Svédország elszigetelődik Európától
Svédország a legtöbb európai országtól teljesen eltérő módon kezelte a koronavírus-járványt. Az ország nem akart karantént bevezetni, ám most úgy tűnik, mégis teljesen elszigetelte magát Európától. A környező államok ugyanis lassan újranyitják határaikat, azonban a své­dek­kel közös szakaszt egyelőre a legtöbb ország zárva tartja – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. A stockholmi baloldali kormánykoalíció úgy döntött, hogy el akarja kerülni a karantént és a nyájimmunitás-modellt kívánja alkalmazni (bár ezt hivatalosan soha nem mondták ki), azonban ezért nagy árat fizetett Svédország.
A súlyos svéd járványhelyzet miatt pedig a legtöbb szomszédos ország zárva tartja az országgal közös hatá­rait. Csütörtökön például világszinten Svédországban volt a legmagasabb az egy főre eső napi halálozási arány.
Norvégia ráadásul egy lépéssel még tovább is ment, és a katonai rendőrséget vezényelte ki a norvég-svéd határra, hogy biztosítsa, egy svéd sem hagyja el az országot. Svédország tehát lehet, hogy az elszigetelődést akarta elkerülni, de pont ezzel szigetelődött el egész Európától. (origo)

Változást hozhat az erőviszonyokban a koronavírus-járvány
Az Egyesült Államokban zaj­ló pandémia miatti válság­hely­zet még jobban elmérgesítheti a Kínával hosszú ideje zajló versengést, és a korona­vírus-járvány után valószínű az iráni feszültség folytatódása is. A Kí­nával kiélesedett versengés és a közel-keleti csökkenő ér­dekek fényében az Egyesült Államok és Törökország együtt­­működé­se még fontosabbá válhat a koronavírus-járvány után. Szak­értők szerint Kína fenntartja kö­zel-keleti olajigényét, s ezért az energiaútvonalak el­len­őrzése végett az USA fenntartja jelenlétét az Öbölben, még ha csök­kenő mértékben is. A több mil­liárd költségvetési hiánnyal rendelkező USA vé­del­mi kiadásainak csökkenté­sére vonatkozó nyomás miatt csökkentheti katonai jelenlétét a Közel-Keleten és más régiókban. Az USA azon fog dolgozni, hogy csökkentse közel-keleti katonai jelenlétét, és megoldja Kína ügyét.

A NATO kész segíteni Líbiának
Jens Stoltenberg a NATO főtitkára telefonon egyeztetett a líbiai egységkormányt vezető Fájez esz-Szarrádzs miniszter­elnökkel, és közzétette, hogy a szövetség kész segíteni Líbiának a védelmi és biztonsági intézmények építésében. A berlini konferencia és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozataira utalt Stoltenberg, és han­goztat­ta, hogy azok alapján fel kell vállalni politikai megoldásra irányuló törekvéseket.
Stoltenberg még egyszer felszólította a feleket, hogy tartsák be az ENSZ-nek a Líbiával szembeni fegyverembargóját, vissza kell térni a politikai fo­lya­mathoz, és amint azt a NATO állam- és kor­mányfői a 2018. évi brüsszeli csúcstalál­kozón kifejtették, a líbiai kormány segítségkérése esetén a NATO kész segíteni Líbiának a védelmi és biztonsági intéz­mé­nyek építésében.

Pokolgép robbant Afganisztánban: hét halott
Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát hétfőn a ke­let-af­ganisztáni Gazni városában. A merénylet elkövetését a kormányellenes tálibok vállalták. Heten haltak meg, és több mint negyven sebesült van, többségük katona. A robbantás után tűzharc alakult ki a fegyveres tálibok és a biztonsági erők között.