Van egy háború, mellettünk, sok emberi áldozattal, szétvert országgal, horribilis károkkal. Egy ideje állóháborúnak tűnik – a front alig mozdul, de a rombolás, gyilkolás nem állt le, dehogy.
És – mert ilyen a politika – elindultak a tárgyalások. Egy ideje, úgymond, a békéért. Van egy sikerorientált politikus túl a nagy tengeren, szokott nagyokat mondani, most is tett egy nagyot csattanó kijelentést: hogy a háborút egy nap alatt le fogja állítani. Telnek a napok, hetek, hónapok – és a fegyverek dörögnek, drónok repülnek. Donald Trump valóban megpróbálta, de tudnia kellett (volna), hogy ezt az egymásnak feszülést egy nap alatt senki fel nem oldhatja…
Putyin is kimozdult jól őrzött fészkéből, átrepült az alaszkai világvégére, úgymond tárgyalni. De leginkább másoknak üzenni, mert a harci helyzet lazításáról árva szót nem beszélt. Minek, hiszen a meséjét elmondhatta: a háború kirobbantója valójában a korábbi amerikai elnök, és az európai vezérpolitikusok amolyan zavaró figurák, akik
– remélhetőleg – nem fognak most megint belekavarni…
És akkor a Fehér Házban történt egy felsorakozás, volt ott sokféle politikus, nem a tisztsége, hanem szerepe szerint, mert aligha osztott valaki ebben a játszmában értékes kártyát a finn elnöknek. És ott láttuk von der Leyen aszszonyt a szélen álldogálni, ez jutott neki, de ott akart lenni a névsorolvasásnál. Ott volt Mark Rutte NATO-főtitkár is, csavargatta a nyakát, hogy a kamerába nézhessen, de ezeket úgy állították be, hogy nem sikerülhetett neki. Meg Macron, meg Meloni, meg Merz, meg Starmer… Csupa jeles személy, funkció meg minden, akik szeretnek nagyokat mondani, meg egyet érteni az előttük szólóval. Akinek volt türelme végighallgatni az amerikai elnöki munkaszobában megtartott diplomatikus üresjáratokat, meggyőződhetett arról, hogy a politika csúcsára feljutottaknak olykor roppant sok idejük van mindenféle fölösleges mesékre…
Mert itt a véres kérdés: mikor lesz vége az öldöklésnek? Ki fog valamilyen kézzelfoghatót kigondolni, előterjeszteni és megvitatni a negyedfél éve tartó gyilkolást illetően.
Trump, úgy tűnik, most táncol: hol előre lép, hol hátrább vonul, mert neki is kijuthat abból a buktából, amelyet az európai és EU-s vezető politikusok már megtapasztaltak.
Ursula von der Leyen a jelek szerint menne előre, faltörő kosnak vélheti magát, pedig fizikumából egy úszóbajnok sem kerülhetne ki. Támad és – miként a Fehér Házban
– láthatóan zavart.
Macron, akinek keresztneve több van, mint ahány mandátumot szerezhet, második mandátuma alatt bátrabban nyilatkozik többek között Ukrajna területi integritásáról is. Mert az mindenek előtti. És az emberélet, az mit kóstál az ön politikai mérlegén, elnök uram? Mert ha ér némi keveset, akkor olyat kellene nyilatkozni, ami előre mozdít, túllép a mit sem érő fenyegetéseken. Ennyi üres üzenetet, mint az utóbbi években, Európa békeszerető népei soha nem hallhattak. Mert mindenki magáért beszél. Az is, akinek újabb mandátumra nem futja. Mintha mindenki a történelem előtt szeretné, az elvek szintjén legalábbis, tisztára mosni magát. Ez amolyan önmagukra szabott szerecsenmosdatás, amikor védhetetlen, gyalázatos és felháborító nézetet, történést vagy cselekményt próbál kedvező módon bemutatni az, akit a történelem ítélőszéke mindenképpen előállít. A védhetetlen, gyalázatos és felháborító látszat-tetteket, a szűklátást, a vétkes ígéreteket hiába próbálják, nem sikerül majd kimagyarázni.
Európa ekkora bajban még nem volt. Európa vezérfigurái földrészünk ügyeit a mainál soha rosszabbul nem intézték. Szereptévesztések sorozata, klasszikus értékeink tagadása, gazdasági javaink elherdálása – ez történik ma.
Tárgyalni kellene – természetesen. De világos elvek, örök értékek és a politikai kivitelezhetőség jegyében. Miért hiszik azt Európa nevezett politikusai, hogy ami a történelem során senkinek nem sikerült, legyőzni az orosz medvét, az most egy együtt mozogni, észszerűen fellépni képtelen Európának sikerülhet?! Döbbenetes, hogy mennyi üres szöveg, a politikai tisztánlátás mekkora hiánya jellemzi ezt a vezetői sereget.
Ilyenkor szoktuk azt mondani: a király meztelen. Mihez kezdjünk, ha illető meztelen politikusok minden tükröt száműztek zavaros világukból?