1825. november 3-án a po­zso­nyi országgyűlésen határozták el a mai Magyar Tudományos Akadé­mia elődjének, a Magyar Tudós Tár­­saságnak a létrehozását. A fenti jeles napra emlékezve döntötték el 1996-ban a Magyar Tudósok Vi­lágtalálkozóján a Magyar Tudo­mány Napjának a megünneplését minden esztendőben, november 3-án. A Magyar Tudomány Ünne­pé­re először 1997-ben került sor. Idén ebből az alkalomból Temes­váron, a bánsági tudomá­nyos­ság fellegvárában, a Temesvári és bán­sági tudományos­ság – múlt, jelen, jövő címmel szervezett ülésszakot a Kolozsvári Aka­démiai Bizottság (KAB) Bán­sági Regionális mun­ka­bi­zott­sága a helyi tudományos élet szá­mos sze­mélyiségének rész­véte­lével. Az ülésszakot a KAB el­nöke és al­elnöke mellett a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára és alelnöke is megtisztelte jelen­létével.
Salat Levente, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Politikatu­dományi Karának professzora, a KAB elnöke kérdésünkre vála­szol­va ismertette a 2007-ben ala­pított Kolozsvári Akadémiai Bi­zottság tevékenységét és célkitű­zéseit:”Az országhatáron elsőként Kolozsváron létrejött területi bi­zottság, a KAB, elsősorban a Ma­gyar Tudományos Akadémia szel­le­miségének erdélyi és romániai képviseletét látja el. Célunk össze­fogni, tudománypolitikailag egy­be­szervezni az erdélyi és romániai – Bukarestben is van például re­gionális munkabizottságunk – ma­gyarság körében zajló tudományos tevékenységet. Jelenleg huszon­négy szakbizottsággal és területi bizottsággal rendelkezünk, ami meg­­lehetősen összetett belső szer­kezet. Mivel csak néhány hónapja választottak meg az elnöki tiszt­ségre, a továbbiakban az említett szakbizottságok, szintén a nyár ele­jén megválasztott vezetőségével konzultálunk, a megbeszélések és egyeztetések értelmében fogjuk meg­fogalmazni a Magyar Tudo­má­nyos Akadémia irányába javas­latainkat, amelyekkel a most kez­dődő új mandátumunk alatt, új tar­talommal kívánjuk megtölteni az akadémiai bizottságok tevékeny­sé­gét. Az elmúlt időszakban az intéz­ményi szerkezet felépítését kiegé­szítve, a szakbizottságokban kifej­tett, sokszor rendkívül jelentős és fi­gyelemreméltó tevékenységek tá­mogatását látta el a KAB. Ezt a to­vábbiakban is folytatni kívánjuk. A huszonnégy szakbizottságban, igen magas színvonalú tudományos te­vékenység folyik magyar nyelven, vagy a magyar nyelvhez kötődő jel­leggel, ennek az összefogását és a Magyar Tudományos Akadémia intézményi keretébe való beillesz­té­sét komoly és megtisztelő feladat­nak tekintjük.”
Nagy-György Tamás, a Temes­vári Műszaki Egyetem Építőmér­nö­ki Karának tanára, a KAB Bán­sági Regionális munkabizottsá­gá­nak elnöke a Magyar Tudomány Ünnepe temesvári főrendezvé­nyé­nek megszervezése kapcsán a he­lyi tudományos kutatók, egyetemi ta­nárok tevékeny hozzáállást mél­tat­ta, kiemelve, hogy a tematikus konferencia megszervezése közös munka eredménye. A KAB regio­ná­lis munkabizottságának egyik célkitűzéseként ismertette a bán­sági magyar kutatók külföldi és bel­földi tudományos kutatási prog­­ramokba való bekap­csolá­sá­nak elősegítését, határon átívelő pro­jektek keretében szervezett ku­ta­­tási programokban való rész­vé­telük elősegítésében látja. Nagy-György Tamás kifejtette: “Lega­lább tizenkét kollégával egyez­tet­tünk egy-egy előadás megtartá­sá­ról, ami egy évre való anyagot je­lent, ugyanis együttműködve az is­kolákkal, egyetemekkel havi rend­sze­rességgel kívánunk különböző témakörökben előadásokat tartani. Erre van példa is, az Építőmérnöki és Műszaki Egyetemen néhány év­vel ezelőtt rendszeresen tartottunk ter­minológiai előadássorozatot an­­nak érdekében, hogy a román egyetemeken tanuló magyar diá­kok elsajátíthassák a magyar szak­ki­fejezéseket is, de a magyar nyel­vű előadásokba mindig beépítettük a korszerű kutatási eredményeket, illetve ahol a téma megengedte hely­tör­téneti elemeket annak ér­de­kében, hogy a műszakis diákok ne csak a nyomaték és a nyíróerő szak­kifejezéseket, hanem sok mást is megtanulhassanak magyarul. Több kollégánk is jelezte, szívesen tartana előadást érdeklődő líceumi tanulóknak és egyetemistáknak.”
A Temesvári és bánsági tudo­mányosság – múlt, jelen, jövő című konferencia keretében Vékás Lajos akadémikus, az MTA al­el­nöke az európai magánjogról és az új magyar Polgári Törvény­könyv­ről tartott érdekes előadást. Váz­la­tos történelmi áttekintésében is­mer­tette az 1848-as forradalom idején elfogadott, az ősiséget el­tör­lő XV. törvénytől gyökerez­tethető magyar magánjog fejlődését a XIX. századi kezdetektől a 2014. március 15-én elfogadott, több mint tizenhatezer normatételt tar­talmazó új és az európai normák­kal összhangban levő magyar Pol­gári Törvénykönyv elfogadásáig. Delesega Gyula, műegyetemi pro­fesszor a Temesvári Műszaki Egye­tem 1920. november 15-ei létrehozásának előzményeiről és három temesvári magyar profesz­szorról, Bakonyi Kálmán és Hajdú József mérnökökről, valamint Rendi Béla matematikusról tartott előadást. Kifejtette, hogy a szór­ványban, esetenként többszörösen hátrányos helyzetben tevékeny­ke­dő kutatók, értelmiségiek számára megerősítő hatást gyakorol úgy a hagyományos szakmai műhelyek, mint az anyaország kitüntető fi­gyel­me. “A mérnöki tudományok mű­velői régóta jelen vannak Te­mes­váron. Elég az 1743-ban már álló Ingenieur-haus épületére (ta­lán ebben szolgált Bolyai János is), majd a helyére 1846-ban épült és 1970-ben lebontott Hadmér­nök­ségre gondolni (a mai Timisoara szálló új szárnyának és gépko­csi­parkolójának területén). De köztu­dott, hogy az 1867-es kiegyezés után, Temesvár kirobbanó fejlő­dés­nek indult (már abban az év­ben, éppen november 3-án, meg­alakult Küttel Károly polgár­mes­ter vezetésével a Temesvári Közúti Vaspálya Társaság, hogy ennek te­vé­kenysége nyomán beinduljon 1869-ben a lóvasút, majd 1899-ben megjelenjen a villamos). A Dél-Magyarország legnagyobb vá­rosává fejlődött településen egy­re több, a kor szakmai vívmányait bevezetni kívánó, felsőfokú vég­zett­séggel rendelkező, vagy anél­kül tevékenykedő lelkes polgár él és mintegy természetes folya­mat­ként fellép, a helyi egyetemi kép­zés igénye. Ennek ad hangot a Péch József által 1877-ben ala­pított Temes-vidéki Magyar Mér­nök- és Építészegylet kétnyelvű Köz­lönye. Hamar terjednek a mű­szaki megvalósítások, Leyritz Ignác lakatosmesternek köszön­he­tően 1879-ben már működik a te­le­fonos kapcsolat, Európában elő­ször 1884-ben Temesváron gyúl ki az utcai villanyvillágítás, de 1886-ban ugyancsak Leyritz Ignác használ először hangerősítőt a Tiszti Kaszinó erkélyén koncertező katonazenekar számára és ő mu­tatja be 1891-ben a fonográfot, majd megveszi 1900-ban az első gépkocsit.” Az előadó kifejtette, hogy a Telbisz Károly polgár­mes­ter által is felkarolt egyetem­ala­pítási kérést csak 1917-ben hagy­ták jóvá, viszont az oktatási intéz­mény már csak az impériumváltást követően, az Asociatia Culturala din Banat egyesület szorgalma­zá­sára 1920. november 15-én alakul­hatott meg. A 2013/2014-es tanév­ről szólva a pofesszor ismertette, hogy a Műegyetem tíz karán, hat­százhetven tanár irányítása mel­lett, mintegy tizenkétezer hallgató tanul, és mintegy ötszázan doktori képzésben részesülnek. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója a tehetség­gon­dozásról, mint a bánsági magyar tudományosság jövőjének előfel­té­te­léről beszélt. A szórványok­ta­tással kapcsolatban kifejtette, hogy a tehetséggondozás ma a teljes közösség ügyét jelenti, hiszen a te­hetséges fiatalok számára re­ményt, lehetőséget, sikerélményt biztosít. Toró László fizikus a bánsági su­gárvédelemről, ezen belül a cser­no­bili katasztrófa titokban tartott következményeiről tartott elő­adást. Ferencz András műegye­te­mi professzor a klímaváltozás be­láthatatlan következményeiről és a folyamat lassítására irányuló tö­rek­vésekről, a tiszta energiáról be­szélt. A tudományos ülésszak első tömbjét Preitl István műegyetemi professzor Szabályozó rendszerek fejlesztése mechatronikai alkalma­zások részére a Temesvári Műszaki Egyetemen című előadása zárta. A rendezvény második napján, Török Ádám akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia fő­tit­kára, Matekovits György orvos-professzor, Jancsó Árpád út-, híd- és vasútépítő mérnök, hely­törté­nész, Farkas László csillagász és Kurunczi Lajos vegyészmérnök érdekes előadásait hallhatták a konferencia résztvevői. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a temesvári főrendezvény keretében adták át a KAB díjait. Az Erdélyi Tudomány Mestere-díjat, tudomá­nyos életműve elimeréseként Preitl István temesvári műegyete­mi professzor vehette át. A fiatal kutatóknak megítélt természettu­do­mányi díjat Gál Zsolt kimagas­ló szakmai teljesítményt felmutató marosvásárhelyi gyógyszerész-ku­ta­tónak, illetve a társadalomtu­do­mányok terén maradandót alkotó sepsiszentgyörgyi Kinda István Csaba néprajzkutató, muzeoló­gus­nak ítélte a kuratórium.
Makkai Zoltán