Székely Nemzeti Múzeum: nem „elefántcsonttorony” a 150 éves intézmény, falain túlra is sugározza a tudást
Alapításának 150. évfordulóját számos jelentős eseménnyel ünnepli idén Erdély egyik legrégebbi közgyűjteménye, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Székely Nemzeti Múzeum jubileuma alkalmából a hat külső egységet is magába foglaló intézményről, a gyönyörűen felújított, Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi épületben működő közgyűjteményről az igazgatóval, Vargha Mihály szobrászművésszel beszélgettek. Aki többek közt elmondta, egyre növekszik az érdeklődés a felújított, interaktív elemekkel kibővült intézmény iránt érdekes módon a román ajkúak körében is. (2025. január 22. – Krónika)

Állhatatosság, következetesség, elvhűség Duray 80
A címben jelzett három erényt nevezte Duray Miklós legfőbb jellemzőjének Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke az immár két éve elhunyt felvidéki politikus komáromi emléktáblájának megkoszorúzásakor. Az esemény több szempontból is szimbolikus jelentőségű, amely egyben a Duray-rendezvénysorozat kezdetét is jelenti. A keszthelyi Turi Török Tibor szobrászművész munkáját dicsérő, tavaly felavatott emléktábla koszorúzására az 1994-es, a szlovákiai magyar közbeszédbe komáromi nagygyűlésként bevésődött jogvédő esemény január 8-ai, immár 31. évfordulóján került sor, amelynek megálmodója és szellemi atyja Duray Miklós volt. Ahogy az a Duray kezdeményezésére a kétezres évek elején létrejött Szövetség a Közös Célokért legutóbbi közgyűlésén elhangzott, az egykori alapító elnök születésének nyolcvanadik évfordulója szomorú, de mégis megfelelő alkalmat ad arra, hogy egy egész éves rendezvénysorozat keretében emlékezzenek a sokak által a közelmúlt legnagyobb felvidéki magyarjának tartott politikus, jogvédő, tanár és filozófus közéleti munkásságára. (2025. január 18. – Ma7)

Elismerés Siflis Zoltánnak
A Magyar Filmakadémia Aranyérmével tüntetik ki Siflis Zoltán Balázs Béla-díjas vajdasági filmrendezőt. A filmszakmai egyesület a magyar kultúra napján, január 22-én adja át a Filmakadémiai Aranyérmeket közösségük azon tagjainak, akik kiemelkedő tevékenységükkel vagy akár életművükkel szolgálták a magyar mozgóképkultúrát. Hosszas szakmai egyeztetés után, különböző területeket figyelembe véve, érdemes és értékes szakmai teljesítményeket értékelve az egyesület elnöksége többek között Siflis Zoltán akadémiai tagnak adja át az elismerést a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház kávézójában. A Magyar Filmakadémia Aranyérmeit először adják át – áll az egyesület közleményében. (2025. január 16.– Pannon RTV)

Muravidéki történész kapja az idén a Csemadok Fábry Zoltán-díját
Göncz László muravidéki, Lendván élő történész, művelődésszervező kapja az idén a Csemadok Fábry Zoltán-díját. A díjazott az elismerés átvétele előtt, egy előadással egybekötött beszélgető esten is részt vesz Rétén. „A Csemadok Országos Tanácsa évente Fábry Zoltán-díjjal ismeri el azoknak a külföldön élő embereknek a munkáját, akik sokat tettek a felvidéki és a határon túli magyarok egymásra találásáért, kapcsolatainak erősítéséért. 2025-ben ezt az elismerést a Csemadok Göncz László Lendván élő történésznek, művelődésszervezőnek adja” – közölte a szervezet. (2025. január 12. – ma7.sk)

Felújítják a 430 éves múltra visszatekintő torockói iskolát
Felújítják és korszerű taneszközökkel látják el a Torockói Sebes Pál Általános Iskolát. A két, európai uniós forrásból származó beruházás értéke meghaladja az 1,8 millió lejt, az önrésszel együtt pedig a kétmilliót is jóval túllépi. A munkálatok napokon belül elkezdődnek, a teljesítési időszak tíz hónap. A pályázatokat az iskolát fenntartó helyi önkormányzat nyújtotta be, így Deák-Székely Szilárd Levente, Torockó RMDSZ-es polgármestere nyilatkozott a Maszolnak a beruházásokról. Az iskola ingatlanfelújítására vonatkozó pályázatot a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért felelős Minisztériumtól nyerték, értéke megközelíti az 1,4 millió lejt, amelyhez mintegy négyszázezer lej önrészre lesz szükség. (2025. január 19. – maszol.ro)

Mikszáth és a „pergő idő múlása“ Szklabonyán
A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma megemlékezést és könyvbemutatót tartott Mikszáth Kálmán születésének 178. évfordulója alkalmából a szklabonyai emlékházban – amely ugyanúgy várja a látogatókat, mint eddig bármikor. Az emlékbeszédet ezúttal Szászi Zoltán költő, író, publicista tartotta. „Az irodalom miatt vagyunk most itt. Mi, szolgái az időnek, köszönteni az időt formálókat. Mert bizony: hej, ha még egyszer rápipálhatna! Ha egy jóféle tányér libatepertővel meghintett túrós csuszás tányér fölé hajolhatna! Ha egy jóféle kutya nyelven megtáncoltathatná még egyszer a tolla hegyét! De jó lenne! De nem teheti… Mert ahhoz, hogy ilyen megessen, hegynek felfelé kéne folynia a Bágy-pataknak“ – fogalmazott, majd így folytatta: „Ő, a mi Mikszáth Kálmánunk nem teheti meg, hanem mi, akik itt vagyunk. Éljünk és vígan emlékezzünk a régiekről, áldva a jó sorsot, hogy olvashatjuk a műveiket. Hogy mi még arcunkon érezhetjük a csípős, Ebeck felől ugató szelet, nyelvünk hegyén az áldomásra emelt ital erejét, szívünkben pedig azt a meleget, amit csak az érezhet meg, aki emberként, olvasva, gondolkodva éli meg a pergő idő múlását.“ (2025. január 17. – Új Szó)

27. Országos Szólótáncfesztivál
2025 januárjának harmadik hétvégéjére Békéscsabán szervezték meg a 27. Országos Szólótáncfesztivált, amely felvidéki sikert is hozott. A zselízi születésű Juhász Bence Zsombor az idei verseny előtt már kétszeres Aranysarkantyús táncosnak mondhatta magát, hiszen az Első Aranysarkantyús táncos címet 2021-ben, a Második Aranysarkantyús táncos címet pedig 2023-ban szerezte meg. A versenyszabályzat szerint ha valaki háromszor is elnyeri ezt a díjat, akkor megkapja az Örökös Aranysarkantyús táncos címet. Ez történt Juhász Bence Zsomborral, aki párjával, Paput Júliával az Örökös Aranysarkantyús és Örökös Aranygyöngyös táncos díjjal térhetett haza. Zsombor ezt első felvidéki születésű férfi táncosként érte el. (2025. január 19. – Ma7)

A magyar kultúra napja a pozsonyi Brämer-kúriában
A Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Pozsony és a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás közösen szervezi meg január 23án a magyar kultúra napja alkalmából tartandó rendezvényt a múzeum pozsonyi székházában, a Brämer-kúria kiállítótermében. Mint a közleményben olvasható: az esemény keretében megrendezésre kerül Mészáros Tibor: Márai Sándor élete I.-II. kötetének bemutatása. Az Egy 20. századi Odüsszeia Márai Sándor élete című monográfia kapta a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának 2024. évi Az év legjobb könyve díját. A könyvet bemutatja, s a szerzővel beszélget Csanda Gábor, a Madách Egyesület elnöke, az eseményen közreműködik Herencsár Viktória cimbalomművész. (2025. január 19. – Felvidék.ma)

Valóban a magyar kultúráé volt január 22-ik napja Székelyudvarhelyen
Tizenkét kórus több mint 350 tagjának ajkán csendült fel a nemzeti himnusz a művelődési ház előtti téren a magyar kultúra napján Székelyudvarhelyen. A nem mindennapi ünnepségen átadták az Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjakat is. Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere a díjátadó előtt elmondta, “a magyar kultúra 2025-ben sem lehet más, mint az anyanyelvünkön való tanulási és érvényesülési lehetőségünk, közösségi emlékezetünk, történelmünk, irodalmunk, komolyzenei és népdalkincsünk, tájegységeink, táncrendjeink, hagyományaink, hitünk, képzőművészetünk, épített örökségünk, vagyis mindaz, ami úgy tesz bennünket magyarrá, hogy nem kell érte kardot rántani, nem kell érte harcolni, csak a lehető legtermészetesebb módon meg kell élni azt. Óvni, vigyázni, táplálni is kell, ami itt megvan, éppen azért, hogy később is meglegyen. Ez pedig nem csak közösségi, hanem egyéb felelősség is” – jelentette ki a polgármester. (2025. január 22. – Székelyhon)

Pellegrini kinevezte Tóth Jánost a Selye János Egyetem rektorává
Peter Pellegrini szlovák államfő három egyetemi rektort nevezett ki az elnöki palotában. A trencséni Alexander Dubček Egyetem rektorává Jozef Habánikot, a Selmecbányai Ján Albrecht Zene- és Művészeti Akadémia rektorává Krák Egont, a komáromi Selye János Egyetem rektorává Tóth Jánost nevezte ki. Beszédében hangsúlyozta: a továbbiakban nem engedi a szlovák oktatási rendszer érdemtelen kritikáját. „Bíráljuk az egyéneket, bíráljunk egyes intézményeket, de ne általánosítsuk az oktatást, mint olyat, mondván, ez nem működik” – mondta az államfő. Szerinte a szlovákiai egyetemeken jó, európai vagy világszínvonalnak megfelelő oktatásban részesülhetnek a hallgatók. A komáromi egyetem élére kinevezett Tóth János 2009 – 2017 között már ellátta ezt a fontos tisztséget, az elmúlt időszakban pedig fejlesztési rektorhelyettesként dolgozott. (2025. január 23. – Ma7)

A Frangepánok nyomában kiállítás Zágrábban
Pénteken a zágrábi Liszt Intézetben nyitották meg a Frangepánok nyomában című kiállítást. A látogatókat a tárlat mellett egy 17. századi, Zrínyi Ilona által lejegyzett recept alapján készült torta, lovagok, kalligráfiai műhely és íjászbemutató várta. Az „Ismerjük meg a Frangepánokat” című kiállítás ünnepélyes megnyitójára a Liszt Intézet – Zágrábi Magyar Kulturális Központban került sor, a tárlatot február 17-ig lehet megnézni. A Frangepánok jelentős szerepet játszottak Magyarország és Horvátország történelmében, kultúrájában és politikai életében. Több családtagjuk is kétnyelvű volt, és aktívan hozzájárultak a két nemzet közötti kulturális kapcsolatok erősítéséhez. Örökségükből és szellemi hagyatékukból azt tanulhatjuk, hogy a múlt értékeit meg kell őrizni és tovább kell adni. Ez különösen fontos a mai gyorsan változó világban, ahol a történelmi és kulturális értékek könnyen feledésbe merülhetnek. (2025. január 23. – Képes Újság)