Az Aradi Magyar Napok második hete egy színvonalas képzőművészeti kiállítással kezdődött.

Az évek óta tartó Kölcsey Galéria nevet viselő tárlatsorozaton ezúttal kiskunfélegyházi mű­vé­szek mutatkoztak be Aradon, a mú­­zeum Klió termében. A vírusjárvány miatti korlátozások miatt ez volt a negyedik (!) kísérlet a megrendezésére. Ezúttal sikeres! A kiállításon Hermkens Edit és a korán elhunyt Kolozsvári Sándor (KOLO) képeit, valamint Kis Virág grafikáit és plasztikai alkotásait tekint­hette meg a közönség. Az alföldi város képzőművészeinek egyéni stílusú alkotásai nagy sikert arattak az aradi mű­vé­szetbarátok körében. Remélhető, hogy a kiskunfélegyházi és aradi művészek tárlatai ezentúl rendszeressé válnak egy­más városában. A Kiskunfélegyházán la­kó egykori aradi Piroska Katalin és István házaspár mindent elkövet ennek érde­kében.

Október elsejével megkezdődtek a megemlékezések az aradi vértanúkról. A Kölcsey Egyesület és az Arad Megyei Múzeum közös szervezésében került sor a Kultúrpalota előcsarnokában és a kistermében A tábornokok útja című rendezvényre. Az előcsarnokban nyílt meg az Ereklyemúzeum anyagából összeállított, csak a rendezvény ideje alatt, mind­össze hat órán keresztül megtekinthető kiállítása. Az egyik kurátor, dr. Mizsur Anitta muzeológusnak köszönhetően néhány ritkán látható tárgy is előkerült, mint a vértanúk akasztófájának egy-egy darabja, Damjanich János hajtincse, Vécsey Károly személyes tárgyai, Schweidel József és Lázár Vilmos sírjából előkerült öltözetmaradványok, Kiss Ernőnek a kivégzéskor viselt mellénye.
A szimpóziumon rendkívül érdekes előadásokat hallhattunk. Sorrendben Számadó Emese, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója, prof. dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegye­tem rektorhelyettese, Triznya Arnold budapesti hadtörténész értekezett a sza­bad­ságharc egy-egy mozzanatáról, illetve személyiségéről.

A régiónkat a temesvári illetőségű prof. dr. Bodó Barna kolozsvári egyetemi oktató és Mizsur Anitta aradi muzeológus képviselte. Előbbi Az 1848-49-es forradalom emlékjeleinek sorsa a Bánságban című dolgozatában az Arad, Krassó-Szörény és Temes megyei eltüntetett és megmaradt emlékműveket lel­tározta, ismertette azoknak jelenlegi helyzetét. Utóbbi Mi történt „velük”? Az aradi 13 vértanú sorsa 1848. okt. 6. után címmel tartott előadást, melyben a vértanúk földi maradványainak a kivégzést követő történetét vette számba, amíg eljutottak végső nyughelyeikre Aradon, valamint a felvidéki Margonyán és a délvidéki Eleméren.
A konferencia végén került sor a ma­gyarországi dr. Bajzik László Az ara­di vár építése és hadiesemények az 1848-49-es szabadságharcban című köny­vé­nek bemutatójára. A mérnök szerzővel Triznya Arnold történész beszélgetett.

A nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes hétfői Keresztút című előadása az osztrákok által Madéfalván legyilkolt székely vértanúk történetéből indul. Az akkor szülőföldjük elhagyására kény­szerített székelyek kalandos útját járja végig a tánc nyelvén Csángóföldre, majd Bukovináig, onnan a Bácskáig, végül a Tolna megyei végleges letelepedésükig. Rendező-koreográfusa, Tőkés Csaba Zsolt felfogásában a gardony (hangszer) a keresztény hit (keresztre hasonlító nyaka), a szülőföld iránti hűség (a holddal és csillaggal díszített előlapja), valamint (bölcsőként) a túlélés hármas jelképévé nemesült. A mintegy másfél órás, virtuóz táncelemekkel, dinamizmussal, gyönyörű népdalokkal (Samu Etel Imola) telített előadás lenyűgözte a közönséget.

A kivégzettek akasztófadarabja
Kedden az aradi nagyszínházban volt a Magyar Golgota című film díszbemutatója. A forgatókönyv alapját képező színdarabot Aradon már játszotta a Békéscsabai Jókai Színház társulata. A filmet korábban bemutatták több nem­zetközi fesztiválon, ahol több díjat és elismerő kritikát kapott. A produkció a Mythberg Films Budapest gyártásában, az Aradi Kamara­szín­ház együttmű­kö­dé­sével és a Ma­gyar Nemzteti Film­intézet támogatásával készült. A forgatókönyvet írta, a filmet rendezte Pozsgai Zsolt, Balázs Béla-díjas filmrendező.
A Magyar Gol­gota Török Ignác hadmérnök tábornoknak állít emléket, a vértanú kivégzése előtti utolsó éjszakájának történéseit, an­nak drámai fordulatait ábrázolja drámai erővel. A szereplők: Szabó Máté, Lux Ádám, Pap Kati, Janik László, Békefi Viktória és az aradi Tapasztó Ernő.

A Szabadság-szobor esti megvilágításban
Október 6-án, szerdán, lapzárta után rendezték meg a megemlékezést a vérta­núk­ról. Délután a Vesztőhelyen meg­koszo­rúzták a kivégzett tábornokok obe­liszkjét. Azt követően a belvárosi mino­ri­­ta templomban Exc. dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek celebrált mi­sét, mondott ünnepi prédikációt. Vé­gül megkoszorúzták a Szabadság-szob­rot.
Ujj János