A köszvény egy anyagcserezavarból adódó betegség, amelynek fennállásakor a vér húgysavszintje magas. A gondot az okozza, hogy a húgysav /acidum uricum/ tűhegyes sói lerakódhatnak az ízületekben, ott gyulladást, fájdalmat okozhatnak. A köszvény legjellegzetesebb tünete a nagylábujj elviselhetetlen fájdalma, de súlyos esetben más ízületek is érintettek lehetnek. Gyakrabban fordul elő a férfiaknál, mint a nőknél, jellemzően 40-50 éves kor felett jelentkezik.
A köszvényt románul, hétköznapi nyelven úgy hívják, hogy gută, orvosi nevén hiperuricemie. Nem szabad összecserélni a gutaütéssel, ami az agyi erek súlyos betegsége. Ezt románul úgy nevezik, hogy Accident Vascular Cerebral /AVC/.
A késő középkori orvosi könyvek „úri betegségnek” nevezik a köszvényt. In illo tempore csak a nemesség, a gazdagabbak engedhették meg maguknak a vadászatot. Asztalukon rendszeresen ott volt a vadhús, ami a legtöbb purint tartalmazza. Nem csupán a piros hús, de a belsőségek is a köszvény első számú előidézői.

A köszvény legjellegzetesebb tünete, a nagylábujj elviselhetetlen fájdalma.

Mikes Kelemen a Törökországi Levelekben, így ír „édes nénémnek” / Drinápoly, 29. octobris 1717/: A fejedelmünknek, Istennek hálá, jó egészsége volna, hogyha a köszvény búcsút akarna tőlle venni, de reméljük, hogy itt a török áer elűzi.
A köszvény okai. Maga a köszvény lehet örökletes, de kialakulhat szerzett módon is, az életmód miatt. Rizikóját a bőséges fehérjebevitel, az alkoholos italok és a purintartalmú ételek fogyasztása növeli. A purin azért problémás, mert a húgysavszármazékok kiindulási vegyülete. Sok purin van például a marha-, sertés- és baromfihúsban, a zöldségek közül a spárgában, karfiolban, spenótban, hüvelyesekben, gombákban, zabpehelyben, búzakorpában és búzacsírában. Lehet oka a köszvénynek az is, hogy a vese kiválasztása nem megfelelő, így nem tudnak távozni a köszvényt kiváltó káros anyagok. Állhatnak a háttérben olyan enzimhiányok, enzimműködési zavarok is, amelyeknél szintén nem tudnak kiválasztódni a vesén keresztül. Gyakori a köszvény a vér daganatos betegségei mellett is, amelyeknél sok sejt pusztul el, majd halmozódik fel a vesében.
Önmagában a vér magas húgysavszintje (hiperurikémia) még nem jelent köszvényt, de a hajlamot mindenképp növeli.
Köszvényes roham akkor jelentkezik, amikor a húgysavból kicsapódnak a nátrium-urát kristályok az ízületben, majd ott gyulladást okoznak. A kicsapódást több ok is beindíthatja. Ilyen lehet például a stressz, bizonyos ételek fogyasztása, hidegvizes lábfürdő, bakteriális és vírusos fertőzések. Az ilyen hatások miatt az ízületekben hirtelen megszaporodhat a nátriumurát kristályok száma.
A köszvény tünetei. A köszvényes roham borzasztóan fájdalmas, először klasszikusan a nagylábujjakon szokott jelentkezni. Ilyenkor az érintettek lábujja annyira érzékeny, hogy még a takarót sem tudja elviselni. A nagylábujj nem csak fájdalmas lesz, hanem duzzadtabb, melegebb és pirosabb is. A nagylábujj mellett érintettek lehetnek más, törzstől távolabbi, így hidegebb ízületek. A hőmérséklet azért szempont, mert a nátrium-urát alacsonyabb hőfokon könnyebben kristályosodik.
A köszvénynek az akut jelek mellett egyéb tünetei is lehetnek. Ilyen például a boka- és térdízületi gyulladás, ami szintén fájdalmas, de nem annyira heveny. A nátrium-urát kristályok kevésbé rakódnak le a nagyobb ízületekben, így például a gerinccsigolyákban, a csípőben és a vállban.
Ha a köszvény olyan krónikus betegség mellett jelentkezik, amelynél állandóan magas a húgysavszint, a beteg pedig a táplálkozására sem figyel, esetleg el is hízott, a húgysav sói nem csak az ízületekben, hanem az ínakban, ízületek környékén is lerakódhatnak. Ilyenkor csúnya duzzanatok alakulhatnak ki, amelyeket már nagyon nehéz eltüntetni. Komoly deformitások is létrejöhetnek a térdnél, bokánál, csomók jöhetnek létre az ízületeken.
A köszvény diagnózisát a tünetek és a laborleletek alapján állítják fel. Előfordul, hogy roham esetén már nem magas a vér húgysavszintje, de a tünetek ilyenkor is árulkodóak.
A köszvény kezelése, kórlefolyása. Ha valaki időben orvoshoz fordul, a diétát pedig tartja, a köszvényes roham miatti gyulladást pár nap alatt el lehet mulasztani. Ilyenkor kifejezetten köszvényes rohamra való erős gyulladáscsökkentőket adnak. Ezek általában kolchicint tartalmazó tabletták, amelyeket 2-3 óránként kell bevenni. Ezek a súlyos fájdalmat szinte egy nap alatt csökkentik. Emellett szükség van nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazására is. A gyógyszeres kezelés mellett fontos a fehérje- és purinban szegény diéta, és figyelni kell a bőséges folyadékbevitelre is. Ha minden jól megy, a pirosság és a duzzanat szépen visszahúzódhat, teljesen el is múlhat. Ha a beteg betartja a diétát, újabb panasz akár éveken keresztül nem jelentkezik. Ilyenkor kezelésre nincs is szükség, elég időnként ellenőrizni a húgysavszintet. Ha kideríthető, hogy a magas húgysavszintet mi okozza (például vese vagy vérképzőszervi betegség), akkor lehetőség szerint azt is kezelni kell. A háttér feltárása azért fontos, mert ha a rohamok gyakoriak, a húgysavszint pedig tartósan magas, folyamatos fájdalom is fennállhat.
A köszvény és a köszvényes roham megelőzését segíti, ha valaki, akinek erre hajlama van, csak mértékkel fogyaszt vörös húsokat, belsőségeket és alkoholt, purinszegény diétát tart.
Az öreg doki saját bőre. Több mint 30 éve élek együtt ezzel az átokkal. Türelemmel, diétával és gyógyszerekkel meg lehet előzni a nagyobb rohamokat.

Prof. Dr. Matekovits György