Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke közleményében arról is tájékoztatott, hogy Marosvásárhelyen március 10-én a postaréti megemlékezés és tiltakozás résztvevői aranysárgába borították a székely vértanúk emlékművét bizonyítva ismét, hogy nem lankad a következetes kiállás alapvető közösségi törekvésünk iránt: “A Székely Szabadság Napjának méltóságát azonban beárnyékolta a hatóságok korlátozó magatartása… Így nem csoda, hogy a felvonulás során, a járdára szorított tömeg rendkívül lassan tudott haladni, néha az utcára sodródott, és kisebb incidensekre is sor került. A rendfenntartó erők a kapott utasítások szerint jártak el, biztosítva a menetet a külső provokációktól… De azt elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a helyhatóságok tiltással, adminisztratív korlátozással zavarják meg egy békés, törvényes megmozdulás lebonyolítását. Tiltásra, korlátozásra nem lehet párbeszédet építeni, annak csakis a nem kívánt, kisszámú, ám a zavarkeltésben hatékony szélsőséges elemek megjelenése lehet a következménye. A szervezők nevében egyformán elhatárolódunk az alapvető emberi jogokat sértő, valamint a békétlenséget, ellenségeskedést szító magatartástól…jogainkat alkotmányos úton, a jog és a demokrácia eszközével akarjuk kivívni. Ezt az utat járta és járja több mint tíz éve a Székely Nemzeti Tanács, ezért vállaltak szolidaritást a Marosvásárhelyen felvonulókkal ezen a napon is a világ közel kéttucatnyi helyszínén felvonulók ezrei, tízezrei…”
A romániai magyar közösség békésen adott hangot az elégedetlenségének
A Székely Szabadság Napjának üzenetét tolmácsolta Sógor Csaba európai parlamenti képviselő a márciusi strasbourgi plenáris ülésen, hétfőn a tüntetés napján. Az RMDSZ EP-képviselője elmondta, a Romániában élő magyarok helyzete kapcsán még számos tisztázatlan kérdés van, ezért a közösség párbeszédre kéri a román kormányt.
„A mai napon, az erdélyi Marosvásárhelyen békés tüntetésen kérték a Romániában élő magyarok a magyar többségű Székelyföld területi autonómiáját. A közel 1,5 milliós romániai magyarság több évtizede megfogalmazta azt az igényét, hogy a többségében magyarok lakta Székelyföld sajátos státusú régiót képezzen, Románia területi integritását tiszteletben tartva nagyobb döntéshozatali jogosítványokat kaphasson” – fogalmazott Sógor Csaba az Európai Parlament strasbourgi székhelyén… arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy ők is hallják meg a romániai magyarok szavát.
Visszautasítjuk a szélsőséges megnyilvánulásokat
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett autonómiatüntetés kapcsán Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette: a marosvásárhelyiek 1990 márciusában, amikor külső erők egymásnak ugrasztották a helyi román és magyar közösségeket, eldöntötték, hogy ez nem szabad még egyszer megtörténjen. „Éppen ezért visszautasítunk mindenféle szélsőséges megnyilvánulást, visszautasítjuk azt is, hogy magyarországi pártok pártpropagandára használják ki ezeket a rendezvényeket, és különböző szórólapokat, újságokat osztogassanak, felesleges feszültséget keltve nálunk” – nyilatkozta Borbély.
Hozzátette, ami az autonómia törekvéseket illeti, ez az RMDSZ programjában már 1993 óta szerepel, békés tüntetéseken, mint például a március 15-i megemlékezés a Postaréten, erről lehet és kell is beszélni…
„Élni egyénként, közösségként csak szabadon lehet, csak szabadon érdemes”
Ezt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke marosvásárhelyi beszédében hangsúlyozta. “160 éve itt három ember az életével fizetett, félszáz társuk pedig sokévi börtönnel, azért, mert hittek ebben. A szabadságban, az életben… Eltelt 160 év… erős hitünk és meggyőződésünk ugyanaz maradt: élni egyénként, közösségként csak szabadon lehet, csak szabadon érdemes. Neve és kerete is van ennek: közösségi autonómia. Száz éve cél és követelés. Ha hiszünk benne, jövőkép. Ha már a kezünkben van, közjogi eszköz mindennapi szabadságunkhoz. Az élethez…”
Traian Băsescu kitiltaná Romániából a Jobbik képviselőit
A Székely Szabadság Napján Vona Gábor a magyarországi Jobbik parlamenti párt elnöke és kormányfő-jelöltje is beszédet mondott és állítólag a szintén Magyarországról érkezett fiatalok voltak a békés menetelés megzavarói.