A Románia Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) kifogásolja a kormány által összeállított 2014–2020. Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet (NVT), amely kizárja a támogatásból a gazdák 97%-át.
A román kormány 2014. július 1-jén küldte meg véleményezésre az Eu­rópai Bizottságnak azt a tervezetet (Nemzeti Vi­dékfejlesztési Tervet), a­mely szerint az elkövetkező hét évben pályázni lehet az Európai Mező­gazdasági és Vidékfej­lesztési alapokra (fiatal gazdák támogatása, kisgazdaságok támogatása, farmok létrehozása és kor­szerűsítése, vidéki kis­vállalkozások támogatása stb).  Nemrég a brüsszeli szakemberek visszaküldték a dokumentumot – nem kevesebb, mint 341 pontban, több mint 60 oldalon emelve komolyabb, vagy enyhébb kifogást az el­kö­vetkező időszak vi­dék­fejlesztési alapjainak felhasználását szabályzó tervezettel szemben.
Az elemzők legfontosabb észrevétele u­gyanaz, mint amit a Ro­mániai Magyar Gazdák Egyesülete is már számtalanszor kifogásolt, vagy­is a gazdaság minimális nagysága, amivel egy pályázaton részt le­het venni annyira magas, hogy gyakorlatilag ki­zárja a támogatásokból a gazdaságok 97%-át. Ez Erdélyben még nagyobb problémát jelent, hiszen itt a kisgazdaságok ará­nya az országos átlagnál is magasabb. Mind a Bi­zottság, mind pedig az RMGE kifogásolja, hogy az alapok ily módon történő elosztása és a vi­dékfejlesztési stratégia nincs összhangban a vi­dék szükségleteinek elem­zésében megfogalmazott igényekkel és az NVT azon deklaratív cél­jával, hogy a 2014– 2020 időszak prioritása a kis- és középgazdaságok, valamint családi gazdaságok támogatása.
Továbbá szükséges a pályázási rend egyszerűsítése, az adminisztratív nehézségek elhárítása, a fogalmak (kisgazdaság, aktív gazda, családi gazdaság, vidék stb.) meghatározása, az alapok fó­kuszálása, a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és versenyképesség, a környezet- és klímaváltozás irányában.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete arra kéri az NVT összeállításával megbízott hatóságot, hogy a Bizottság ajánlásainak, az RMGE javaslatainak, a vidék le­hetőségeinek és szükségleteinek figyelembe vé­telével, tekintse át Ro­mánia 2014–2020 közötti Nemzeti Vidékfej­lesz­tési Tervét és úgy módosítsa, hogy az kedvező és hozzáférhető legyen a kisebb gazdaságok, az erdélyi gazdák számára is. (A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Elnöksége)

Az Európai Unió kifogásai

Az általános megjegyzések között kéri az EU, hogy el kell készíteni egy összefoglaló stratégia programot és, hogy az alapokat összébb kell fogni. S talán az egyik legigazibb megjegyzésük és kritikájuk éppen az, hogy a hazai támogatásból ki van zárva a termelők 97 %-a.Vagyis a kistermelők egésze. Ha csak ennyi lenne, az már elég is lenne annak igazolására. A továbbiakban jelzik az EU szakértők, hogy a bemutatott terv nem foglalkozik elégségesen a környezetvédelemmel és a klimatikus tényezők változásának hatásával. Ezért új fejezetet kell nyitni. Jelzik azt is, hogy a terv nem veszi figyelembe a mezőgaz­da­ságban szereplő faktorok munkájának egybehangolását. Nem elégséges a tervben szükségesnek jelezett támogatás a termelők informálására és oktatására. A tervben nem világos a fiatal farmerek helyzetének tá­mo­gatása. A tervezet nem foglalkozik az inováció megfelelő bevezetésével a mezőgazdasági termelésben, feldolgozásban.
Az EU véleménye sze­rint – habár eddig is keményen kritizálták a túlzott adminisztráció meglétét a mezőgazdaságban, a vidékfejlesz­tés­ben – a terv nem tesz semmit az adminisztráció csökkentésére. Pl. nem segíti elő az internetes kapcsolat megteremtését a termelők és adminisztráció között. Egy má­sik fejezetben javasolják az eddigi fejlesztési régiók – átgondolását és újakkal való kiegészítését pl. mint a Bu­karest – Ilfov régió. Eh­hez mi hozzátennénk a székely, a partiumi régiók befoglalását.
Nagyon érdekes meg­jegyzése az EU-nak, hogy a tervből nem tűnik ki az a folyamat, amelynek le kellett volna folynia a terv elkészítése so­rán a civil szervezetekkel való konzultálásokról. S az sem tűnik ki, hogy mi­lyen javaslatokat vettek át és építettek be a tervbe a lefolyt konzultálások eredményeként. Vá­laszt vár az EU arra, hogy az eddigi beruházási alapok felhasználásakor a felhasználók, miért nem hasz­nálták fel a létező garantáló alapokat is? A terv nem foglalkozik az internetnek a falvakba való a bevezetésének a támogatásával.
Ez a kritikus hangvétel jellemző az egész EU által összeállított megjegyzés sorozatra, mind a 341 cikkelyre, ami azt jelenti, hogy a benyújtott tervezet távolról sem felel meg az euros elvárásoknak.
Kiss Károly