Pár napja számolt be a kolozsvári Krónika napilap arról a felmérésről, mely azt vizsgálta, hogy miként vélekednek ma a román polgárok az 1927-től a második világháború végéig működő antiszemita, magyar- és zsidóellenes legionárius mozgalomról és a háborús bűnös Ion Antonescu marsallról. Arról a katonai vezérről és politikusról, a Kondukátorról, aki szigorú zsidó-, görögés örményellenes intézkedéseket vezetett be. Antonescu Romániája Hitler egyik legfontosabb szövetségese volt: rengeteg katonával, élelemmel és üzemanyaggal látta el a németeket a háború alatt, létrehozták a Nemzeti Romanizáló Központot azzal a feladattal, hogy a zsidó népelemet eltüntesse Romániából. A háború kezdetén a Romániában élő 760 000 zsidó közül 420 000 pusztult el, főleg Besszarábiában, Bukovinában és a (második bécsi döntés után) Magyarország részét képező Észak-Erdélyben (itt a német megszállás idején). Antonescu személyes felelősségéről voltak viták, mintegy 280-300 ezer zsidó haláláért tartják felelősnek. A háború utolsó szakaszában a király parancsára letartóztatták, és átadták az orosz hadseregnek. 1945-ben visszahozták Romániába, 1946-ban háborús bűnösként elítélték, és golyó által kivégezték.
2006 decemberében történt valami váratlan: a bukaresti Legfelső Bíróság felmentette a béke elleni bűnök alól (ez volt ellene a fő vádpont). Ez meglepő módon a román sajtóban, a közéletben alig kapott visszhangot, nem voltak tiltakozások, sem pártok, sem civil szervezetek nem hallatták hangjukat. Illetve tiltakozott a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártja és az Európai Baloldal. Egy idő elteltével zsidó szervezetek és az orosz kormány is tiltakozott. Ez az első eset Romániában, hogy egy százezrek haláláért felelős embert felmentenek egy ilyen erős vádpont alól.
Szükség volt erre a rövid kitérőre, hogy a sajtóhírt a megfelelő kontextusban értelmezzük. Nézzük a mérési eredményeket. A megkérdezettek 59%-a gondolja úgy, hogy a vasgárdisták mozgalma bűntetteket követett el. Egyébként a romániai lakosság nagy része 2024 novemberében nem volt tisztában a „legionárius” fogalom jelentésével – C. Georgescu berobbanása az államfőválasztás első fordulójának első helyére hatalmas internetes keresési lázat váltott ki: kik a legionáriusok? A friss, 2025-ös felmérés szerint a megkérdezettek 24%-a válaszolta azt, hogy a mozgalom nevéhez nem fűződnek bűncselekmények, 17% nem tudta hova tenni a mozgalmat, vagy pedig nem válaszolt. A megkérdezettek végzettségi szintje ennél a kérdésnél a következő: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (73%) véli úgy, hogy a mozgalom bűntetteket hajtott végre, ez az arány a középiskolai/szakképzéssel rendelkezők (53%) vagy a középiskolai végzettséggel nem rendelkezők (51%) esetében csökken.
A felmérés másik kérdése Ion Antonescu marsallra vonatkozott, akiről megoszlanak a vélemények: a románok 35%-a hősnek tartja, míg 29% szerint háborús bűnös, 36% nem tudja vagy nem válaszolt a kérdésre. Itt is jelentős a különbség a válaszadók iskolázottsági szintje szerint. A marsallt inkább a magasabb iskolázottságúak (41%) tartják háborús bűnösnek, mint az iskolázatlanok (32%), ahogyan az iskolázottak inkább hősként tekintenek rá (35%, szemben az iskolázatlanok mindössze 18%-ával).
Van itt egy kisebb ellentmondás: az iskolázottabbak körében mind a háborús bűnösség, mind a hősként való megítélés aránya magasabb. Vagyis akik odafigyelnek (valamennyire) a román fasizmus kérdésére, azok észlelik a kilengéseket. A politikai bizonytalankodást. Emlékezzünk vissza, hogy az 1990-es évek végén Antonescu marsallnak sok erdélyi városban szobrot akartak állítani, Temesváron is (RMDSZ-es megyei képviselő lépett fel ellene, és így került le végleg a napirendről). Georgescu ellen háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvános népszerűsítéséért, valamint fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő nézetek és tanok nyilvános népszerűsítése miatt emelt vádat az ügyészség. Házi őrizet és várakozás – hónapok óta. Közben a Georgescu-kultusz nem szűnik meg, a jól (félre)beszélő (ex)politikusnak stabilnak tűnő tábora van.
A megannyi hasonló romániai történet közül itt az újabb: bár az igazságszolgáltatás nemzetközi (Elie Wiesel és a zsidó lobbi) nyomásra meghoz bizonyos ítéleteket, a politika bizonytalankodásai politikai-erkölcsi értelemben váltanak ki komoly zavart (2006-os ítélet). Ezek után az a nagy kérdés: a Georgescu elleni perben születik-e majd erkölcsi értelemben is igazságos ítélet? Vagy miként a 2006-os Antonescu-per esetében, megbicsaklik a rendszer, és tovább fokozódik a zűrzavar.
Mert Antonescut sehol a világon felmenteni nem lehetne. Romániában lehetett – részben…