Kisboldogasszony napja térségünk számos helységéhez hasonlóan, Máriaföl­dén is a búcsú napja. A szorgalmas sváb lakosság kivándorlását követően évről év­re kevesebb tagot számlált a helyi római katolikus közösség, annyira, hogy több mint húsz éven át a templom ünnepét, ha egyáltalán megemlékeztek róla, ki-ki a saját családja körében ünnepelte meg. Egy évvel ezelőtt Kaszta Árpád tanácsos és néhány segítőtársa kezdeményezésére a templombúcsú hagyományát sikerült fel­eleveníteni úgy, hogy a kultúrházban megrendezett műsornak kö­szönhetően, felekezeti határokat felülírva, a teljes fa­luközösség ünnepévé lett a búcsú. A temp­lom padjaiban idén jóval többen hall­gatták meg – az ünnepre külföldről hazalátogató hajdani falubeliek is – Ghinari Johann nagyszentmiklósi plébános szavait, melyekkel a hit megtartására buzdította a kereszt nevében egybegyűlteket.
Az eltelt év alatt kibővült csapattal, már könnyebben, jobban összekovácsolódva sikerült megszervezni a falu egyik legnagyobb ünnepét – mondta Kaszta Árpád. – Örömmel mondhatom, hogy a rendezvényünk a faluközösség legnagyobb támogatását élvezi, nemcsak a ka­tolikus vallásúak körében. Nemrég sikerült megkapnunk a helyi önkormányzattól egy ingatlant, ahol a Máriaföldén élő ki­sebbségek számára – németek, szerbek, ro­mák, ukránok és a lakosság mintegy nyolc százalékát kitevő, legnépesebb ma­gyarok – egy közös székházat kívánunk ki­alakítani. A szükséges felújítási, korszerűsítési munkálatok költségét saját erőből fog­juk fedezni, és bízunk abban, hogy ki­sebb rendezvényekre, találkozókra, klubtevékenységekre, nótaestekre alkalmas hely­színt tudunk kialakítani. Szerintem a lényeg az, hogy itt ebben a majdani székházban találkozási lehetőséget biztosítsunk. Másik jó hír az, hogy reményeink szerint hamarosan létrejön egy együttműködési megállapodás a közeli országhatár túloldalán levő vajdasági Hódegy­házá­val, Nagy Emil polgármester, Halász Fe­renc Temes megyei RMDSZ-elnökkel, Mol­nár Zsolt képviselővel, Marossy Zol­tán meghívottunkkal és több helyi tanácsossal együtt velünk ünnepeltek, és ha­sonló kapcsolat kialakítására törekedünk a magyarországi Zsombóval is. E kapcsolatok segíthetnek bennünket a már na­gyon-nagyon esedékes fejlesztések megvalósítására uniós források felhasználásával.”
A kultúrház színpadán éppen befejezték fellépésüket a nagyszentmiklósi Kék­ibo­lya tánccsoport táncosai, akik tavaly éppen a máriaföldi kultúrházban léptek legelőször közönség elé. Ezúttal Szabó Nóra oktató által betanított sárközi tánccal örvendeztették meg a közönséget. Kér­désünkre válaszolva Bartók Béla, a tánccsoport lelkes támogatója elmondta, hogy a Nagyszentmiklósi Városnapokon való fellépésüket követően, szüreti bál szervezését tervezik, ahol egy újabb tánc­sorral, dél-alföldi táncokkal lép fel az időközben három nagycsanádi és egy óbesenyői fiatal táncossal gyarapodott tánccsoport. Sikeres uniós pályázatról is hírt ka­punk a nagyszentmiklósi tánccsoport tagjaival beszélgetve: Demeter Zsolt projekt-menedzser arról számol be, hogy az Aranka-parti város önkormányzata, és Mórahalom önkormányzata közös HURO pályázat lebonyolításában működik e­gyütt. A pályázat keretében kerül felújításra a Nákó-kastély Nagyszentmiklóson, míg Mórahalmon több ingatlan felújítására, korszerűsítésére kerül sor. De e munkálatok mellett az említett helyszíneken számos kulturális rendezvényre is lehetőség adódik az országhatár mindkét oldalán. Nagyszentmiklóson például márciusban Bartók Béla kamarakoncertet szerveznek, illetve a Banat Triplex néptánc fesz­tivál is e pályázat keretében kerül megszervezésre. A Kékibolya tánccsoport számára külön lehetőséget teremt ez a pro­jekt, hiszen néptáncoktatásra is sor ke­rül szakavatott oktatók bevonásával – ismertette a pályázati felelős, aki elmondta, hogy háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelt Nagyszentmikós lakossága a városnapok alkalmából, mely során a ha­gyományápoló tánccsoportok, a könnyű­zenei koncertek, elismert előadók, Corina Chiriac és a fiatalabb nemzedékek által kedvelt CRBL illetve Alexandra Ungu­rea­­nu fellépésének tapsolhatott a nagyszámű közönség. A zene és a tánc mellett több kulturális rendezvényt is tartottak az Aranka-parti városban.
A kulturális műsort követően, amelyen a nyerői Floare Neraianta román és a gottlobi ukrán tánccsoportok, valamint egyéni előadók léptek fel. A község ún. Kulturális központjában a Szőlő és Bor Múzeumban követhettük nyomon a né­hány évtizeddel ezelőtt még virágzó mária­földi szőlőtermesztés és borászat történetét. Helybéliek és vendégek egyaránt szo­morúan vették tudomásul, hogy a hajdani több mint ezer hektáros kiterjedésű máriafoldi szőlőültetvényekből mára csak az emlék maradt.
Makkai Zoltán