Az egész földkerekségen legtöbben szívesen örökre elfelejtenék a koronaví­rus-járvány körülményei között lepergett esz­tendőt. Marossy Zoltán, az RMDSZ Temes megyei szervezetének ex-elnöke sem tekint vissza jókedvvel az elmúlt idő­szakra, és nem is csak a járvány miatt. Ugyanis a ma­gyar közösség körében a korábbi megyei alispáni /alprefektusi/ tisztségben elért vitathatatlan népszerűségéből 2018 óta, az RMDSZ megyei elnöki tisztsége idejétől jelentős mértékben veszített. A választási eredmények pedig azt tük­rö­zik, hogy man­dátuma alatt az elvárt integ­rálás helyett, tovább erősödött a meg­osz­- tottság a megye maroknyi magyar kö­zössége soraiban.
Mint ismeretes Marossy Zoltánt, az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa, a sikertelen önkormányzati választási eredményekkel indokolva, másik három me­gyei elnökkel együtt, felfüggesztette el­- nöki tisztségéből. Év végi beszélgetésünk során, Marossy Zoltán az alábbiakban kifejtette, hogy véleménye szerint, miért nem járt si­ker­rel az általa sokszor hangoztatott elkép­zelése arról, hogy miként kell a megye magyar közösségét az “állóvizes állapotából” kimozdítani.
A 2018. év elején két elv szerint reméltem a Temes megyei RMDSZ szervezetét megváltoztatni. Az egyik az volt, hogy hazugságra nem lehet jövőt építeni, már pedig a közéletben, így az RMDSZ háza táján is nagyon sok igazságot elkenő beszéd volt jelen. Vallottam és vallom, hogy csak következetes munkával lehet eredményeket elérni. Ezek az eredmények az elmúlt tíz évben a Temes megyei RMDSZ-ben is folyamatosan gyengültek. Azt reméltem, hogy új emberekkel ezt a folyamatot sikerül megállítani. Ebben a lendületben akasztott el a járvány, ugyanis közösséget szervezni úgy, hogy nincs lehe­tőség személyes találkozásokra, nagyon nehéz. El kellett halasztani a tavaszra tervezett választásokat is, és a nyáron sem volt lehetőség rendes kampányra. Ennek ellenére, a szeptemberi választástól sokkal többet reméltem. Az okokat annak idején alaposan kielemeztük, de a közvetlenül utána elkezdődött parlamenti választásra készülve ért egy rendkívül kellemetlen él­mény: azok, akiket nem engedtem, hogy a szervezetet megengedetlen irányba vigyék, akik nem fogadták el a rendszeres munkát mindenféle juttatás nélkül, összefogtak ellenem és egy teljesen új felállásban, merőben más elképzeléssel indították a parlamenti választási kampányt. Az eredmény: két hónap alatt a szeptemberben elért szavazataink számát megfelezték. Ez számomra azt jelenti, hogy lehet a mun­ka­módszerem nem volt megfelelő, de elkép­ze­léseimben nem tévedtem. Az országos vezetés részéről ért büntetés nem volt meg­lepő, csupán a módszer, hiszen évek óta hangoztatom, hogy a választási kulcsot 5-ről 3-ra kell lecsökkenteni. Ennek előnyét és hátrányát úgy tűnik a központi vezetés másként ítéli meg. Ez is lehet az oka an­nak, hogy elindult a velem szembeni hitelrontás, és végül a büntető eljárás. Ami pe­- dig az alprefektusi tevékenységem idejéből származó népszerűségemet illeti, ezt an­nak tulajdonítom, hogy a magyar közösség méltányolta, hogy ott a rendet és az igazmondást képviseltem, viszont, amikor ugyan­ezt szerettem volna megvalósítani a magyar közösségen belül, akkor már nem voltam annyira népszerű.
Graur János