09 Jan 2020
Írta admin 
0 Hozzászólás Lezuhant Iránban egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép
A gép fedélzetén 168 utas és 9 fős személyzet volt. Az iráni média közlései szerint a gép az iráni főváros délnyugati elővárosa, Parand közelében csapódott a földbe. A mentők egyik tisztségviselője megerősítette, hogy a gépen tartózkodók közül senki nem élte túl a katasztrófát.
Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter közölte a Twitteren, hogy 176-an haltak meg a katasztrófában, közülük 82-en irániak, 63-an kanadaiak, 11-en ukránok – a kilencfős személyzettel együtt –, tízen svájciak, négyen pedig afganisztáni, illetve hárman-hárman német és brit állampolgárok. (mti)
Földrengés Puerto Ricón
Hétfőn 5,8-as erősségű földrengés rázta meg Puerto Ricót. A földmozgás következtében nemcsak épületek rongálódtak meg, hanem egy híres turistalátványosság is leomlott.
A Richter-skála szerinti 5,8-as erősségű földrengés magja a földfelszín alatt hat kilométerrel volt a karibi sziget déli partjánál. Bár a földrengés több épületet megrongált, és az áramszolgáltatás is több helyen szünetelt, cunamiriadót nem adtak ki, és halálos áldozata sincs a földmozgásnak. A földrengés után a közösségi hálóra feltöltött képeken több megrongált ház látható. (origo)
Magyarországnál is nagyobb területen pusztított az ausztrál bozóttűz
103 ezer négyzetkilométeren pusztított a bozóttűz az elmúlt hetekben Ausztrália délkeleti részén az ausztrál tüzek füstcsóvái elérték Dél-Amerika partjait.
A szeptember óta tartó, eddig 25 ember halálát okozó bozóttüzek ügyében keddi hivatalos bejelentés szerint 183 embert vettek őrizetbe. Azzal vádolják őket, hogy szándékosan okoztak tüzeket Új-Dél-Wales, Queensland, Victoria, Dél-Ausztrália és Tasmania szövetségi államok területén. (mti)
Maradnak az amerikai katonák Irakban Washington szerint
A miniszter, Mark Esper cáfolta, hogy a hadsereg elhagyná Irakot, és azt is elmondta, hogy miért nem érdemes kivonulniuk: „Szerintem az iraki emberek nem akarják a távozásunkat. Tudják, hogy az Egyesült Államok segít nekik szuverén, független, prosperáló országgá válni. Irán viszont nem ezt akarja. Irán kliensállamként szeretné őket irányítani, és szerintem ezt így gondolja sok iraki képviselő is.” Miután az amerikai hadsereg végzett Szulejmánival és egy befolyásos iraki síita milícia vezetőjével Bagdadban, az iraki parlament egy határozatában távozásra szólította fel az országban tartózkodó külföldi erőket. Az Egyesült Államok viszont éppen újabb csapatokat küld a térségbe, hogy felkészüljön Irán borítékolható válaszcsapására.
Irán rakétacsapást mért az amerikaiak két iraki támaszpontjára
Az Irak nyugati, Anbár tartományában található légibázisra mért rakétatámadást, amelyet az amerikai dróncsapásban Bagdadban meggyilkolt iráni tábornok, Kászim Szulejmáni halálának megtorlásául szántak, a Forradalmi Gárda “minden tekintetben teljes sikernek” minősítette. Az iraki hadsereg egy tisztje meghalt, további öt katonája pedig megsebesült az Ain al-Aszad légitámaszpontot ért szerdai rakétacsapásban. A CNN amerikai hírtelevízió értesülése szerint Erbílt két iráni rakéta érte el, az egyik a légibázis mellett csapódott be, de nem robbant fel, a másik pedig az észak-iraki várostól 33 kilométerre csapódott be, de robbanása károkat nem okozott.
A közel-keleti feszültség húzza fel az olaj árát
Az Egyesült Államok energiaügyi információs hivatala szerint 2018-ban a világ kőolajtermelésének 21%-a haladt át a Hormuzi-szoroson. Szaúd-Arábia, Irak, Kuvait, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Katar olajexportja mind részben vagy egészben a szoroson megy keresztül. Az Irán és az Egyesült Államok között éleződő konfliktus miatt ez az útvonal került veszélybe. Az olajárak hétfő reggel mintegy 3%-ot emelkedtek Kászim Szulejmáni iráni tábornok megölése óta. Irán válaszcsapást ígért, amire az Egyesült Államok újabb fenyegetésekkel válaszolt. Ha bármilyen fennakadás van az olajszállításban abból a régióból, az jelentős árfelhajtó hatással jár majd – mondta a kockázatokról Edward Bell, a Commodities Research igazgatója.Vannak alternatív útvonalak és csővezetékek, amelyek megkerülik a szorost, de ezek kapacitása korántsem elegendő. Szaúd-Arábia képes a Vörös-tengeren exportálni, az Egyesült Arab Emirátusok szállíthat Fudzseirán keresztül, így szintén kikerülve Hormuzt. Ezeknek az országoknak, ha nem is hasonló kapacitással, de marad lehetőségük eljuttatni az olajukat a nemzetközi piacra akkor is, ha a Hormuzi szorosban huzamosabb ideig akadályt szenved a forgalom. Az esetleges hiány egy részét az Egyesült Államok a folyamatosan növekvő palaolaj-termelése is kompenzálhatja. (mti)
