyítette – idézte fel. Mint mondta, a régi jó viszonyt Hajdu Gábor parlamenti képviselő kezdeményezésére frissítették fel. (2024. február 26. – MTI)

Hangszeres népzeneoktatás Csallóközben

Havonta egy alkalommal közös hangszeres muzsikálásra hívják a népzene kedvelőit a Pósfa zenekar tagjai. Iván András, zenekarvezető elárulta, hogy már régóra gondolkodtak népzenei oktatáson. Szerették volna azt a tudást, amit megszereztek olyanoknak továbbadni, akik hasonló lelkesedéssel vinnék tovább. „Népzenei táborokból sajnos kevés van. Eleinte az volt a koncepciónk, hogy egy tábor keretén belül tanítjuk majd a gyerekeket. Ez a havonta tartandó zenetanítás ennek a bevezetője” – mondta. Hozzátette, hogy ha minden a tervek szerint alakul, akkor ez az első népzene központú tábor már idén nyáron megvalósul a Felvidéken. (2024. február 27. – Új Szó)

Borászati székház Székelyhídon

Átadták a borászati székházat és laboratóriumot az érmelléki Székelyhídon. Az egykori kórház épületét az Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete 49 évre kapta használatba, felújították és berendezték a környék legmodernebb borászati laboratóriumát, ahol a környékbeli gazdák ellenőrizhetik termékeik minőségét és szakmai segítséget is kaphatnak. (2024. február 27. – Kossuth Rádió)

Hogyan lett a kutyaszorítóból nyakörv?

Duray Miklós, a felvidéki magyarok börtönbüntetést is felvállaló legendás jogvédőjének, a Charta 77 aláírójának, a nemzetpolitika egyik meghatározó gondolkodójának és politikusának vallomásait, tanúságtételét, üzeneteit tartalmazza a halála előtti utolsó években vele készített beszélgetésekből álló posztumusz kötet. A Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány kiadásában megjelent mű bemutatójára impozáns helyszínen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika téri főépületének Széchenyi-dísztermében került sor. Panelbeszélgetésen fejtette ki gondolatait Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Gecse Géza, a Durayval készült beszélgetések készítője, Gyurcsík Iván és Szekeres Zsolt, az USA-ban alapított Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke. (2024. február 28. – Ma7.sk)

Katolikus iskola

Felháborítónak, elfogadhatatlannak és minősíthetetlennek nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Maros megyei prefektus hozzáállását a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyéhez a Maszol.ro hírportálnak adott nyilatkozatában. Kijelentette: Ciprian Dobre visszaél hatalmával, és megtámad a közigazgatási bíróságon minden olyan önkormányzati döntést, mely “természetes mederben tartaná a dolgokat”. Az RMDSZ elnöke arra reagált, hogy a Maros megyei prefektúra közleményben tudatta: a marosvásárhelyi ítélőtábla jogerősen érvénytelenítette a helyi képviselőtestületnek a katolikus iskola ügyében hozott 2022-es döntését. Az önkormányzati határozatot tavaly májusban az alapfokon eljáró Maros megyei törvényszék is érvénytelenítette, ezt az ítéletet emelte jogerőre a táblabíróság. “Felháborító! Prefektusként annak örülni, hogy sikerült megakadályozni egy tanintézmény létrehozását. Elfogadhatatlan és minősíthetetlen! Választási kampány idején vagy azon kívül, prefektusként a közösség érdekeit kell szolgálni” – idézte Kelemen Hunort a Maszol. (2024. február 29. – MTI)

Újból megnyitják a kibővült ereklyemúzeumot

Március elsején  újra megnyitják az Arad Megyei Múzeum képtárát és az 1848–1849-es Ereklyemúzeum-gyűjteményét a Kultúrpalotában – írta az Aradihírek.ro. A múzeumban folyó felújítási munkálatok miatt tavaly május óta zárva tartott állandó kiállítások újbóli megnyitása egyben a tárlatok jelentős – mind helyszíni, mind tartalmi – bővítését is jelenti. A képtár egy új teremmel és 22 „új” festménnyel bővül, nagyrészt magyar festők műveivel. Munkácsy Mihály, Feszty Árpád és Lotz Károly mesterművein kívül az új teremben Benczúr Gyula, Wágner Sándor, Rippl-Rónai József, Vaszary János és mások képeit csodálhatják meg az érdeklődők a megújult állandó kiállításon – közölte Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke. (2024. február 29. – Krónika)

Marosvásárhelyi Kultúrpalota

Átadták a felújított marosvásárhelyi Kultúrpalotát, a négy évig tartó felújítási és restaurálási munkálatok alatt teljesen megújult Erdély egyik legfontosabb műemlék épülete. A Marosvásárhely főterén álló szecessziós palota megújult tükörtermében tartott kétnyelvű átadási ünnepsége román és magyar – átadási ünnepségen Péter Ferenc, az épületet fenntartó Maros megyei közgyűlés elnöke elmondta: az átadási ünnepség kiemelkedő esemény a megye lakossága számára. A Kultúrpalota úgy tökéletes, ahogy azt több mint száz évvel ezelőtt megálmodta és felépítette nekünk Bernády György polgármester. Nekünk annyi a dolgunk, hogy vigyázzunk rá, és megtartva évszázados patináját, a mai kor igényeinek megfelelően végezzük rajta a beavatkozásokat” – mondta a politikus. Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója beszédében rámutatott: a palota 111 éve szolgál művelődési célokat, és legutóbb valószínűleg felavatásakor tündökölt ugyanolyan pompában, mint most. (2024. február 29. – MTI)

Egy élet a közösség szolgálatában

– ezzel a címmel jelent meg Hollanda Dénes marosvásárhelyi egyetemi tanárnak, a Sapientia egyetemalapító dékánjának életrajzi könyve. A magyar állam támogatásával létrejött önálló erdélyi magyar egyetem marosvásárhelyi karának megálmodója volt Hollanda Dénes, aki a rendszerváltás után, (akkor még) a marosvásárhelyi állami Műszaki Egyetem tanáraként előbb a saját intézményén belül kezdeményezte a magyar nyelvű mérnökképzés elindítását, de terve heves ellenállásba ütközött. Ekkor érlelődött meg egy erdélyi magyar magánegyetem létrehozásának gondolata, amelynek megvalósításához meghatározó módon járult hozzá Hollanda Dénes kitartó szervezőmunkája – fogalmazott a könyvbemutatón Máté Márton, a Sapientia egyetem docense, tanulmányi programfelelőse. (2024. február 29. – Kossuth Rádió)