– Beszélgetés Tamás Péterrel, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzuljával, a Várbástya Egyesület elnökével –

Hiba lenne most hősöket emlegetni. A bánsági magyarok kulturális hajlékának történetéről folyamatban lévő sorozat éppen azt tükrözi, hogy 1922-től napjainkig, azaz 2022-ig 100 éven keresztül sokan folytattak kitartó és önzetlen munkát a temesvári Magyar Ház létrehozásáért, megtartásáért, és – néhány kishitűvel ellentétben – szép számmal voltak, akik a legnehezebb időkben is bizakodtak abban, hogy az elkobzott közösségi hagyaték visszakerül a tulajdonlására jogos kö­zösség kezébe. Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja, a Várbástya Egyesület elnöke február 24-én arról tájékoztatott, hogy: “a temesvári Várbástya Egyesület ma, 2022. február 24-én, aláírta a TIMPRESS részvénytársasággal a Magyar Ház adásvételi szerződését”. Az internet csatornáinak köszönhetően, a régen várt örvendetes hír hamar bejárta nemcsak Temesvárt, hanem órákon belül eljutott a megye egész magyar közösségéhez.

Az 1930-ban, a bánsági magyarság tel­jes összefogásával felépült Temesvári Magyar Ház valóban hosszú küzdelem után immár újra azoké, akiknek az elő­de­ink hagyatékként szánták. Ez az örökség az 1989-es forradalom után a TIM­PRESS részvénytársaság tulajdo­nába került. Sokan és sokat tettek azért, hogy az illetéktelen tulajdonlásba került ingatlan visszakerüljön a magyar kö­zös­séghez. Sajnos a román törvények út­vesz­tői miatt, hosszú pereskedés után sem sikerült jogi megoldást találni.

Milyen út vezetett a mai meg­oldáshoz?
Az első látogatás Cristescu úrnál Graur János, Makkai Zoltán (kettejüknek óriási köszönet kiállásukért) és Tamás Péter személyében valósult meg. A TIMPRESS tulajdonosa szabadkozva mond­ta, hogy ő a Magyar Házat jogosan vásárolta meg. Ekkor szegeztem neki a kérdést, hogy mit szólna ahhoz, hogy sze­retnénk meg(vissza)vá­sárolni az épületet. Cristescu úr látszó­lag meglepődött ajánlatunkon. Bevallom ekkor még jómagam is szorongtam, hi­szen a fedezet nem volt még egyáltalán biztosítva. Bár Buda­pes­ten folytattam már előtárgyalásokat en­nek tekintetében, még hosszú út állt előttünk.
A Cristescu úrral való további egyez­tetések során megszületett egy vásárlási ajánlat.
Nekiállva a munkának, a Várbástya Egyesület egy fényképes, dokumentált múltat, jelent, jövőt átölelő koncepciós beadványt készített el, melyet jómagam 2019 decemberében Orbán Viktor mi­nisz­terelnök temesvári látogatásakor elé­terjesztettem. Ezek után felgyorsultak va­lamelyest az események. Magyar Kor­mányi körökben, Külügyminisztériumban tárgyalásokat folytattam. Úgy tűnt, 2020 nyarán sikerül a terv megvaló­sítá­sa, a Covid okozta állapotok miatt sajnos többször is félbeszakadt az egyeztetések sora. Megnehezítette a terv megvaló­sí­tását, hogy állandóan össze kellett egyez­tetni az eladó szándékát és a Magyar Kor­mány. 2021 nyarán megakadtak a Ma­gyar Ház ügyében folytatott tárgyalások.
Több meghiúsult budapesti tárgya­lást követően sikerült 2021 októberében a Nemzetpolitikai Államtitkárság (már régen tudtak szándékunkról) komoly figyelmét és felkarolását megnyernem a Magyar Ház ügyében. Óriási köszönet ezért Potápi Árpád államtitkár (a 2021-es TMN díszvendége volt), valamint Szilágyi Péter miniszteri biztos uraknak. Végül tavaly, tehát 2021 decemberében megszületett a Nemzetpolitikai Állam­titkárság döntése, és a Bethlen Gábor Alap átutalta a szükséges pénzösszeget.

A Várbástya Egyesület, mint a he­lyi szervezetek és intézmények összefogásának egyik fontos szorgalmazója lett a Magyar Ház új tulajdonosa. Milyen szerepet tölthet be a Magyar Ház a magyar közösségek életében, figye­lembevéve az eredeti rendeltetését?
Természetesen az eredeti rendeltetésnek megfelelően, a Magyar Ház minden bánsági és temesvári magyar háza kell, hogy legyen. Valamennyi magyar szerve­zet, intézmény, közösség ötletét, javas­latát várjuk a jövőben. Remélhetőleg az Új Szó jövője, új len­dületet kapva biz­tosított és eredményes lesz.

Milyen elkép­ze­léseik vannak arra, hogy bizto­sítsák az önfenn­tartást?
Az önfenntartás lényeges, ugyanak­kor nehéz kérdés. Jelenleg 11 cég fi­zet ház­bért, velük újból kell tárgyal­juk a szer­ződéseket, illetve új bérlőket is kell keresnünk az önfenntartás érdeké­ben.
Természetesen magyar cégek je­len­lé­te örvendetes lenne. A magyar ci­vileknek házbért nem kell majd fizet­ni, csak köz­költ­ség­hez való hoz­zájá­rulást.

A Magyar Ház helyiségeit az évti­zedek során a meg­­változtatott rendeltetéseinek megfelelően ala­kít­gatták. E tekintetben vannak-e elképzelések, hogy az eredeti rendeltetésnek meg­felelő átalakításokat esz­közöljenek?
Természetesen vannak az eredeti rendeltetésnek megfelelő átalakítási elkép­ze­lések, de az építkezési előírásokhoz igazodva, új tervekre, átgondolásra, új koncepcióra is szükség van. Valamennyi terv kivitelezése és megvalósítása anyagiaktól és építkezési keretektől is függ. Első lépésként mindenképpen kisebb mé­retű tatarozásokat szeretnénk végrehajtani. Egy saját digi­tális nyomda vá­sár­lása és egy magyar bolt üzemeltetése is szóba került.

Lesz-e és mikor ünnepi újraava­tása a Magyar Háznak?
Tervek szerint március végén szer­veznénk egy tulajdonba vételi ünnepséget. Emellett lehetőség lesz arra is, hogy különböző csoportos látogatásokat megvalósítsunk a Magyar Házban.
Graur János