Gyereket nevelni büszkeség legyen, ne hátrány! A vállalt gyerekek számával arányosan nőjön a betegbiztosítási kedvezmény is. Például: Egy három gyermeket nevelő anya 10% helyett fizessen csak 5% egészségbiztosítási járulékot (CASS-t).
Többet a családnak, kevesebbet az államnak! Segíteni kell a gyermeket nevelő nők munkába állását: folytatni kell a bölcsődeépítési programot, támogatni kell a távmunkát, a részmunkaidős foglalkoztatást és a rugalmas munkaidő-beosztást. Vissza nem térítendő állami támogatásokat kell nyújtani a vállalkozni akaró szülőknek, és el kell törölni a part-time adózást a részmunkaidővel munkába visszatérő szülőknek.
Meg kell állítanunk az ország szétfejlődését! 2035-re az ország összes településén legyen orvosi ellátás, vezetékes víz, csatorna, aszfaltozott bekötőút, internet.
A lakhatás a méltó élet alapja. Egyszerre kell jó minőségű és megfizethető lakhatást biztosítani a gyereket nevelő családok, a pályakezdő fiatalok számára és az alacsony jövedelműek számára is. Ezért 2035-ig 100.000 önkormányzati bérlakást kell építeni.
Heti 30 órát az iskolában! Méltányos differenciált (kétszintű) érettségit! A kamasz diákok túlterheltek. Átlagosan heti 36 órát töltenek az iskolában, majd még legalább napi 2 órát a házi feladatok megoldásával. Vagyis már 14 éves korban több időt töltenek az iskolában, mint a felnőttek a munkahelyükön.
Jobb román tankönyveket a magyar diákoknak! Négy éven belül a középiskolai román tantervet úgy kell átalakítani, hogy az a magyar diákok számára biztosítsa a román nyelv aktív használatát.
Csökkenteni kell a munka adóját. Az állam a munkavállalást, ne a munkakerülést ösztönözze. Romániában a legnagyobb a munkára kivetett adó mértéke, és legalacsonyabb az áfabehajtás. Az adókat nem emelni kell, hanem begyűjteni.
Teljesítményalapú fizetés bevezetése, az óraalapú mellett: ne csak a munka mennyisége, hanem a hatékonysága, eredményessége is számítson.
Méltányos egészségügyi biztosítást mindenkinek! Plafonálni kell az egészségügyi hozzájárulás (CASS) összegét.
Részmunkára kirótt többletadó eltörlése: ha 2 órát dolgozol, ne 8 óráért fizess adót. Ne legyen kettős mérce: az állami intézmények is fizessenek késedelmi kamatot, ha tartoznak – ne csak a polgárok.
20 év után sincs 150 km összefüggő autópálya Észak-Erdélyben. Több autópályát, kevesebb kifogást!
Több tiszteletet a betegnek, kevesebb várakozást a kórházakban: minden egészségügyi intézményben be kell vezetni a digitális programálást.
Növelni kell a járóbeteg-rendelők számát, és csökkenteni a kórházi sürgősségi osztályok túlterhelését. Több forrást kell biztosítani a rákos megbetegedések megelőzésére.
Több helyi termék, kevesebb import. Stratégiai ágazattá kell minősíteni a hazai feldolgozóipart. Több forrást, támogatást kell biztosítani.
Kiállunk a mikrocégek mellett. A kisvállalkozónak legyen egyszerű és átlátható adórendszere. Ezért meg kell tartani az érvényben lévő árbevételre számolt határértéket.
A polgár nem postás. Az intézmények egymástól kérjék a papírokat, ne a polgártól.
A polgár ne fizessen az állam fizetett alkalmazottai által nyújtott szolgáltatásokért. Töröljük el a fölösleges illetékeket (pl. személyazonossági igazolvány cseréje, telekkönyvi kivonat stb.).
Tisztább országot, ne csak bírságot! Ne büntesse az állam magasabb szemétdíjakkal azt, aki szelektíven gyűjti a hulladékot. Ne bírságolják a vidéki boltokat, hanem támogassák a betétdíjas rendszer bevezetését a kistelepüléseken is.
Szüntessük meg azokat az intézményeket, amelyek több problémát okoznak, mint amennyit megoldanak: pl. a prefektúrákat, a trezort, a regionális szintű adóhivatalokat. Kevesebb bürokratával több pénz marad az önkormányzatoknak és a helyi közösségeknek.
Nem az országnak van fővárosa, hanem a fővárosnak országa. Bukarest, mint egy kisgömböc, mindent felfal. Vegyük vissza, ami nekünk jár: a helyben megtermelt profit és adóbevétel maradjon helyben.
Akadályozzuk meg a küszöbön álló közigazgatási átszervezést! Bukarest még több hatalmat akar saját magának. A megyéket megszüntetnék, és helyüket a 8 fejlesztési régió venné át. Meg akarják szüntetni az ötezer lakos alatti községeket, a tízezer alatti városokat, a nagyvárosok vonzáskörzetét pedig be akarják olvasztani a központba. Ez mindenkinek hátrányos, hiszen az ügyintézés nehezebbé válik. A magyaroknak pedig kimondottan káros: sok helyen így az etnikai arányunk jelentősen csökken.
A kommunizmusban elkobzott javainkat az állam adja vissza – ne visszavegye.
A regionális identitás erőforrás, nem veszély. Szintet kell lépnünk a magyar nyelv nyilvános használatát illetően, és számon kell kérnünk minden intézményen nyelvi jogaink betartását.
A román állam azt a rengeteg erőforrást és energiát, amit a közösségünk szimbólumai ellen fordít, inkább használja a határon túli románok védelmére és segítésére.