Az Országos Nyugdíjhivatal (a pontosság kedvéért: Casa Națională de Pensii Publice) elvégezte az összes, azaz 4.609.830 Romániában folyósított nyugdíj újraszámítását. Kiderült, hogy 803.433 nyugdíjra jogosult személy az eddigivel azonos járandóságot fog kapni szeptember elsejétől. 3.806.397 személy juttatása valamennyit növekedik a jelzett dátumtól. A nyugdíjemelés mértéke változó,– biztos van valamelyen algoritmus, amely szerint számoltak, laikusként és gyenge matematikusként számomra nem világos – van akinek 7, azaz hét, van akinek 700, azaz hétszáz lejjel nőtt a nyugdíja. Érdekességként, de nem mellékesen, nem hagyhatom szó nélkül, hogy van néhány tízezer nyugdíjas, akiknek járandósága 3000, – jól írtam: három ezer! – lejjel növekedett.
Romániában szeptember elsejétől sok millióan örvendenek. Ha nem lenne ára az újraszámításnak, azt hihetnénk, beköszöntött a kánaáni jólét. Várhatóan növekedni fog a fogyasztás, az áruházak forgalma a csillagos eget veri majd, mert bevétele növekedésével egy kis extrát megenged majd magának, aki csak megteheti. Egyesek esetleg egy régen esedékes, de a szűkös anyagi keret miatt hónapról hónapra elhalasztott beruházásra, felújításra is sort kerítenek. Mások, a nyugati nyugdíjasok szokását átvéve, most egy-egy városnézést (divatos szóval city brake) is megengedhetnek maguknak. Valószínűleg kevesen fogják a pluszjövedelmet megspórolni, a derékaljba eltenni, állampapírba vagy más értékpapírba, netán valutában megőrizni a nehéz idők átvészelésére.
Pedig minden kedvezményezett okosan tenné, ha tartalékolná a pluszbevételt, mert még ha a választási esztendőre való tekintettel, az igazságosság, társadalmi szolidaritás, a jóvátétel, a jogorvoslás csillogó mázával vonták is be a nyugdíjasok jövedelmének növelését, ennek a rendelkezésnek igen nagy ára van.
A 2024-es költségvetés összeállításakor a kormány a vitathatatlanul esedékes és üdvözlendő nyugdíjemelés költségét az adók hatékonyabb behajtására alapozott megnövekedett bevételekre, a gazdaság kitűnő teljesítményére, a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére is alapozta. Mára bebizonyosodott, hogy enyhén szólva utopisztikus volt a tervezés, ugyanis például idén sem sikerült a szokásos 60%-nál több adót behajtani! Mert mindig vannak kiskapuk, kerülőutak. Ráadásul a költségvetési hiány az első félévben a GDP 3,6%-ra emelkedett, (2023 első félévéhez viszonyítva 71%-kal nőtt), az államadósság pedig 852,82 milliárd lejre, vagyis 171,59 milliárd euróra emelkedett. Ezekhez a negatív adatokhoz hozzá kell számítani a nyugdíjemelésre fordított havi nagyjából két milliárd lejt, ami alaposan felboríthatjta a költségvetést.
Még mielőtt a kedves nyugdíjas Olvasók megharagudnának, hangsúlyozom: a nyugdíjak emelése már nagyon időszerű volt, mert a legszigorúbb takarékosság mellett is, sok millióan jóval a szegénységi küszöb alatt kényszerültek megélni. Könnyen el lehet képzelni azoknak az egyedül élő nyugdíjasoknak a kálváriáját, akik mondjuk havi 1700 lejből kellett megéljenek úgy, hogy három-négyszáz lejt kényszerültek gyógyszerekre fordítani és nagyjából ugyanennyit vitt el a lakás fenntartása meg a különféle szolgáltatások kifizetése! A megmaradt pár száz lejből a mai árak mellett bizony nem sokra futotta. Üdvözlendő, hogy végre pénzben mérhető némi igazságot szolgáltat a társadalom főleg a kisnyugdíjasoknak. Arról nem is beszélve, hogy a mai nyugdíjasok legtöbbje évtizedekig keservesen megdolgozott mai jussáért. Ez tiszta sor. Ami nem tiszta ez ügyben az, ahogyan megvalósította a mostani kormány eme jóvátételként értékelhető rendelkezést. Mert, ha a valóságban megtermelt, kigazdálkodott tartalékból fedezték volna a havi mintegy két milliárd lejnyi plusszkiadást, akkor le a kalappal! De a fentebb felvázolt adatok tükrében, látszik, hogy tartalékok márpedig nem igazán állnak a kormány rendelkezésére, ezért nagyon valószínűnek tűnik, hogy a lehető legrosszabb megoldásként, a kormány kölcsönből fogja fedezni a nyugdíjak emelésével járó többletkiadást. Aminek várhatóan az lesz a következménye – bár ne lenne igazam! – , hogy a kölcsön fedezésére mondjuk 19%-ról, 23%-ra emeli a következő kormány a TVA-t akár már januárban. (Megszokott a politikában, hogy egy-egy vezető testület helyi, megyei tanács, kormány – mandátuma legelején hozza meg a népszerűtlen döntéseket, annak érdekében, hogy a következő választási kampányig eltompuljon ezek emléke!). Az is valószínűsíthető, hogy 16%-ról legalább 20%-ra emelik a személyi jövedelemadót, mert kell a pluszbevétel legalább a kölcsönök költségének fedezésére. Az sem zárható ki teljességgel, hogy emelik az alkalmazottak hozzájárulásának mértékét a nyugdíjalaphoz, illetve a (legális) jövedelmeket terhelő társadalombiztosítás értéke is növekedhet.
A laikus is könnyen kiszámíthatja, hogy a kölcsönből megvalósított nyugdíjemelésnek hosszú távon nagy ára van. Amelyet vagy kifizetünk, vagy kifizetünk. Mindannyian.
Makkai Zoltán