Kelemen Hunor szövetségi elnök Washingtonban tesz látogatást

Romániában jelenleg stagnál az ingatlan-visszaszolgáltatás folyamata, vannak jelek a burkolt államosí­tási szándékra, mindeközben pedig a magyar közösség szimbólum­hasz­ná­latát is korlátozzák, jogos kisebbségi törek­vé­seit pedig az ország közbiztonsági stratégiájában a veszélyfor­rá­sok közé sorolták – tájékoztatta Kelemen Hunor szövetségi elnök Washingtonban tett látogatása első nap­ján június 2-án Hoyt Yee-t, az USA kül­ügyminisz­tériu­má­nak európai és eurázsiai ügyekért fele­lős helyettes államtitkárát.
Heather Conley, a CSIC első alelnöke, európai programigazgatója az RMDSZ küldöttségével való ta­lál­ko­zó­ján azt mondta: a demokrácia ál­landó munkát igénylő konstrukció, de azt is tapasztalják, hogy a fej­lő­dési fo­lyamat visszafor­dít­ható. „Azt gondoltuk, hogy a 2007-es uni­ós csat­lakozás után a közép-kelet-európai államok elindulnak a helyes úton, hogy megerősödik a demokrácia és a jogállam, hogy nagy baj már nem tör­ténhet. Sajnos, a napi valóság fe­lül­írja az akkori optimizmusunkat” – jelentette ki az egykori helyettes kül­ügyi titkár, majd azt is hozzátette: a Romániával kötött stratégiai partnerséget három pillérre építették – a biztonságra, a gazdaságra és a de­mokra­tikus értékekre –, azonban ezekből mára csak a biztonságpolitikai együtt­működés áll szilárd alapokon.
A washingtoni látogatás máso­dik találkozóján Kelemen Hunor arról is beszélt, hogy a Mikó-ügy és a visszaszolgáltatási törvény alkalmazása miatt elítélt Markó Attila ügye csu­pán a kezdetét jelzi egy ve­szélyes visszarendeződési folyamatnak, a korrupcióellenes harc leple alatt el­kezdődött visszaállamosításnak. Min­dehhez pedig társulnak egyéb, a magyar közösséget ért sé­relmek a szimbólumhasználatot, illetve törek­vé­sei jogosságát és békés jellegét illetően.