Elhagyhatják Ukrajnát a 18 és 22 év közötti fiatalok
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt – közölte Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök és Ihor Klimenko belügyminiszter a Telegramon. „Ennek a lépésnek a célja elsősorban az, hogy a fiatal ukránok számára szélesebb lehetőségeket biztosítsunk a tanulásra, szakmai gyakorlatra, legális külföldi munkavállalásra, hogy a megszerzett tapasztalatokat később Ukrajna fejlődésére használhassák fel” – emelte ki a belügyminiszter. Volodimir Zelenszkij elnök augusztus 12-én, az Ukrán Ifjúsági Fórum résztvevőivel tartott találkozón közölte, hogy utasította a kormányt: „dolgozza ki annak lehetőségét”, miként lehetne egyszerűsíteni a 18 és 22 év közötti ukrán állampolgárok határátlépését. Eddig Ukrajnában a hadiállapot miatt 18 év volt a felső korhatár a férfiak szabad kiutazására számolt be róla az MTI.

Keményen bírált a magyar külügyminiszter
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A budapesti szaktárca vezetője szerint Horvátországon keresztül lehetne még kőolajat importálni Magyarországra, de a horvát vezetéknek ehhez túl kicsi a kapacitása. A tárcavezető kiemelte, hogy a napokban Volodimir Zelenszkij ukrán államfő ,,nyíltan, durván és szégyentelen módon megfenyegette” Magyarországot azzal, hogy világossá tette: ,,ha hazánk nem vesz fel egy olyan ukránpárti álláspontot, mint amit Brüsszel, az Európai Néppárt és annak magyarországi tagpártja, a Tisza Párt követel, akkor ők bizony továbbra is támadás alatt fogják tartani a Magyarország energiabiztonsága szempontjából nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket”. Ha a Barátság kőolajvezetéken a szállítás huzamosabb ideig ellehetetlenül, akkor Magyarország és Szlovákia kőolajellátása lehetetlenné válik. És nem politikai okok miatt, nem azért, mert nem tettünk meg mindent a diverzifikációért, nem azért, mert nem akarjuk ellátni az országot. Azért, mert fizikailag nem lehet. Az energiaellátás nem politikai kérdés, nem ideológiai kérdés” – figyelmeztetett a magyar miniszter. Szijjártó Péter szerint a Barátság kőolajvezeték bombázása, rakétázása nem Oroszországnak árt, hanem a magyaroknak és a szlovákoknak. Szijjártó Péter arra is emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság idén januárban leszögezte, hogy készen áll lépéseket tenni a tagállamok energiaellátását szavatoló infrastruktúra biztonsága érdekében. Arra is kitért, hogy Magyarország, szárazföld által körülvett államként, a szomszédaira van utalva, a kormány ezért a kőolajvezeték kapacitásának bővítését kezdeményezte Horvátországnál, majd mivel ezt Zágráb nem tette meg, az Európai Bizottsághoz fordult, eredménytelenül.

Megugrott a koronavírusos megbetegedések száma
Augusztus 18. és 24. között 3850 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 87,2 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte szerdán az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP). Az új megbetegedések közül 936 esetben újrafertőződést mutattak ki, az érintettek az előző megfertőződéstől számított több mint 90 nap elteltével kapták el ismét a vírust számolt be róla az Agerpres hírügynökség. Egy 80 éven felüli fertőzött meghalt, a nő más betegségekben is szenvedett. Múlt héten 469 RT-PCR tesztet végeztek és 12 105 antigén gyorsteszt eredményét dolgozták fel. A tesztek pozitivitási rátája 30,6 százalékos volt, 6,8 százalékkal magasabb, mint előző héten. Az országban eddig összesen 3 593 488 megbetegedést és 69 269 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet jegyeztek. (Krónika)

Rekordtermés búzából
Rekordmennyiségű szalmás gabona termett idén Romániában, amely ezáltal az Európai Unió tagországai közül a legnagyobb gabonaexportőrré lépett elő. A globálisan is jó termés miatt a világpiaci ár nem túl magas, ami azt jelenti, hogy azok a gazdák zárnak sikeres évet, akiknek legalább 7–8 ezer kilós hektárátlaguk van búzából. A gabonakereskedő szakemberek szerint a romániai búzatermesztés jövője is attól függ, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozása során az EU miként tudja integrálni a rendkívül termékeny termőföldekkel rendelkező kelet-európai ország mezőgazdaságát. Habár pontos statisztikai adatok még nem készültek, a Román Gazdák Szövetségének (AFR) elnöke szerint az idei búzatermés akár 13 millió tonna is lehet, ami az elmúlt 28 esztendő legmagasabb hozama. Ezzel szemben a bukaresti mezőgazdasági minisztérium és az Európai Bizottság becsült adata 9,3 millió tonna, de van olyan szakmai szervezet is, amely egyenesen 14 millió tonnáról beszél. A magas búza- és árpatermés megmutatkozik a meglendült romániai gabonaexportban is: Románia tavaly és idén is az Európai Unió legnagyobb árpaszállítója, a gabonakereskedők 2025 július elejéig mintegy kétmillió tonnát exportáltak. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint Romániában idén összesen 2,3 millió hektáron termeltek szalmás gabonát, amelyből az árpa termőterülete 447 ezer hektár volt. A tavaly őszi vetésterület zömét a búza tette ki, kisebb területen rozs, zab és tritikálé termett. 2025-re a búza minden termésbecslésben látványos növekedést mutat, akár 40 százalékkal is több lehet a tavalyinál, ami rekordnak számít. Az ország az Európai Unió egyik legnagyobb gabonaexportőrévé lépett elő – főként búzában, árpában és kukoricában. (Krónika)

Negyvenezer állás szűnik meg a közigazgatásban
A fejlesztési miniszter szerint drasztikus lépésre van szükség a helyi és központi közigazgatás átszervezésében, így a kabinetekben és önkormányzatokban dolgozó tanácsadók és alkalmazottak száma radikálisan csökken, hogy enyhüljön a költségvetési nyomás, és javuljon a hatékonyság. Cseke Attila fejlesztési, közmunkákért és közigazgatásért felelős miniszter kedd este az Antena3 egyik műsorában kijelentette: a hatóságok „körülbelül 57 százalékos jelentős csökkentést” hajtanak végre a helyi választott tisztségviselők és az országos szinten megválasztott tisztségviselők kabinetjeiben lévő állások számában. A miniszter szerint a csökkentés nem egységes, hanem a hatékonyság és a szervezeti állapotok alapján történik majd: ahol az önkormányzat vagy hivatal már most is a maximális létszám alatt működik, ott kisebb lesz a leépítés mértéke. Több helyen csak a betöltetlen pozíciókat szüntetik meg, másutt átszervezésre és elbocsátásokra is sor kerül majd – írja a Hotnews.ro portál. “Összesen körülbelül 40 000 állás megszüntetéséről van szó: nagyjából 30 000 az önkormányzati szervezeti struktúrákban, 6000 a kabinetekben és 4000 a helyi rendőrségnél” – részletezte a miniszter. A kedd esti koalíciós ülésen megállapodás született a főbb témákról – erősítették meg politikai források a HotNewsnak. Szerdán a fiskális technikai munkacsoport folytatja a tárgyalásokat, de nagyobb változtatások nem várhatók. A második intézkedéscsomag a döntéshozatali átláthatóság után kerül a kormány elé. Pénteken – vagy legkésőbb jövő hétfőn vagy kedden – Ilie Bolojan miniszterelnök a parlament előtt vállal felelősséget a csomagért. (Krónika)

Váltás a titkosszolgálatok élén
Kiszemelhette a titkosszolgálatok leendő vezetőit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi hírszerzés élére egy ügyvédet, míg a külügyi élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni. Az egyik leendő kémfőnök többek között az Orbán-kormány nemzetpolitikájának bírálójaként híresült el Románia budapesti nagyköveteként. Nem csak a második megszorító csomag és az igazságszolgáltatás dolgozóinak tiltakozó akciója kapcsán egyeztetett a kormánykoalíció vezetőivel kedden Nicușor Dan államfő. Bukaresti sajtóértesülések szerint az államelnök Ilie Bolojan kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, valamint Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivője tudomására hozta, kit fog javasolni a két legfontosabb hírszerzés élére. A G4Media és a Gândul portál úgy tudja, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) leendő parancsnoka Gabriel Zbârcea ügyvéd, míg a Román Külügyi Hírszerzésé (SIE) Marius Gabriel Lazurca karrierdiplomata lehet. A Gândul úgy tudja, hogy sem a kormányfő, sem a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező PSD vezetője „nem lelkesedett” a két kiszemelt nevének hallatán. Gabriel Zbârcea egy bukaresti ügyvédi iroda alapítója és társtulajdonosa, aki korábban betöltötte az Állami Privatizációs Hatóság (AVAS), valamint a Román Kereskedelmi Bank (BCR) magánosításáért felelős bizottság elnöki tisztségét. Marius Gabriel Lazurca 2006–2010 között Románia vatikáni, 2010–2016 között a moldovai, 2016–2020 között pedig a magyarországi diplomáciai képviseletet irányította. Márpedig budapesti nagykövetként kifejtett tevékenysége nem a román–magyar kapcsolatok elmélyítésében merült ki, ellenkezőleg, mandátumát az Orbán-kormánnyal való nyílt nézeteltérés jellemezte. Marius Lazurca először 2019-ben került összetűzésbe a fogadó országa hatóságaival, amikor megtagadta, hogy elmenjen a magyar külügyminisztériumba. Miután az év júniusában román nacionalisták parcella és emlékmű felavatásával meggyalázták az úzvölgyi magyar katonatemetőt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tiltakozó jegyzéket küldött, és bekérette Románia budapesti nagykövetét. Lazurca azonban központi utasításra hivatkozva megtagadta ezt. Néhány hónappal később a diplomata ellenvéleményt fogalmazott meg a magyar kormány nemzetpolitikájával kapcsolatban, bírálva az Erdélyre is kiterjesztett gazdaságfejlesztő programot.

Hallani sem akarnak a különnyugdíjak szabályozásáról
A bukaresti törvényszéki ügyészség közgyűlésének keddi döntése szerint meghatározatlan időre felfüggesztik tevékenységüket az intézmény ügyészei. Az ügyészség Agerpres által idézett közleménye szerint az ügyészek a különnyugdíjakkal kapcsolatos törvénytervezet visszavonását kérik. Addig felfüggesztik a tevékenységüket, és kizárólag azoknak az ügyeknek a tárgyalásán vesznek részt, amelyekben kényszerintézkedésekről vagy távoltartási végzésekről születik döntés. Az ügyészek szerint a különnyugdíjakról szóló törvénytervezet nem számolja fel azokat a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyekről a jogszabály kezdeményezői beszélnek, szembemegy a Románia által a helyreállítási tervben vállalt célkitűzésekkel, továbbá minden valós alapot nélkülöz, és kidolgozását nem előzte meg semmiféle hatástanulmány. Az ügyészek hiányolják a tervezetből az átmeneti időszakra vonatkozó intézkedéseket, illetve a bírákat és ügyészeket a rendszerben maradásra ösztönző előírásokat. Tevékenységük felfüggesztéséről döntöttek kedden a nagyváradi, a gyulafehérvári és a Iaşi-i ítélőtábla bírái is. Tiltakozásuk ideje alatt a perek többségét elhalasztják, csak azoknak az ügyeknek a tárgyalását tűzik napirendre, amelyek kényszerintézkedésekkel vagy távoltartási végzésekkel kapcsolatosak. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kedden közölte: az ország tizenhat ítélőtáblájának bírái mind a különnyugdíjakról szóló törvénytervezet azonnali visszavonását kérik. Ugyanakkor követelik a másik két államhatalmi ágtól az igazságszolgáltatás ellen irányuló „agresszív kampány” leállítását is, mert az szerintük súlyosan sérti a jogállamiságot és a polgárok jogait, amelyek betartását csak a független igazságszolgáltatás tudja garantálni. (Maszol)

Amerikai vízummentesség: történtek lépések, de garancia nincs 
Történtek fontos lépések az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy Románia visszakerüljön az amerikai vízummentességi programba (Visa Waiver), de nincs semmiféle garancia arra, hogy ez a közeljövőben bekövetkezik.
Erről Andrei Muraru, Románia washingtoni nagykövete nyilatkozott kedden, amikor részt vett Bukarestben a román diplomácia éves értekezletén. Az Agerpres szerint elmondta, hogy együttműködnek a belbiztonsági minisztériummal és az ügyben illetékes más amerikai hatóságokkal. A májusi döntés óta történt fontos előrelépés, de nem részletezte, hogy ez mit jelent. „Nyilván nincs semmiféle garancia arra, hogy Románia a közeljövőben visszakerül a vízummentességi programba, de nagyon jók az esélyeink és a párbeszéd a Fehér Házzal, valamint a külügyminisztériummal” – fogalmazott. Hozzátette, Románia esélyeit növeli, hogy az ország „a legszélesebb körű partnerségre tesz javaslatot határvédelem és biztonsági együttműködés terén”.
Muraru arra is rámutatott, hogy egyetlen amerikai tisztségviselő sem hozta összefüggésbe a 2024. decemberi elnökválasztás érvénytelenítését a vízummentességből való kizárással. A belbiztonsági minisztérium májusi közleményét leszámítva nem adtak más hivatalos magyarázatot a döntésre – tette hozzá. Emlékezetes, hogy amikor már mindenki a vízummentesség gyakorlatba ültetését várta, az Egyesült Államok belbiztonsági minisztériuma március végén bejelentette, hogy felülvizsgálják azt. Májusban a Trump-adminisztráció közölte, hogy kizárják Romániát.

A két világháborúban elesett hősökre emlékeztek az úzvölgyi katonai temetőben
Az első és a második világháborúban elesett hősökre emlékeztek kedden délután az úzvölgyi katonatemetőben, ahol egyházi szertartással, ünnepi beszédekkel és koszorúzással fejezték ki kegyeletüket emlékük előtt – írta a Maszol hírportál. A Hargita megye keleti határán található, mára elnéptelenedett település katonatemetőjében tartott megemlékezésen mintegy háromszázan vettek részt. A beszámoló szerint a megemlékezésen ifj. Czikó László, Csíkszentmárton plébánosa és Bucsi Zsolt Tamás, a sepsiszentgyörgyi református vártemplom lelkésze tartott egyházi szertartást, amely közös imával zárult. Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője beszédében kifejtette, hogy Úzvölgyében a történelem nem csupán emlékeztet, hanem tanít is. “Tanít alázatra, megértésre és arra, hogy a múlt sebei csak akkor gyógyulhatnak, ha közösen vállaljuk a felelősséget a jövőért” – hangsúlyozta a főkonzul. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a temető “nem térfél”, hanem végső menedék, az emberi méltóság pedig nem kisajátítható. Kiemelte: a megemlékezés nemcsak ünnep, hanem figyelmeztetés is, hogy a béke soha nem magától értetődő, újra és újra meg kell dolgozni érte. (MTI)