Az államelnök-választás első és második fordulója között jelentősen felgyorsultak az események. Az elmúlt héten a továbbjutó jelöltek igyekeztek megszilárdítani szavazóbázisaikat és megbizonyosodni arról, hogy maguk mellé állítják az első fordulóban más jelöltre szavazókat. Ezért már a választások másnapján elkezdődtek a szövetségkötések, egyesek balra, mások jobbra soroltak. Az RMDSZ volt az egyetlen, aki a szavazói belátására bízta a döntést. És fontos megérteni ebben a helyzetben a belátás szó jelentését: nem érzelmi döntést kell hozni, hanem mérlegelni és racionálisan, a közösségünk jövőjét szem előtt tartva kell dönteni vasárnap. Sokkal könnyebb helyzetben lennénk, ha lenne magyar jelölt a második fordulóban, ám úgy látszik a romániai demokrácia még nincs felnőve ehhez.
A két választás közötti második hét a jelöltek szempontjából már a bizonytalan szavazók meggyőzéséről szól, hisz ezek az emberek döntik majd el a mérleg nyelvét egyik vagy másik irányba. Miután kialakult a két konszolidált szavazóbázis, a második forduló győztesét azok fogják eldönteni, akik az első fordulóban vagy nem voltak szavazni, vagy másra szavaztak. Ismét szoros a verseny, csupán néhány százalék a különbség a két jelölt között. Ez kevesebb, mint egy millió szavazatot jelent.
Köztudott az is, hogy a mai világban a médián keresztül lehet eljutni a legtöbb emberhez. Ezért nem meglepő, hogy a két jelölt televíziós viták által próbálja megszólítani a bizonytalanokat. Nagy várakozás övezte a jelöltek összecsapását, ám a teljesítmény meg se közelítette az elvárásokat. Gyenge szócsaták, személyeskedések, fölösleges támadások, néha alpári fordulatok jellemezték a vitákat, amelyekből végül nem sokat tudtunk meg Románia jövőjét illetően. A jelöltek szereplése alapján sokaknak el is ment a kedve a szavazástól. Meglehet, hogy ez a fegyver visszafele sült el.
Ez az a pont, amikor felértékelődik az egyén személyes belátása. Mit érdemes tenni ebben a helyzetben? Mi fontos az ország és mi fontos a közösségünk szempontjából? Hogyan befolyásolhatjuk az ország és közösségünk jövőjét? Számos kérdés merülhet fel, de az biztos, hogy csakis a racionális döntés a helyes.