Beszélgetés Molnár András megyei RMDSZ elnökkel, a szervezet képviselőjelöltjével

– Hogyan értékeli a kisebbség-többség viszonyát?
– Eddig inkább pozitív személyes élményeim vannak. Abban a közegben, amelyben felnőttem, az iskolában, egyetemen vagy munkám során nem voltak gondjaim kisebbségi mivoltom miatt. Két alkalommal megtörtént ugyan, hogy amiért barátaimmal a buszon magyarul beszéltünk, idősebb személyek ránk szóltak, de hát e megnyilvánulásokat inkább valamiféle balesetként értékelem. Ügyvédi vagy alprefektusi pályafutásom alatt nem éreztem semmiféle megkülönböztetést. Bizonyos viszont, hogy változóban a város lakossági öszszetétele, sokan érkeznek olyan vidékekről, ahol nem szerezhettek tapasztalatokat, mert ismeretlen a multikulturális állapot, nincs interetnikus közeg. Volt például olyan évfolyamtársam, aki sehogy sem értette meg miképpen lehetek én magyar Temesváron, nehéz volt megértenie, hogy itt születtem és nem Magyarországról telepedtem át. Meggyőződésem, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek láthatók kell legyenek Temes megyében és országos szinten is. Úgy gondolom, hogy a magyar közösség Temesváron helyes úton jár ebben a vonatkozásban, láttatnunk kell magunkat, a többségiek számára lehetővé kell tennünk azt, hogy megismerjék értékeinket. Tudatában vagyok annak, hogy sajnos egyre kisebb létszámú a temesi magyar közösség, és e cél megvalósítására egyre nagyobb energiát kell fordítanunk. De nem szabad eltekintenünk ettől.

– Tehát a temesi magyar közösségnek nem a bezárkózás, az elszigetelődés, a kivonulás hanem a nyitás kell legyen az ésszerűség által diktált stratégiája…
– Nyilvánvaló, hogy nekünk nyitni kell, meg kell mutassuk kulturális értékeinket, hagyományainkat, népszerűsítsük épített örökségünket, gasztronómiánkat, értékteremtő jelenlétünket ebben a térségben mindenkinek, aki érdeklődést mutat.
Temesváron aránylag jól állunk, viszont a vidéki közösségekben sokkal nehezebb megvalósítani ezt a célt. Sok közösségben egy-két emberen múlik sikerül-e a magyar közösségnek megtartani például a hagyományos rendezvényeit, vagy megszervezni valamilyen közösségi rendezvényt. Ha ők nem kapnak kellő támogatást, akkor csak idő kérdése mennyire szűnik meg a településen a magyar közösségi élet. A képviselőnek – aki az egész megyei helyzetet átlátja megvannak a megfelelő eszközei ahhoz, hogy támaszt nyújtson ott, ahol ez szükséges, hogy segítse a helyi kezdeményezéseket, illetve ahhoz, hogy segítse új rendezvények elindítását. Másrészt nekünk nem feltétlenűl a mennyiséggel kell kitűnjünk, hanem annál inkább a minőségre kell a hangsúlyt fektetnünk, minőségi programokkal, rendezvényekkel kell önmagunk és a többség elé állnunk. Ezzel válthatjuk ki a többségiek elismerését.
– Mennyire tud a képviselő védelmet nyújtani a közösségünket vagy más kisebbségi nemzeti közösséget fenyegető szélsőséges megnyilvánulások ellen?
– Egy ideje ismét előtérbe került – sajnálatos módon Temesváron is – a szélsőséges hozzáállás valamely kisebbséghez, vagy valamilyen kisebbségi közösséghez. A szélsőséges erők minduntalan megpróbálják viszszaszorítani, megnyírbálni, csökkenteni a kisebbségi jogokat. Nagyon úgy tűnik, hogy ezeknek erős hangjuk lesz a Parlamentben. Nekünk kizárólag egymásra támaszkodva, összefogva lehet hasonlóan erős hangunk a törvényhozásban annak érdekében, hogy megvédjük magunkat. Nekünk, a Temes megyei és erdélyi magyarságnak az a dolgunk, hogy december elsején lehetőleg mindannyian elmenjünk szavazni és a környezetünket is arra buzdítsuk, hogy az RMDSZ-re pecsételjen. Akkor van esélyünk ellensúlyozni a szélsőséges megnyilvánulásokat.
– A kisebbségi közösségeket hatványozottan befolyásolja negatívan az ország egészét érintő népességcsökkenés, kivándorlás. A jelenlegi politikai osztály hogyan viszonyul e problémához?
– Sajnos az utóbbi évtizedekben Romániában nem igazán foglalkoztak a családok helyzetével, nem létezett családpolitikai stratégia. Családbarát programokról nem is beszélhetünk. Helyesnek tartom az RMDSZ 2020 utáni hozzáállását e kérdéshez, mert az akkori kormány részeként az RMDSZ kezdeményezésére, sajnos nem mindent, de számos családtámogató intézkedést sikerült végigvinni. Támogatást kapnak a családok, a családos diákok, vállalkozók. Rendkívül fontos volt a bölcsőde-program, amely mára részben megvalósult, az állam által biztosított gyermeknevelési segély összegének látványos megnövelése, támogatást kapnak az unokáik nevelésében résztvevő nagyszülők és sok más rendelkezés segíti a családokat. Meggyőződésem, hogy a családok támogatása a mindenkori kormányok stratégiájává kell váljon, azért, hogy eredményes lehessen, mert ez a kérdés nem egy-egy kormányzási ciklusra, azaz négy évre korlátozódik, hanem évtizedekre határozhatja meg a társadalom állapotát. Rengeteg vetülete van a családpolitikának, amelyek most nem kerülnek előtérbe, de részét képezi az RMDSZ által ajánlott családstratégiának. Például adókedvezményekkel kell segíteni a fiatalok családalapítását, és a gyermekvállalást, kedvezményes hitelekkel a fiatal vállalkozókat kell támogatni. Folytatni kell a bölcsőde-építési programot, segíteni kell a gyermeket nevelő édesanyák munkavállalását távmunkalehetőségek vagy rugalmas munkaidő beosztás bevezetésével. Nem lehet mellékes, hogy Romániában 2019-ben 215.000 gyermek született, 2023-ban pedig csak 155.000, évente 50.000 személy hagyja el az országot – ezek eléggé elgondolkodtató adatok és a kormánynak óriási felelősége van a helyzet orvoslásában.
– A Temes megyei RMDSZes képviselőnek mi a teendője ebben a vonatkozásban?
– Legfontosabb az, hogy az RMDSZ által kidolgozott családpolitikai stratégiát felválallja, együttműködjön a Parlamentben a programban foglaltak megvalósítását elősegítő rendelkezések kidolgozásában, tegye meg az általa szükségesnek tartott módosító-javaslatokat, kezdeményezzen a rendelkezések alkalmazását hatékonyabbá tevő indítványokat. Azokban a kérdésekben, amelyek kimondottan Temes megyét érintik – mondjuk a bölcsődék építése – együttműködjön a többi megyebeli képviselővel a megye érdekének érvényesítésében.

Makkai Zoltán