Dzsihádisták ezrei indulnak Európa felé
A szíriai polgárháború öt évvel ezelőtti kezdete óta 5-7 ezer európai csatlakozott az Iszlám Államhoz és más szélsőséges szervezetekhez. Kisebb részük már visszatért Európába, de az igazi rohamra akkor számíthatunk, ha sikerrel jár az Iszlám Állam elleni hadjárat, és elfogynak a terrorszervezet területei. A helyzetet nehezíti, hogy a visszatérők között gyerekek is lehetnek. Annak ellenére, hogy az Iszlám Államnak az elmúlt időszakban eddig megszerzett területei megtartásáért is elkeseredett harcot kell vívnia, és soraiból sokan dezertálnak, eddig nagyon kevés nyugati dzsihádista tért vissza Európába. A nyugati titkosszolgálatok arra számítanak, hogy ez a helyzet előbb-utóbb meg fog változni, és „időzített bombaként” tekintenek a harcedzett szélsőségesek várható visszaérkezésére – írja a brit Independent.
Az Iszlám Állam oldalán 1500 gyerekkatona is harcolhat. Túlnyomó többségük a szomszédos államokból és más arab országokból származik, de a szüleik révén pár százan Európából is csatlakozhattak. A nyugati dzsihádistákra otthon börtönbüntetés vár, de még ennél is nagyobb visszatartó erőt jelenthet az Iszlám Állam bosszúja. Tömeges kivégzésekről is érkeztek már hírek. Ráadásul a török hadsereg múlt héten indított offenzívája jelenleg elvágja a dzsihádisták legfontosabb közlekedési útvonalát. Az Independent által megszólaltatott szakértők és tisztviselők ezért gondolják, hogy az Európába eddig visszatért terroristákról szóló számok eltúlzottak – annak ellenére is, hogy a franciaországi és belgiumi merényletek szervezői között voltak olyanok, akik harcoltak Szíriában. Szerintük a túlzó állítások pont a lényegről terelik el a figyelmet. Arról, hogy a nyugati dzsihádisták igazi rohama csak most, az Iszlám Állam elleni egyre összehangoltabb nemzetközi fellépés nyomán indulhat meg.
Csak akkor lesz szükségállapot Ausztriában, ha a menekültügyi eljárások száma átlépi kvótát
Csak akkor lép életbe a szükségállapot, ha az idei évre meghatározott kvótánál, 37.500-nál több menekültügyi eljárás indul meg idén Ausztriában – jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár. “Abból indulok ki, hogy idén nem lépjük át a felső határt” – mondta a kancellár. Kern tájékoztatása szerint a Magyarországról érkező menekültek száma jelentősen csökkent, és a magyar határok mentén életbe léptetett intézkedések hatására ez a tendencia folytatódik. Úgy vélte, nehéz lesz elérni, hogy Magyarország visszafogadja az Ausztriából kitoloncolandó migránsokat, ha mégis lesz szükségállapot.
Az APA osztrák hírügynökség közölte a tervezetet, amely felsorolja azon okokat, amely miatt az országban veszélybe kerülhet a közrend és a belső biztonság.
A rendelet akkor lépne életbe, ha az idei évre meghatározott kvótánál, 37.500-nál több menekültügyi eljárás indulna meg Ausztriában. A közrend és a belső biztonság fenntartásának érdekében
– ellenőrizhetnék a határokat,
– nem lehetne menedékkérelmet benyújtani a határon,
– a migránsokat visszatoloncolnák az első biztonságos szomszédos országba,
– a szükségállapot hat hónapig lenne érvényben,
– háromszor hosszabbítható meg.
Korábban eltérő nyilatkozatokat közölt a kormány a szükségállapot bevezetéséről. Wolfgang Sobotka néppárti belügyminiszter arról beszélt, hogy a szükségállapotot minél gyorsabban, lehetőleg már a 37.500-as felső határ elérése előtt be kellene vezetni. Hans Peter Doskozil védelmi miniszter, szociáldemokrata politikus pedig úgy nyilatkozott, hogy már 30 ezer benyújtott menedékkérelem esetén is ki lehetne hirdetni a rendkívüli jogrendet. (origo)
Orbán Viktor kapta az Év Embere-díjat a krynicai fórumon
Orbán Viktor vehette át kedden a lengyelországi krynicai gazdasági fórumon az Év Embere-díjat. A kormányfő szerint a Közép-Európa érdekében végzett munkáját ismerhették el a rendezvény legjelentősebb kitüntetésével.
Orbán Viktor azt mondta, hogy Közép-Európa népeinek meg kell őrizniük hitbéli, nemzeti és történelmi identitásukat, emellett kiemelte, a magyarok a lengyel barátságot a legtöbbre tartják a világ népeivel ápolt barátságaik között, ezért a most kapott díj értékét növeli, hogy lengyelektől és barátságból kapta. (mti)
A brexit után a többség optimista, de a fiatalok fele a kivándorlást fontolgatja
A britek többsége bízik abban, hogy hazája boldogul majd az Európai Unión kívül is, ám az átlagon belül mélységes a megosztottság a kilépés és a bennmaradás hívei között, és a megkérdezettek negyede – köztük a fiataloknak csaknem a fele – a kivándorlás gondolatával foglalkozik.
A ComRes hétfőn ismertetett felmérése szerint a népszavazás óta a brit választók 26 százalékában merült fel a kivándorlás gondolata, de a fiatalok körében ez az arány sokkal magasabb. A 18-24 éves korosztály 48 százaléka, a 18-34 éves korosztály 43 százaléka mondta azt, hogy a referendum óta eltelt időszakban foglalkozott a külföldre település lehetőségével. A 65 év felettiek körében ugyanakkor csak 7 százalék nyilatkozott így. (mti)