Ukrajna visszavette február óta megszállt területeinek negyven százalékát
Ukrajna a tavaly február óta Oroszország által megszállt területeinek a negyven százalékát vette vissza – foglalta össze a 2022-ben elért harctéri eredményeket Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegy­veres erők főparancsnoka hétfőn a Telegram üze­netküldő alkal­mazáson. Valerij Zaluzsnij közölte, az ukrán fegy­veres erők kiképzése jelenleg 17 európai országban zajlik, a partnerállamoknak kö­szönhetően több mint 20 ezer katonát képeztek ki. A főparancsnok közölte, hogy 2022 folyamán az ukrán fegyveres erők több mint százezer orosz katonát öltek meg, továbbá meg­semmisítettek csak­nem 42 ezer orosz robbanóeszközt, több tízezer orosz katonai felszerelést és csaknem 1900 ellenséges légi célpontot. „A 2022-es év örökre meg­változtatott minket, jelenünket és jövőnket” – írta, kiemelve, hogy az elmúlt évben Ukrajna és az ukrán hadsereg „világtörténelemet” írt. Kitért arra is, hogy az Oroszország által megszállt összes ukrán területből 28 százalékot szabadított fel eddig a hadsereg 2022-ben több mint 600 ezer embert evakuáltak harcok sújtotta területekről, és több mint 2 millió tonna humanitárius szállítmányt indítottak útnak a felszabadított területekre – fejtette ki. A főparancsnok kitért arra, hogy Ukrajna fegyvereket, lőszereket és anyagi támogatást kapott a partnerországoktól, és több mint ezer sebesült katona esett át külföldön gyógy­kezelésen, valamint rehabilitáción. Az ukrán aknamentesítő szakemberek csaknem 42 ezer veszélyes tárgyat semmisítettek meg országszerte. Mintegy 29 ezer katona kapott állami kitüntetést, közülük 160 kapta meg az Ukrajna Hőse címet – írta Zaluzsnij. „Az ukrán fegyveres erők nap mint nap nemcsak Ukrajnáért, hanem a hozzánk lélekben közel álló Európáért is harcolnak, a béke, a biztonság és a szabadság megőrzéséért az egész világon. Biztosan győzni fogunk” – szögezte le a főparancsnok. (MTI)

Washington az oroszok elrettentésére vezényelte Romániába a 101-es hadosztály katonáit
Az, hogy az Egyesült Államok Romániában köz­vet­lenül az ukrán határ közelébe vezényelte a híres 101-es légi szállítású hadosztály számos katonáját, egyértelmű üzenet Moszkva számára, célja pedig az, hogy elrettentse az orosz haderőt a NATO-val való konfliktustól – állapítja meg a The New York Times. A lap internetes oldalán kedden megjelent írásában ki­emeli: a romániai Kons­tanca megyében működő Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra vezényelt amerikai katonák tar­tóz­kodnak a legközelebb az ukraj­nai fronthoz, feladatuk pedig ennek nyomán némileg eltér a többi, Európába vezényelt amerikai katonáétól: Moszkvának üzennek általuk, mégpedig azt, hogy ne próbálja még inkább kiterjeszteni a konf­liktust. A 101-es hadosztály katonái, akiket a második vi­lágháború óta először vezényeltek Európába, egy olyan helyszínen gyakorlatoznak, étkeznek és alsza­nak, ahova egy, a Krímből kilőtt orosz rakéta csupán hét perc alatt képes elérni. Kevéssel északabbra, csu­pán néhány kilométernyire az ukrán határtól a 101-esek tüzérségi gyakorlatokat tarta­nak, helikopteres támadásokat szimulálnak, és lö­vészárkokat ásnak – egy olyan forgatókönyv alap­ján, amely a herszoni fron­tot idézi. A cikk emlé­kez­tet: James C. McConville tábornok, az Egye­sült Államok hadseregének vezér­kari főnöke még de­cemberben, a Konstanca megyei támaszponton arról beszélt: bár az ukrajnai háború regionális konfliktus, globális vonatkozásai is vannak. Az írás szerint az amerikai erők Romániába vezény­lé­­­se amellett, hogy üzenet és figyelmeztetés Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, egyúttal azt is jel­zi: Joe Biden amerikai elnök betartja ígéretét, mi­szerint megvédi a NATO minden négyzetcen­ti­- mé­terét, anélkül azonban, hogy Oroszországot a konf­liktus eszkalálására provokálná. Mindazonáltal a közös hadgyakorlatok arra is jók, hogy az amerikaiak biztosítsák: a délkelet-európai NATO-szövetségesek készen állnak arra, hogy ellenálljanak egy esetleges külső támadás esetén. (Krónika)

Két képviselő mentelmi jogának a felfüggesztésére indít eljárást az Európai Parlament
Az Európai Parlament a belga igazságügyi hatóságok kérelmére sürgősségi eljárást indított két képviselője mentelmi jogának felfüggesztésére – közölte az uniós parlament kedden.
Az EP tájékoztatása szerint a vonatkozó intézményi eljárás megkezdését Roberta Metsola, az EP elnöke hétfőn kezdeményezte.
Megerősített információk szerint, a belga ügyészség Eva Kaili görög szocialista képviselőnek, az Európai Parlament alelnökének korrupciós ügyével kapcsolatban a belga Marc Tarabella és olasz frakciótársa, Andrea Cozzolino mentelmi jogának felfüggesztését kérte január 2-án. Azt írták: az első eljárási lépések megtörténtek, az EP-elnök a lehető legelső adandó alkalommal, várhatóan január 16-án, az EP strasbourgi plenáris ülésén bejelenti a hivatalos ügymenet megkezdését.
Az EP közleményében közölte azt is, hogy az EP elnöke az elkövetkező hetekben be kívánja mutatni az intéz­mény átláthatósági szabályainak reformjára vonatkozó javaslatait, beleértve a jelenlegi szabályok felülvizsgálatát és a belső rendszerek javítását. Roberta Metsola arra kérte az EP jogi szolgálatát és szakbizottságait, kezeljék kiemelten az eljárást, hogy az február 13-ig lezárulhasson – tájékoztatott az uniós parlament. Mint ismeretes, az Európai Ügyészség főügyésze korábban, december 15-én két görög európai par­la- menti (EP) képviselő, a szocialista Eva Kaili és a néppárti Maria Spyraki mentelmi jogának felfüggesztését is kérte. Kailit, valamint három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként. A rendőrség közlése szerint csaknem 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. A vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció. (MTI)