Dzsihádisták ezrei indulnak Európa felé
A szíriai polgárháború öt évvel ez­előtti kezdete óta 5-7 ezer európai csatlakozott az Iszlám Államhoz és más szélsőséges szerveze­tek­hez. Kisebb részük már visszatért Európába, de az igazi rohamra akkor számít­ha­tunk, ha sikerrel jár az Iszlám Állam elleni hadjárat, és el­fogynak a terrorszervezet te­rü­letei. A helyzetet nehezíti, hogy a visszatérők között gye­rekek is lehetnek. Annak elle­nére, hogy az Iszlám Államnak az elmúlt időszakban ed­dig megszerzett területei megtartásáért is elkeseredett harcot kell vívnia, és soraiból sokan dezertálnak, eddig na­gyon kevés nyugati dzsihá­dista tért vissza Európába. A nyugati titkosszolgálatok arra számítanak, hogy ez a helyzet előbb-utóbb meg fog változni, és „időzített bombaként” tekintenek a harcedzett szélsőségesek várható visszaérkezésére – írja a brit Independent.
Az Iszlám Állam oldalán 1500 gye­rekkatona is harcolhat. Túlnyomó többségük a szomszédos államokból és más arab országokból származik, de a szü­leik révén pár százan Európából is csatlakozhattak. A nyugati dzsihádistákra ott­hon börtönbüntetés vár, de még en­nél is nagyobb visszatartó erőt jelenthet az Iszlám Állam bosszúja. Tömeges ki­végzésekről is érkeztek már hírek. Rá­adásul a török hadsereg múlt héten indított offenzívája jelenleg elvágja a dzsihádisták legfontosabb közlekedési út­vo­nalát. Az Independent által megszó­laltatott szakértők és tisztviselők ezért gondolják, hogy az Európába eddig visszatért terroristákról szóló számok eltúlzottak – annak ellenére is, hogy a franciaországi és belgiumi merényletek szervezői között voltak olyanok, akik harcoltak Szíriában. Szerintük a túlzó állítások pont a lényegről terelik el a figyelmet. Arról, hogy a nyugati dzsihá­disták igazi rohama csak most, az Isz­lám Állam elleni egyre összehangol­tabb nemzetközi fellépés nyomán indulhat meg.

Csak akkor lesz szükségállapot Ausztriában, ha a menekültügyi eljárások száma átlépi kvótát
Csak akkor lép életbe a szükségállapot, ha az idei évre meghatározott kvó­tánál, 37.500-nál több menekültügyi el­­járás indul meg idén Ausztriában – jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár. “Abból indulok ki, hogy idén nem lép­jük át a felső ha­tárt” – mondta a kancellár. Kern tájé­koz­ta­tása szerint a Ma­gyar­országról érkező menekültek szá­ma jelentősen csök­kent, és a magyar határok mentén életbe léptetett intézkedések hatására ez a tendencia folytatódik. Úgy vélte, nehéz lesz elérni, hogy Ma­gyarország visszafogadja az Ausztriából kitoloncolandó migránsokat, ha mégis lesz szükségállapot.
Az APA osztrák hírügynökség közölte a tervezetet, amely felsorolja azon okokat, amely miatt az országban veszélybe kerülhet a közrend és a belső biztonság.
A rendelet akkor lépne életbe, ha az idei évre meg­ha­tározott kvótánál, 37.500-nál több menekültügyi el­járás indulna meg Ausztriában. A közrend és a belső biztonság fenntartásának érdekében
– ellenőrizhetnék a határokat,
– nem lehetne menedékkérelmet benyújtani a ha­táron,
– a migránsokat visszatoloncolnák az első biztonságos szomszédos országba,
– a szükségállapot hat hónapig lenne érvényben,
– háromszor hosszabbítható meg.
Korábban eltérő nyilatkozatokat közölt a kormány a szükségállapot bevezetéséről. Wolfgang Sobotka nép­párti belügyminiszter arról beszélt, hogy a szükségállapotot minél gyorsabban, lehetőleg már a 37.500-as felső határ elérése előtt be kellene vezetni. Hans Peter Doskozil védelmi miniszter, szociálde­mok­rata politikus pedig úgy nyilatkozott, hogy már 30 ezer benyújtott menedékkérelem esetén is ki lehetne hirdetni a rendkívüli jogrendet. (origo)

Orbán Viktor kapta az Év Embere-díjat a krynicai fórumon
Orbán Viktor vehette át kedden a lengyelországi krynicai gazdasági fórumon az Év Embere-díjat. A kormányfő szerint a Közép-Európa érdekében végzett mun­káját ismerhették el a rendezvény legjelentősebb kitüntetésével.
Orbán Viktor azt mondta, hogy Közép-Európa népeinek meg kell őrizniük hitbéli, nemzeti és történelmi identitásukat, emellett kiemelte, a magyarok a lengyel barátságot a legtöbbre tartják a világ népeivel ápolt barátságaik között, ezért a most kapott díj értékét növeli, hogy lengyelektől és barátságból kapta. (mti)

A brexit után a többség optimista, de a fiatalok fele a kivándorlást fontolgatja
A britek többsége bízik ab­ban, hogy hazája bol­dogul majd az Európai Unión kívül is, ám az átlagon belül mélységes a megosztottság a kilépés és a bennmaradás hívei között, és a megkérdezettek negyede – köztük a fia­taloknak csaknem a fele – a kivándorlás gondolatával foglalkozik.
A ComRes hétfőn ismertetett felmérése szerint a nép­szavazás óta a brit választók 26 százalékában me­rült fel a kivándorlás gondolata, de a fiatalok körében ez az arány sokkal magasabb. A 18-24 éves korosztály 48 százaléka, a 18-34 éves korosztály 43 százaléka mondta azt, hogy a referendum óta eltelt időszakban foglalkozott a külföldre település lehetőségével. A 65 év felettiek körében ugyanakkor csak 7 százalék nyilatkozott így. (mti)