A Nagyérdemű kifejezéssel ezúttal nem csak a színházi alkotások iránt érdeklődők sokaságát, az előadások közönségét, hanem az izgalmas alkotói folyamatok és a mögöttük levő kapcsolatrendszerek, indítékok, kreatív mozgatóelemek iránt érdeklődők, profánul szólva a művészetet fogyasztókat kívántuk megjelölni. Mert az Új Ezredév Központ és a Temesvári Irodalmi Kör legújabb találkozóján, Gazdáné Mátyus Melinda lelkipásztor, író moderálása mellett, Patkó Éva színházi rendező, műfordító, egyetemi oktató, Láng Zsolt prózaíró, irodalomkritikus, drámaíró és Visky András drámaíró, dramaturg, költő az alkotói folyamat izgalmas világának kulisszái mögé engedtek betekintést. Ritka pillanatok voltak ezek, amikor a magyar művelődési élet három kiemelkedő személyiségét fogadhatta az irodalom-, könyv-, és színházat értő és szerető közönség Temesváron. Miután Gazdáné Mátyus Melinda bemutatta az alkotókat, a közöttük levő munka kapcsolatokat és a bemutatásra kerülő könyveket, maguk a szerzők beszéltek a kötetekről. Patkó Éva és Láng Zsolt, Visky András: Mire való a színház? Útban a theatrum theologicum felé című színházi tanulmányokat, esszéket, dramaturgiai naplókat tartalmazó könyv kapcsán járták körül többek között az író (alkotó) és az olvasás következtében társalkotói státuszt nyerő olvasó kapcsolatát, a színház és a vallás, illetve a körülöttük kialakult rítusok egymásra való hatását, a sikerre való törekedés indítékait, megnyilvánulási formáit és az alkotói folyamatra gyakorolt hatásait. A színház rendeltetése vonatkozásában megfogalmazódott a gondolat mely szerint a színház a közösség önreflekciója, és folyamatos megújulásával, új utak keresésével élénkíti, fenntartja az érdeklődést és “a szellemi higiéné” körülményeinek megteretmtését szolgálja.
Közvetlen hangulatú beszélgetés keretében Visky András, Láng Zsolt legújabb, Libri-díjjal kitünetett, Bolyai című nagyszabású regényének bemutatására vállalkozott úgy, hogy – a színházról felvázolt gondolat mentén haladva – sikerült végig fenntartani a résztvevők érdeklődését, annak ellenére, hogy a regény cselekményét csak nagyon kevesen ismerhették. A két Bolyai története tartalmazza az apa–fiú (örökösnek mondható) konfliktust, a kudarcokat és lehetetlenségeket, Bolyai János mate­matikai zsenijét, amellyel a világ számos elemei kölcsönhatásainak leírására tett kísérletet. A szerző kifejtette: nem egy klasszikus Bolyai életregény megírását tűzte célul, hanem amint azt egy korábbi interjúban megfogalmazta “nemeuklidészi regényében kísérletet tett regénnyé formálni a formálhatatlant.” (m.z.)