Megjelent az Erdélyi magyar kulturális szótár
Folyamatosan változik az erdélyi magyarok nyelvhasználata, a szleng és a különböző régiók nyelvjárásai is gazdagítják – hangzott el azon a kolozsvári eseményen, amelyen az erdélyi magyar nyelvkutatás jegyében a közelmúltban megjelent kiadványokat mutatták be. A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke által szervezett eseményen a Széchenyi-díjas Péntek János professzor, valamint Benő Attila és Lázár Lakatos Aliz nyelvészek köteteit mutatták be, köztük az Erdélyi magyar kulturális szótárat. (2025. március 7. – Krónika)

Petőfi Sándor-szobrot állítanak, és teret alakítanak ki Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön idén felavatják Petőfi Sándor egész alakos szobrát és körülötte egy rendezett parkot hoznak létre, döntött a helyi önkormányzat. Három évvel ezelőtt, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán meghirdetett emlékévben szerettek volna szobrot állítani, ám az lakossági nyomásra meghiúsult, mert a közzétett látványterv nem nyerte el a sepsiszentgyörgyiek tetszését. Akkor az a döntés született, hogy felkérik a nyertes pályamű készítőjét, Gergely Zoltánt, hogy a művészi, alkotói szabadság korlátozása, csorbítása nélkül közelítse az építő jelleggel bírálók álláspontját az elkészítendő szoborhoz. A módosítás megtörtént. A szobor Petőfi Sándort továbbra sem kardot viselőként, hanem a kultúrát ajánló költőként ábrázolja, „mert a kultúra erősebb a kardnál”. (2025. március 10. – maszol.ro)

Találkozó Zolcer János íróval, televíziós producerrel
A világpolitika kulisszatitkainak ismerője, aki nem csak tanulmányozta, hanem személyesen is megélte a XX. század legnagyobb történelmi eseményeit. Zolcer János, a felvidéki származású újságíró tartott előadást az elmúlt évtizedek, ma már történelmi tényként ismert politikai események hátteréről a Munkácsy Mihály Magyar Házban. Az alkalom az író kezdeményezésére létrejött kárpátaljai előadássorozat első helyszíne volt. Az előadása során Zolcer János az embereket régóta foglalkoztató kérdésekre adott választ, amelyekhez Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió néhai főtitkárával közösen készített interjúkból szerzett információkat. Az öt évig tartó közös munka nyomán született meg a Gorbacsov titkai című könyv, amely olyan eseményekről lebbenti fel a fátylat, mint Janajev-féle puccs, a csernobili atomerőműben bekövetkezett katasztrófa háttere, a II. János Pál elleni merénylet. (2025. március 9. – Karpat.in.ua)

A Nobel-díjas Krausz Ferenc a kijevi és a harkivi egyetem bombabunkerében tartott előadást
Fizikai Nobel-díjasok látogattak Ukrajnába támogatásuk jeléül. Krausz Ferenc és Serge Haroche francia fizikus előadásokat tartott és részt vett a kijevi és a harkivi egyetemek bombabunkerében tartott panelbeszélgetéseken, írja a Magyar Hang. A tudósok meglátogatták a lerombolt egyetemi épületeket, egy földalatti iskolát a frontvonal közelében, valamint a kijevi Ohmatdit gyermekkórházat, amelyet tavaly egy orosz rakétacsapás rongált meg. Elvittek egy Nobel-díjasok által aláírt petíciót, amelyben azt követelik, hogy a befagyasztott orosz vagyonból segítsék Ukrajna újjáépítését és támogassák az orosz agresszió által érintetteket. – Megkaptuk ezt a hihetetlen, hihetetlen díjat. Ezzel együtt felelősség is jár – nemcsak a tudományos világban, hanem az egész emberiséggel szemben – idézték a bejegyzésben Krausz Ferencet. (2025. március 11. – KISZó)

Festum Varadinum
Több mint harminc éve töretlen hagyomány Nagyváradon a Festum Varadinum, a kulturális fesztivál idén sem marad el. Miután tavaly már három hetesre bővítették az eseménysorozatot, ezúttal május 9-25. között ismét tucatnyi programmal várják az érdeklődőket. A rendezvénysorozat célja, hogy minden generáció számára elérhetővé tegye a hagyományok és a kortárs művészet találkozását, miközben erősíti a közösségi összetartozást. Ezúttal is a város különböző helyszínein lesznek események, az egyházi rendezvényektől kezdve a tudományos előadásokon, konferenciákon, a színházi és zenei eseményeken át a családoknak szóló programokig számos élménnyel készülnek. (2025. március 12. – maszol.ro)

ZeneVarázslat
A GENIUS Jótékonysági Alapítvány 2025. január 27 – június 4. között Várnagy Andrea, Magyarország Érdemes Művésze, Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel valósítja meg a VII. ZeneVarázslat című, 120 órás képzést és hangversenyt. Emellett július 21-26. között egy Klasszikus zenei tábort a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, dr. Vitályos Eszter, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár védnökségével. A VII. ZeneVarázslat képzés első hangversenyére Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében került sor. (2025. március 16. – KISZo.net)

Belgrádban koncertezett a Cimbaliband zenekar
A 2006-ban alakult magyarországi formáció az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ihlette repertoárját mutatta be a szerb fővárosban működő Collegium Hungaricumban. Romantika, korabeli zene, huszárnóták, siratódalok – a Cimbaliband együttes ünnepi programjában a szabadságharc korának dallamai keltek életre. A magyarországi zenekar korábban már többször fellépett Vajdaságban, Belgrádba azonban először látogatott el. Unger Balázs, cimbalomművész, zenekarvezető: „Nagyon szeretünk ide járni, mert nagyon zeneértő mind a magyar, mind a szerb közönség, én úgy érzem. Alapvetően a mi zenénkben azokat a népzenéket használjuk, ahol a cimbalom is használatos volt. Szerbia bánáti részén használták a cimbalmot. Újvidéken több cimbalmos is élt. Ezért a szerb zenét is egy kicsit beleépítjük a muzsikánkba. Legfőképpen természetesen a magyar népzene, ami az alapját képzi.” (2025. március 12. – Pannon RTV)

Kárpátaljai folkműhelyek diákjai Piliscsabán
Közel ötven kárpátaljai népművészpalánta vett részt Piliscsabán egy háromnapos intenzív mesterkurzuson, melyen néptánc-, népzene- és népiének-oktatás zajlott a Magyar Állami Népi Együttes, Szalonna és Bandája, valamint a Piliscsabai Páduai Szent Antal Iskola oktatóival. A Piliscsabai Táncházegyesület rendszeresen szervez továbbképzéseket az intézményben tanuló népzenész és néptáncos növendékek számára. Idén egy háromnapos intenzív képzésen nemcsak a helyi diákokat, de több kárpátaljai folkműhely növendékeinek haladó táncosait és zenészeit is vendégül látták. Az eseményen részt vettek a Viski Folkműhely, a Beregszászi Rezeda Folkműhely, az Oroszi Tehetséggondozó Műhely, a BorzsaVári Tehetséggondozó Műhely, a Técsői Tehetséggondozó Műhely tanárai és növendékei, valamint a Nagypaládi Citerazenekar. (2025. március 18. – karpataljalap.net)

Kelemen Hunor: Soha többé fekete márciust!
Magyaroknak és románoknak együtt kell megvédeniük Romániát azoktól, “akik a sötétből jönnek, és a sötétségbe akarják taszítani”. “Soha többé fekete márciust!” – írta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Facebook-oldalán, a marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulóján. Az RMDSZ elnöke közösségi oldalán közzétett bejegyzésében felidézte: újságíróként volt tanúja 1990 márciusában a marosvásárhelyi románok és magyarok közötti véres összecsapásoknak, és rendőrök mentették ki a tömegből. Kelet-Európa rendszerváltás utáni első véres etnikai konfliktusában öt ember vesztette életét, 278-an megsebesültek – köztük Sütő András író is, aki fél szemére megvakult. “Áldozatuk előtt ma is fejet hajtunk” – írta. Kelemen Hunor emlékeztetett: a fekete március a kommunista diktatúra öröksége volt, a rendszer így kísérelte meg átmenteni a hatalmát. “Az akkori állami vezetők, köztük Iliescu elnök felbujtására szélsőséges, magyarellenes csoportok szervezetten vettek részt az eseményekben. Hiába kérdeztük akkor és kérdezzük ma is: 35 éve nincsenek válaszok. Nincs felelősségre vonás. A bűnösöket nem állították elő” – húzta alá. (2025. március 19. – MIT)

Egy szellemi műhely, amely összeköt
Pozsonytól Párkányig a Duna folyó, melyet egykor ország- és nemzetelválasztó határnak is tartottak, ma már egy összekötő kapocs Párkányban is, főként azóta, amióta a Mária Valéria hidat újraépítették. Párkánynak és környékének Esztergom, az egykori királyi város újra az otthona lett, mint egykor az elődöknek. Az ország legnagyobb bazilikája, iskolái, templomai, piaca és üzletei a nyári turistáknak is kedvenc látogatóhelyei. Esztergomban van az ország egyik legnagyobb, programokkal teli antikváriuma, melyet nemcsak hazai viszonylatban, de a Felvidék tágabb területéről is gyakran látogatnak. Nemcsak könyveket keresve, de gyakran eljönnek ide előadásokra, rendezvényekre. Ritka működési formája, profilja van ennek az antikváriumnak, amely egész évben havonta több irodalmi, történelmi és egyéb programot szervez. Esztergomban az egyetlen olyan szellemi műhely ez az antikvárium, ahová évi rendszerességgel hívnak meg felvidéki előadókat, művészeket Pozsonytól Kassáig. (2025. március 20. – Felvidék.ma)

Bizonytalan a Krasznahorkai vár újranyitásának időpontja
Tizenhárom évvel az ott történt tűzeset után is bizonytalan a Krasznahorkai vár újranyitásának időpontja, a felújítás folyamatát ismételt késedelmek jellemzik, a Szlovák Nemzeti Múzeum vezetése a jövő évi nyitást sem tartja reálisnak – derült ki a ma7.sk felvidéki magyar hírportál beszámolójából. A XIII századi várban 2012. március 10-én ütött ki tűz, a nyomozás megállapításai szerint két tizenéves dohányzó gyerek figyelmetlensége miatt. A tűz következtében a nemzeti örökség részét képező épület teljes tetőszerkezete leégett, megsérült a várfal egy része és számos műkincs is elpusztult. Bár a szerencsétlenség, majd az épület sok éve húzódó felújítási folyamata az országon belül és a határokon túl is kiemelt médiafigyelmet kapott, gyakorlatilag ma sem tudja senki megmondani, hogy az épület rekonstrukciója mikor fejeződhet be, és mikor kerülhet sor a vár újranyitására. (2025. március 20. – MIT)