MIT ÉR EGY ÁLDÁS

Egy oroszországi közvéle­mény­­kutatás adatai szerint – az Echo Moskvi rádióállo­másról van szó -, a megkérdezetteknek több mint a fele azt válaszolta, hogy szívesen látná Oroszország élén Klaus Johannist. Legutóbb, amikor német akart Oroszország főnöke lenni, abból világháború lett.
Az oroszok rengeteget kö­szön­hetnek a németeknek, és most nem a napóleoni háborúkra gondolok. De például a Holstein-Gottorp-Romanov dinasztiából született II.Sándor volt az, aki modernzálta Oroszországot, el­tö­rölte a jobbágyság intéz­mé­nyét, igazság- és oktatásügyi re­formot vezetett be. Ő hozta létre az első orosz állami bankot, valamint 1863-ban reformot haj­tott végre az adózásban. Mindezt az oroszok azzal hálálták meg neki, hogy nyolc merényletet szerveztek ellene, és a nyolcadik sikerrel is járt. Veszélyes dolog orosz cárnak lenni.
Klaus elnök egyelőre világos jelét várja annak, hogy áldásos lesz az elnöklése, miután a pát­riárka megáldotta a beiktatásán. Előzőleg sem Ion Iliescut, se Emil Constantinescut nem ál­dotta meg a pátriárka. Nem is volt áldás az uralkodásukon. Az első, aki áldást kapott az ortodox egyházfőtől, az Traian Basescu volt, de vagy az áldással volt bibi, vagy a megáldottal.
Az egyetlen, aki tiltakozott a honatyák közül a nem éppen szekularizált államhoz illő egy­házi áldás ellen, az a hosszúhajú ökologista volt, átiratban til­takozott, de az áldást az átirata ellenére nem vették ki az ünne­pélyes ülés programjából. Az, hogy konkrétan mit takar az ál­dás, nincs szabályozva.
Mindenesetre, az ország kí­váncsian lesi, milyen hatása lesz az ortodox áldásnak, amelyet egy lutheránus kapott.
A Romániában tanító német tanároknak jól jött az áldás. Ta­lán annak köszönhetően van sze­rencséjük a Romániában tanító német tanároknak, akiknek a fizetését 50-100 euróval támo­gatja a német állam. Nem sok. Lehetett volna áldásosabb az ál­dás, de a németek áldás dolgában is takarékosak.
Németországnak ez az 50-100 euró nem nagy anyagi ál­dozat. Ma már mindössze har­mincvalahány ezer német van Romániában. Mintegy 300 ta­nítóról és vagy négyszáz ta­nárról van szó, a tanulók többsége ro­mán. Ezek a diákok majd csak azután mennek külföldre, miután leérettségiztek.
Beiktatásán Klaus elnök csak a román testvéreihez szólt. Az enber szinte visszasírja azokat az időket, amikor néhai Nyikoláj a magyarokhoz, németekhez és más nemezetiségűekhez is szólt. Talán úgy vélte a szász román liberális, hogy németek és más nemeztiségűek már alig vannak, a magyarokkal meg sohasem voltak testvérek a szászok. A nyolcszáz éves erdélyi törté­nelmükből ennyit tanult meg.