Lehet, sok aradinak csak ak­kor tűnt fel, hogy történik valami a városban, amikor észlelte, hogy elterelték a járműforgalmat az Avram Iancu térről. A teret, valamint a Metianu (Forray) sétálóutcát pénteken megtöltötték a sátrak, a tér közepére egy szabadtéri színpadot varázsoltak a rendezők. Szándékuk szerint egy olyan vá­sári forgatagot próbáltak felidézni, amilyen a második világháborúig rendszeres volt a városban. Igaz, az áruválaszték jelentősen megváltozott, népművészeti és kézműipari termékek, élelmiszerek, művészeti alkotások, ruházati cikkek, gyermekjátékok, csecsebecsék, mütyürök között válogathatott az érdeklődő.
A vásári hangulatot a zene, a színpadra lépő zenekarok, folklóregyüttesek, valamint a lacikonyhák, cukrászdák, falatozók sora, egy (jól kereső) utcai zenész fokozta. Szombat-vasárnap délután-este óriási volt itt a forgalom, főleg baráti társaságok, illetve kisgyermekes családok sétáltak, vásárolgattak, fogyasztottak. Civilizált környezetben, a Metianu (Forray) utcában a hangulatot emelő színes esernyők alatt. Szerencsére addigra megenyhült a trópusi meleg is. Nem kétséges, hogy az első napokban ez a vásár örvendett a legnagyobb népszerűségnek.
Az eseményre hívta fel a figyelmet a szombaton déli zajos motoros felvonulás is. A Rock and bike címet viselő találkozó résztvevői (voltak vagy százan) szirénás rendőrségi jármű felvezetésével a színház elöl indulva vonultak végig a város utcáin, szabadon bőgetve motorjaikat, majd keltek át a strandra. Nos, sajnos ott jószerével csak a motorosok szórakoztak: számukra versenyeket rendeztek (kötélhúzás, hordódobás, sörivás, célbacsúszás, motoros ügyességi próbák). Néhány kíváncsi strandolótól el­te­kintve, csak ők hallgatták a klasszikus rockzenét is. Kár, mert ami áthallatszott a túlsó partra, az nem volt rossz muzsika!
S ha a résztvevők száma szóba került, talán megemlíthetnénk, hogy a városháza előtt évek óta hagyományosan fotókiállítást nyitnak az Aradi Fotóklub tagjainak alkotásaiból. Önmagában érdekes lenne a városképek be­mu­tatása, de a délutáni melegben rendszerint alig néhányan verődnek össze az eseményre. Ennek a rendezvénynek egy megfelelőbb (árnyasabb) helyet, a megnyitójának egy megfelelő (későbbi) időpontot kellene találni.
Talán hasonlóan kicsi számú, mindössze egy maroknyi szakember és a történelem iránt érdeklődő gyűlt be a városháza dísztermébe a kedd délelőtti, az első világháború centenáriumáról meg­emlékező szimpóziumra is.
Várjuk a vasárnapig tartó, a strandon nemzetközi folklór- és bográcsfesztivállal záruló folytatást!