Beszélgetés Molnár András megyei RMDSZ elnökkel,a szervezet képviselőjelöltjével

Az idei választási esztendő második, az előzőhöz hasonlóan rendkívül fontos időszaka következik. December elsején parlamenti választásokra kerül sor. A júniusi helyhatósági és EP-választásokon a Temes megyei magyar közösség, szavazatszámban mérhető kimagasló eredményt ért el, több mint tizenkétezer hétszázan szavaztak az RMDSZ megyei tanácsosi listájára. Ez a szavazatszám szükséges ahhoz, hogy komoly esélye legyen a szervezetnek a képviselői mandátum megszerzésére. A küszöbön álló parlamenti választásokon a Temes megyei RMDSZ szervezet képviselőjelöltje Molnár András ügyvéd, megyei RMDSZ elnök, akit először arra kértünk mutassa be eddigi pályafutását.

– Az Arad megyei Majláthfalván születtem 1985-ben. Szüleim ebben a ma is szinte színmagyar faluban élnek jelenleg is. Az első öt évet a helyi iskolában jártam, majd szüleim döntésének megfelelően a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban folytattam, ott érettségiztem. Ezt követően a Temesvári Nyugati Tudományegyetem jogi karára jelentkeztem, ott szereztem diplomát. Mivel hangsúlyosan magyar közegben nevelkedtem, az egyetemen a kezdeti időszak meglehetősen nehéz volt számomra, a szaknyelv elsajátítása különösen, de megbírkóztam vele. Sikeresen lediplomáztam és 2008-tól a Temesvári Ügyvédi Kamara tagja vagyok. Két évi ügyvédbojtárkodást követően saját ügyvédi irodát alapítottam és most is ennek keretében tevékenykedem. 2011-ben kötöttem házasságot feleségemmel, Judittal, akit Majláthfalván ismertem meg, ugyanis nagyszülei majláthfalviak. Három gyermekünk született, nagyobbik fiam 11, kisebbik 8 éves és kislányunk négy éves. Kilenc éve kiköltöztünk Újszentesre, két okból is: egyrészt „kinőttük” addigi lakásunkat és nagyobb helyre volt szükségünk, másrészt közelebb akartunk lenni Majláthfalvához. Újszentesről sokkal könnyebb eljutni a szülőfaluba, mint a Sági útról.
– Újszentesinek tekinti magát? Sikerült beépülni a helyi magyar közösségbe?
– Úgy érzem, hogy az újszentesi közösség befogadott, örömmel látom, hogy számos rendezvényt szervez a közösség, amelyeken igyekszem részt venni. Ma is látható, érzékelhető a közösségben a magyar telepes múlt, tartást ad a közösség tagjainak, még akkor is, ha az óriási fejlődéssel a népességi arányok alaposan megváltoztak. Van egy kemény mag, amely tudatosan és folyamatosan küzd a magyarság megmaradásáért, az oktatási intézmények, az egyházak fenntartásáért, a közösségi élet, a rendezvények folyamatosságáért. Nagyon tisztelem és értékelem ezt a kiállást. Igen, határozottan érzem, hogy beilleszkedtem a helyi közösségbe és ennyi év után elmondhatom, hogy nem választanék más lakóhelyet. A líceumi évek alatt gondolkodtam azon, hogy valamely magyarországi egyetemre jelentkezzem, ott szerezzek jogi diplomát, de a Temesvárhoz, szülőfalumhoz, családomhoz és környezetemhez való kötődés erősebb volt, nem engedett elszakadni innen. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy aki csak megteheti próbáljon meg itthon, saját közösségében boldogulni, idehaza szerezze meg azt a tudást, amellyel sikeres lehet az élete folyamán. Nyilván másutt is lehet jól élni, de meggyőződésem szerint a legjobb itthon!
– Milyen tervekkel, elképzelésekkel indul a képviselői mandátum megszerzésére?
– Négy évvel ezelőtt is én indultam a parlamenti választásokon, van ezirányú tapasztalatom. Négy évvel ezelőtt egészen más körülmények között indultam, most úgy érzem, hogy az utóbbi négy év rengeteg munkája bizakodásra jogosít fel mindannyiunkat. A sok-sok rendezvény, a megyeszerte felpörgött közösségi élet, azt mutatja, hogy a Temes megyei magyarság erős és életképes közösség. Azon kell dolgoznom, dolgoznunk, hogy ez így is maradjon. Engem ez bizakodással tölt fel. Ügyvédi tevékenységemből kifolyólag megvan bennem a készség meghallgatni az embereket. Rengeteg ember számos ügyes-bajáról beszéltem az utóbbi években. Ezt az emberekkel való párbeszédet, kommunikációt nagyon fontosnak tartom képviselőként is folytatni. Meggyőződésem, hogy az én parlamenti képviselőségem útja négy évvel ezelőtt kezdődött el, lépésről-lépésre építettük és erősítettük meg a megyei szervezetet, helyeztük hangsúlyosan középpontba a közösségek érdekeit. Minden út az első lépéssel kezdődik. Számunkra az első lépés december elseje, ezért most a parlamenti választásokra koncentrálunk. Hetek óta a választási kampányt készítjük elő, arra törekedve, hogy lehető legtöbb honfitársunkat szólítsuk meg. A tavaszi kampányunk sikeres volt, hiszen tizenkét éve nem kapott az RMDSZ megyei és EP-listája ennyi szavazatot, azon dolgozunk, hogy a mostani is legalább annyira sikeres legyen.
– Miért tartja fontosnak, hogy a megyei magyarságnak és általában a bánsági embereknek legyen képviselőjük a bukaresti parlamentben?
– A parlamenti képviseletet eszköznek tekintem annak érdekében, hogy érvényt kapjanak az itteni emberek, közösségek érdekei. A sikeres parlamenti képviselet eredménye kell legyen például az oktatás, a civil szervezetek, az egyházaink, a helyi közösségek megerősödése. A Temes megyei magyar közösségnek 2016 óta nincs parlamenti képviselete, viszont az azelőtti négy éves mandátumban sok fontos dolog valósult meg. Elég csak a Bolyai János Szakkollégiumra, a Bánsági Vándorszínházra gondolni. Utóbbi most nem működik ugyan, de nem mondtunk le róla. Több civil szervezet alakult abban az időben, új rendezvényeket indítottunk – egyszóval a képviselő irányából volt egy többletforrás, amely mozgatta a közösséget. Akkoriban például a képviselő közvetítésével első kézből jutottunk fontos, a közösségekben hasznosítható információkhoz, erőforráshoz. Amint azt tudjuk, a legfontosabb dolgok Bukarestben összpontosulnak, onnan lehet ezekről tudomást szerezni majd idehaza kamatoztatni. Ezért fontos a parlamenti képviselet, ugyanakkor a képviselői iroda idehaza óriási szolgálatot tehet a helyi közösségnek, humán- és anyagi erőforrást biztosítva. A parlamenti képviselet komoly előnyt biztosíthat az önkományzati tanácsosoknak, tisztségviselőknek is. Az RMDSZ parlamenti képviselője például segíthet azoknak az önkormányzatoknak, ahol nincs RMDSZ-es tisztségviselő, de a magyar közösség létezik és a parlamenti képviselő közvetítésével, áttételesen ugyan, de a magyar közösség segítséget kaphat a helyi önkormányzattól. Meggyőződésem, hogy a parlamenti képviseletnek súlya van, amely megkerülhetetlen úgy a megyei tanácsi elnök, mint a települések polgármesterei számára.
– Mennyire ismeri a képviselői munkát?
– Még nem gyakoroltam ugyan, de van elképzelésem erről. A parlament legfontosabb dolga a törvényalkotás. Jogi végzettségem és ügyvédi gyakorlatomból kifolyólag tudom milyennek kell lennie egy törvénynek azért, hogy a leghatékonyabban alkalmazható legyen. Eddigi gyakorlatom során rengeteg félresikerült rendelkezéssel találkoztam, tudom mekkora bonyodalmakat okozhat egy nem megfelelően megalkotott, sokféleképpen értelmezhető törvény. Úgy érzem, hogy gyakorlati tapaszataltomat hasznosíthatom a törvényalkotási munkában. Nyilván a parlamenti munka nem csak ebből áll, részt kell vennem az RMDSZ programjában foglaltak megvalósításában, illetve más tevékenységekben is. Ezzel együtt a parlamenti képviselőnek idehaza, a megyében is rengeteg feladata, munkája van elég csak a parlamenti iroda működtetésére, a tanácsadási-ügyfélfogadási munkára, a közösségekkel való kapcsolattartásra gondolni. Tisztában vagyok mindezekkel, azzal is, hogy rendkívül megterhelő ez a munka, de meggyőződésem az, hogyha sikerül a közösségünk ügyét akár csak egy lépéssel is előbbre vinni, akkor megéri.

Makkai Zoltán