Erdélyi autonómia: nesze semmi válasz Johan­niséktól – Érdemben nem reagált Klaus Johannis államfő hivatala az Erdély közigazgatási és gazdasági autonó­miáját kérő, 14.700 támogató alá­írást tartalmazó petícióra, me­lyet a múlt hónap közepén iktatott az Autonomy for Tran­sylvania mozgalom egyik aktivistája, Fancsali Ernő. A petíció kezdeményezője hét­főn juttatta el szer­kesztősé­günk­nek az államfő egyik tanács­adója által jegyzett elnöki reagálást. Eb­ben a tanácsadó az alkotmány több cik­kelyét idézi. Ezek e­gyike szerint „az ál­lam­fő az ország füg­getlen­sé­gének, egysé­gé­nek és területi ép­sé­gének a biztosítója”. A másik sze­rint „Románia szuverén, függet­len, egységes és oszthatatlan nem­zet­állam”, egy harmadik cikkely szerint pedig „Románia oszthatatlan közös hazája valamennyi állampolgárának, fajra, nemzetiségre, etnikai eredetre, nyelvre, vallásra, nemre, véleményre, politikai hovatartozásra, vagyonra vagy társadalmi eredet­re való tekintet nélkül.” (Krónika)

Perrel fenyegeti Dorin Florea Kelemen Hunort – Bepereli Kelemen Hunort Dorin Florea, miután az RMDSZ elnöke vasárnap az Antena 3-nak nyilatkozva esze­mentnek (románul sonat) nevezte Marosvásárhely polgármesterét, amiatt, hogy az elöljáró nem engedélyezte a felvonulást március 10-én. (Krónika)

Megemlékezés és tüntetés – így telt március 15-e – Magyarországon országszerte tartottak megemlékezése­ket vasárnap az 1848-as forradalom évfordulóján. Miközben a kormányzati politikusok azt hangoztatták, hogy az elmúlt években erősödött az ország, az ellenzék a demokrácia és a szabadságjogok csorbításával vádolta a kabinetet. A civil tüntetők új magyar köztársaságot követeltek a fővárosban. Orbán Viktor miniszterelnök a Múzeumkertben megtartott állami díszünnepségen a szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a ma­gyar történelem „páros ve­zér­csillagának”. A kormány­fő szerint a szuverenitásért foly­tatott harcnak soha nincs vége. (MNO)
Új köztársaságot akarnak – Több ezren tüntettek va­sárnap délután a fővárosban az Orbán-kormány el­len. A Keleti pályaudvartól az Astoriáig me­neteltek az Új köztársaságot! című tüntetés részvevői. A de­monstrációt a ko­rábbi, inter­net­adó, illetve a magánnyugdíj­pénz­tárak álla­mosítása el­len tartott til­tako­zások civil szer­vezői jegyez­ték, de egy sor ellenzéki párt, s szervezet is csatlakozott hozzájuk … (Nszv)

Victor Ponta: Együtt erősebbek vagyunk – A ma­gyar nemzeti ünnep alkalmából kiadott üzenetében Victor Ponta román miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a románok és a magyarok együtt erősebbek. (maszol.ro)
Kossuth-díjat kapott Bács Ferenc és Szőcs Géza is – Magyarország köztársasági elnöke Kossuth-díjat ado­mányozott többek közt a nagyszebeni születésű Bács Ferenc színművésznek. (Krónika)

Marosvásárhely nem heverte ki a traumát – Hol tart az erdélyi magyarság és Marosvásárhely 25 évvel a kom­munista diktatúra bukását követően, és meddig görgetjük a fekete március hagyatékát? – különösképpen erre a két kérdésre próbáltak választ találni a Negyed évszázad címet viselő szeminárium résztvevői, melyet a hétvégén az Orbán Balázs Akadémia szervezett a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. (Krónika)

Legyen Sepsiszentgyörgy Románia fővá­rosa – az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) Kolozsváron noha a magya­rok nemzeti ünnepnapjára szervezték az Avram Iancu Em­lékmenet nevű rendezvényt, és a felszólalók többször hangsúlyozták, hogy nem a magyarok ellen vannak itt, ha­nem Avram Iancut ünneplik, több ízben is sovinizmussal, irredentizmussal vádolták a magyar közösséget. (Transindex)

Hollandia: Románia még nem érett Schengenre – A holland parlament jelenleg nem támogatja Románia csatlakozását a schengeni övezethez, mivel úgy véli, „Bukarest nem teljesítette az EU-tagság kezdeti követel­ményeit“ – jelentette ki Matthijs van Bonzel holland nagy­követ, hozzátéve, létezik egy kapcsolat Schengen és az európai alapkövetelmények betartása között. (Szabadság)

Netanjahu nyerte meg az izraeli választásokat – A Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette jobbközép Likud jelentősen, öt mandátummal legyőzte a balközép Cionista Tábort A Likud 29, a Cio­nista Tábor 24 mandátumot szerzett a 120 fős Knesszetben.Nemcsak a Likud győzte le a baloldali tömörülést, hanem a jobboldali pártok tömb­je is meghatározó erőfölénybe került, bár a meg­szerzett 57 mandátum önmagában nem elég. Ne­tanjahu bejelentette, hogy a lehető leghamarabb megpróbálja felállítani negye­dik, jobb­oldali pártokból álló kormányát. (MTI)

Nehézbombázók érkeznek Krímre – Putyin nagyszabású ellen­őrzést rendelt el a hadseregnél, amelynek során Tu-22M3-as típusú, rakétahordozó hadászati nehézbombázókat vezényelnek Krímre. Az orosz északi flottát, illetve a nyugati katonai körzet és a légideszant egyes alakulatait érintő váratlan, hétfőn kezdődött “hadrafoghatósági” ellenőrzés keretében Iszkander típusú harcászati ballisztikus rakétákat csoportosítanak át a Lengyelország és a Balti-tengeri NATO-tagállamok közé ékelődött orosz Kalinyingrádi területre – kö­zölte kedden az orosz védelmi minisztérium név nélkül nyilatkozó illetékese. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közlése szerint a bevethetőségi képesség ellenőrzése 38 ezer katonát, több mint 3,3 ezer haditechnikai eszközt, 41 hadihajót, 15 tengeralatt­járót, illetve 110 harci repülőgépet és helikoptert érint. A hat napig tartó rendkívüli ellenőrzés során a kijelölt katonai egységeknek az Északi-sarkvidéken, az Oroszországhoz tartozó Novaja Zemlja (Új Föld) szigetcsoportnál és a Ferenc József-földnél kell végrehajtaniuk a kiszabott feladatokat.
Oroszország szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt csatolta el a Krímet Ukrajnától. Vlagyimir Putyin a Rosszija 1 állami televíziós csa­torna vasárnap sugárzott többórás filmjében nyíltan beszélt egyebek mellett arról is, hogy tavaly tavasszal “valóságos erőddé” változtatták a Krímet, hogy megvédjék a tenger és a szárazföld felőli támadásoktól. Sz-300-as légvédelmi rakétakomplexumból 43 darab indítóállással, 20 darab BUK légvédelmi rakétarendszerrel és más nehézfegyverzettel, páncélozott harci járművekkel erősítették meg az annektált félsziget védelmét. (Hir24)