Macbeth a garázsban

Aki olvasta a Gyulai Várszínház aradi vendégjátékának ebben a lapban is megjelent előzetesét, az tudja a történetet: egy brit házaspár, megunva a televízió habkönnyű (sőt, olykor blőd) sorozatait, meghívja szomszédjait az Aranyeső közből (ezúttal a nézőtéren helyet foglaló közönséget) egy egyedülálló produkcióra. A garázsukban előadott, szerintük tartalmas, „igazi” kulturális eseményre.
A közönség már a kezdettől észleli, hogy John Cristopher-Wood darabja minden kétséget kizáróan komédia, amikor a Norman az első jelenetben megindokolja, miért választották előadni William Shakespeare Macberh c. több felvonásos, eredeti skót témájú tragédiáját. Természetesen az általa átdolgozott változatban: jóval rövidebben és mindössze két szereplővel. Mert (szerinte) az angol szerző túlbonyolítja, túlbeszéli a cselekményt, nem rímes versekben beszélteti szereplőit, akik különben is túl sokan vannak. (Példaként: változatában ezért csökkenti a három boszorkányt egy főre!)
Szóval innen indult a jellegzetesen angol humorral teletűzdelt előadás, amelyet elsősorban azok élveztek, élveznek igazán, akik ismerik az eredeti darabot. A Lőkös Ildikó rendezésében színre vitt darabban keveredik a két szereplő, Sipos Imre (Norman) és Kovács Vanda (Elsie) alakította félművelt házaspár igyekezete, hogy valamit bemutasson a közönségnek az eredeti darabból, az eredeti shakespeare-i szöveggel. (Mert olyan is elhangzik.) Az előadásra figyelők számára világos volt, mikor hangzik el a veretes irodalmi szöveg és a Norman „költötte” átírás. Ezt nagyon jól, hangsúlyozottan éreztették a szereplők.

Nem mondom, hogy könnyen értelmezhető előadás volt a gyulai színház GarázsMacbethje. Több néző el is távozott a szünetben, nem értékelve, hogy egy paródiáról van szó. De avval mindenki egyet értett, hogy a két színész mindvégig kiváló teljesítményt nyújtott. Nem véletlen, hogy a Gyulai Várszínház jelen lévő igazgatója, Dr. Elek Tibor ez alkalommal a színpadon nyújtotta át a színháznak az 2023-as évadban a legjobb színészi alakításért odaítélt díját Sipos Imrének. Megérdemelte. Mi is gratulálunk neki!

A fény felé

Az Aradi Fotóklub és a békéscsabai Márvány Fotóklub közötti kapcsolatok immár 19 éves múltra tekinthetők vissza. A COVID-járvány évei kivételével a két fényképész egyesület évente rendez kiállítást a másik városában, de több sikeres közös fényképészeti tábort is szervezett festőinek nevezett tájakon.
A békéscsabaiak idei aradi kiállítását az A. D. Xenopol Megyei Könyvtárban nyitották meg kedden délután. A vendégeket és az érdeklődőket a rendezvény házigazdája, Ioana Nistor főkönyvtáros üdvözölte, kiemelve azt, hogy a képzőművészetben és a fotográfiában nincsenek nyelvhatárok, a művészek alkotta mű nindig önmagáért beszél érzelmekről, életszemléletről, művészi hitvallásról. Erről árulkodik a 19 kiállító 38 képe.
Barabás Ferenc, a békéscsabai klub elnöke a bemutatón elárulta: hogy a kiállítás címét Petro Zsolt Fényvadászok című képe ihlette (edz szerepel a kiállítás plakátján is), amelyen (teljesen véletlenül) a fotóklub idén elhunyt két tagja látható. A résztvevők egy perces néma felállással tisztelegtek emlékük előtt. Ugyanakkor bemutatta azt a projektet, amely idén született, s amelyben Arad, Békéscsaba, Gyula és Nagyvárad fotósai vesznek részt. Közös kiállításukat Nagyszalontán már bemutatták, az elkövetkező hónapokban mind a négy városban megszervezik.
Az Aradon most bemutatott kollekció a csabaiak tavalyi legjobbnak minősített felvételeinek gyűjteménye: tájképek, esszék, portrék, pillanatképek, csendéletek.
Az aradi elnök, Mircea O. Boran mérnök azt az őszinte, baráti együttműködést emelte ki, amely immár két évtizede létezik a két város fotósai között. Ebből az alkalomból osztotta ki az aradi egyetemi hallgatóknak a sikeres tevékenységükért odaítélt okleveleket.
A kiállítás július 14-ig tekinthető meg a megyei könyvtárban.

Könyvbemutató Gyulán

A múlt héten zárult 95. magyar könyvhét gyulai rendezvényei egy rendkívüli eseménnyel zárult: a Mogyoróssy János könyvtárban mutatták be a Numele rămâne Arad! című kiadványt. A könyv Aradon jelent meg és az Arad, a név marad! című kiadvány román nyelvű fordítása. Az Aradi Szabadság-szobor Egyesület kiadásában napvilágot látott, Király András szerkesztette könyv egy nyolctagú szerzőközösség közös munkája, egy sorozat második kötete. A helyi magyarságtörténethez ez a része a két világháború közötti aradi magyar közösség története, felöleli a kisebbségbe került több tízezer magyar polgár életének valamennyi vetületét gazdasági, társadalmi, kulturális téren. A kötetet az Arad Megyei A. D. Xenopol Könyvtár munkatársai fordították le román nyelvre.
A gyulai könyvbemutatón jelen volt Dr. Doru Sinaci, a könyvtár volt igazgatója, jelenleg a megye alprefektusa, akinek igazgatása alatt indult a fordítás, Gabriela Gureanu, a könyvtár jelenlegi igazgatója, Gabriel Roman és Gabriel Constantinescu fordító, valamint a szerzők közül Puskel Péter és Ujj János.
A könyvtárban a vendégeket Kónya István, Gyula alpolgármestere, Dézsi János, a könyvtár igazgatója, valamint exc. Siluan Mănuilă, a magyarországi román ortodox közösség megyés püspöke köszöntötte a szép számban összegyűlt közönség előtt.
A bemutatón elhangzott, hogy miként született meg az ötlet, hogy kidolgozzák az aradi magyarság történetét, valamint dr. Doru Sinaci jóvoltából az is, hogy miként törekszik az aradi történészek közössége, hogy a párhuzamos történelemírás helyett egységesítse a város és a megye közös történelmi eseményeiről az álláspontokat. Így jelent meg a valamennyi helytörténész bevonásával elkészített háromkötetes történelmi monográfia, amelyért a szerzők akadémiai kitüntetésben is részesültek.
A bemutató dedikálással zárult.

A város szégyene

Egy évvel ezelőtt közöltünk a lapban egy felvételt a város főútjáról mindössze egy villamosmegállónyi távolságra található elhanyagolt területről. Azóta eltelt egy év, és a terület most ugyanolyan gazos, mint tavaly. Avval különbséggel, hogy azóta az akkor még körülötte (igaz, foghíjasan) libegő műanyag hálót „megette” az időjárás viszontagsága. Tavaly ősz felé megjelent egy kéttagú brigád és lenyírta az akkor már mellmagasságig érő surját és a gazt. A lenyírt halmazok a helyszínen száradtak meg, majd a tél folyamán átalakultak szerves trágyává az „utódoknak”. Amelyek most vidáman virágoznak. A senki földjén?
Miért nem lép közbe a városvezetés? Amennyiben a terület magántulajdonban van, úgy a tulajdonost kellene felszólítani, hogy intézkedjen. Amennyiben állami tulajdon, úgy már régen meg kellett volna kezdeni a területrendezést. Kiírni a tendert egy park létrehozására, vagy pedig annak beépítésére. Az aradiak remélik, hogy a most megválasztott (de még nem beiktatott!) városi tanács mihamarabb intézkedik ez ügyben és jövő tavaszig felszámolja a város egyik szégyenét.

Forgalomkorlátozás

Az aradi polgármesteri hivatal forgalomkorlátozást vezet be az Országos Meteorológiai Szolgálat által elrendelt minden hőségriasztás idejére. A magas szintű (sárga) riasztás ideje alatt a megyei jogú város területén, az utak megóvása céljából tilos lesz a 7,5 tonnánál nehezebb járművek közlekedés minden nap 10 és 20 óra között.
A tiltás alól kivételt képeznek a romlandó élelmet szállító, elsősegélynyújtó (mentő), postai, az üzemanyag-ellátó, a katasztrófaelhárító (tűzoltó, SMURD), a katonai egységet szállító, a takarítóvállalati gépkocsik.

Rohammentősök a határon

A nyári időszakban jelentősen megnövekedett határforgalom miatt Arad megye legforgalmasabb határátkelő helyénél, az autópályán áthaladó Nagylak II-őn az Arad Megyei Vészhelyzeti Igazgatóság egy SMURD rohammentő egység létrehozását rendelte el. A rohammentő-szolgálat június 21-én nyílt és szeptember 15-ig működik folyamatosan. Az ott szolgálatot teljesítő mentősök minden határátkelő személy rendelkezésére állnak rosszullét esetén, de információval is szolgálnak az aradi egészségügyi intézményekről.