Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter múlt csütör­tö­kön részt vett a juhtenyésztők országos szövetségének (Romovis) Nagy­szebenben tartott közgyűlésén. A találkozót követő sajtótájékoztatón a miniszter kiemelte, hogy az új vidékfejlesztési tervet július 1-jén hivatalosan is elküldték az unió mezőgazdasági szakbizottságához jó­váhagyás végett. Sze­rintem több több szántó-vető dolgozik a me­zőgaz­da­ságban, mind ahány juhász.

A 2014–2020-as vidékfejlesztési tervben csökkentették a pá­lyáz­ható fejezetek számát, így 15 fejezet lesz megnyitható ősz végétől, összesen 9,85 milliárd euró értékben. Az említett összegből valami­vel több, mint 8 milliárd euró az unió vidékfejlesztési alapjából jön, a többi a hazai költségvetésből. Egy előzetes tervezet már márciusban az uniós bizottság asztalára került azért, hogy a román fél megtudja a bizottság általános véleményét. Az uniótól kapott visszajelzés alapján, melyben a társadalmi egyeztetés hiányát kifogásolták, a szakminisztérium több szakmai szervezettel több ízben is tárgyalt a tervről, így most a román fél nem számít kifogások emelésére. „Azt hiszem, hogy az újonnan elküldött vidékfejlesztési terv jól ösz­szeállított, rugalmas és tökéletesen megfelel a jelenlegi romániai agrár- és vi­dékfejlesztési helyzetnek. Próbáljuk általa a leghatékonyabban felhasználni a számunkra leosztott vidékfej­lesztési alapokat, ami természetesen nem lesz elegendő mindenre, de igyekeztünk a fontossági sorrendet úgy felállítani, hogy az agrárgazdaság legjobb korszerűsítését érjük el. Most következnek a hivatalos tárgyalások az Eu­ró­pai Bizottság szint­jén, de meggyőződésem, hogy lényegi változások nem lesznek a végleges formájában. Olyan visszajelzéseket kaptam, hogy az új terv jó, életképes és finanszírozható” – nyilatkozta a szak­miniszter. Érdekes, hogy Brüsszelben kell megmondják a ro­mán kormánynak, hogy gazdák is élnek az országban, akiknek a véleményére ott kíváncsiak, de itthon nem.
Arról is szólt Daniel Constantin, hogy 2015-től törvényben is sza­bályozzák az „aktív termelői vagy gazda ” fogalmát, lét­re­hozva egy olyan feketelistát, amelyen rajta lesz mindenki, akinek nem származik jövedelme a mezőgazdasági tevékeny­ségből, csak a területalapú támogatást vette fel minden évben. Itt a miniszter a saját legelő­vel rendelkező polgármesteri hi­va­talokat is említette, amelyek nem fedik le állattal vagy nem ké­szítenek takarmányt a saját tulajdonú legelőterületeiken. A mi­niszter kiemelte, hogy a legeltetési törvény alkalmazási sza­bályai most állnak kidolgozás alatt, a tanácsi tulajdonú legelők és kaszálók bérlésénél pedig előnyt fognak élvezni az ál­lat­te­nyésztők. Jó, hogy annyi év után észrevették, hogy olyanok is kapnak támogatást, akik nem termelnek, csak zsebelnek.
A miniszter arról is beszélt, hogy most már biztos az a döntés, amely a mezőgazdasági területek csoportosítását is segíti. Eszerint 2015-től a közvetlen területalapú támogatás a gazdaság nagysága sze­rint fog változni, az 1–5 hektárral és a 30 hektárnál nagyobb te­rülettel rendelkezők esetén a támogatás 170 euró lesz hektáronként, ugyanakkor az 5–30 hektáros gazdaságoknál 215 eurót adnak vagyis 45 euróval többet. Ugyan­ezt a területcsoportosítást segítené egy újab­ban bevezetendő, megpályázható támogatás is: 2016-tól azon te­rülettulaj­dono­sok, akik felhagynak a műveléssel, de területeiket bér­be adják, még öt éven keresztül emelt területalapú támogatást kapnak, hektáronként 204 eurót. Erről csak gyakorló gazdáink mond­hatnak véleményt! Az utóbbi támogatás bevezetése érdekes és hasznos lesz!
A miniszter a termelés integrálásának fontosságáról el­mond­ta: Az új vidékfejlesztési tervben az elbírálásnál plusz­pontokat kapnak azon pályázók, akik tervükben a rövid láncú integrálást célozzák meg. Jóllehet Románia az utóbbi hóna­pok­ban jól teljesít a mezőgazdasági termékek exportját ille­tően, az év első negyedében értékben több termék került kivi­telre (1,16 milliárd euró), mint behozatalra. A miniszter szerint túl sok alapanyagot exportálunk, pedig ha itthon dolgoznák fel a terméket, növekedne a hozzáadott érték. „Például ahelyett, hogy kukoricát exportálnánk, előnyösebb lenne ezt a mennyi­séget integrálni az állattenyésztésben (hústermelésre fordítani), így a pályázó is több pontot érne el az elbírálásnál” – nyilatkozta a mi­niszter. Talán még jobb lenne kolbászként kivinni! Mun­kahelyek születhetnének. (Bölkényi Kiss Károly)