A bukaresti képviselőház után a kétkamarás román parlament szenátusa is elutasítot­ta kedden azt a Székely Nem­- zeti Tanács (SZNT) által kidolgozott és Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által beterjesztett törvényja­vaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Szé­- kelyföldnek. A tervezetet a szenátus szakbizottságai elő­zőleg negatívan véleményez­ték, a szenátus múlt heti ple­- náris vitáján pedig valameny­nyi román párt szónoka elle­ne érvelt. A törvénytervezetet – amely helyreállítaná a szé­keket, regionális döntésho­za­talt és önkormányzást vezet­ne be, valamint hivatalossá ten­né a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros me­gye egy részét magába foglaló történelmi Székely­földön – a plenáris vitán a ro­mán pártok szónokai alkot­mányellenesnek minősítették, egyesek pedig még sértőnek is találták azt, hogy egy ilyen kezdeményezést a román cen­tenárium (Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója) évében terjesztettek be. A törvénytervezet sorsáról végleges döntést hozó szenátus kedden 96 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a – Szé­kelyföld autonómiáját el­utasító – szakbizottsági jelentést, a székelyföldi auto­nó­- miatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.
A voksolást követően Gheorghe Baciu, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt Ko­vász­na megyei szenátora “agy­rém­nek” nevezte a Szé­kelyföldet, és megköszönte román szenátortársainak, hogy megvédték Románia területi épségét, és el­hárították az ország “kilyu­kasztásának” veszélyét.
Fejér László Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-he­lyet­tese felhívta a figyelmet az ország megannyi tör­té­nelmi régiójára, Dobrudzsá­ra, Moldvára, Munténiára, Ol­téniára, Bánságra, Bukovi­nára, a Királyföldre és a Szé­kelyföldre, hozzátéve, hogy nemcsak a székelyeknek volt ezer évig autonómiájuk, ha­nem az erdélyi szászoknak is, akiknek legszebb városait – Nagyszebent, Brassót, Se­ges­várt, és Szászmedgyest – kö­szönheti a mai Románia. A ma­gyar politikus rámutatott: az RMDSZ az igazi decentra­lizációra, a történelmi ré­gi­ókra, egy virágzó Romániára és a benne együtt élő nem­ze­tiségek valós párbeszédére vok­solt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy legközelebb a többség is erre szavaz. A Szé­kelyföldnek területi autonómiát előirányzó statú­tum­ról először 2004-ben, majd egy módosított terve­zetről 2012-ben rendeztek sza­vazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelye­ket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeménye­zett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el. A 2014-es elnökválasztási kam­pány előtt az RMDSZ kez­deményezett közvitát a Szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó tör­vény­tervezetről, amelyet a­zonban azóta sem terjesztett a parlament elé.
Baranyi László / MTI