Az RMDSZ képviselő-jelöltjei közül többen is kiemelten összpontosítanak a falun élő és gazdálkodó emberek gondjaira. Molnár Zsolt, Temes megyei képviselő a bánsági falvakat járva térképezi fel a gazdák legégetőbb problémáit, különös te­kin­tettel a valamikor földműveléssel foglal­kozó idős emeberek gondjaira és tájékozta­tást nyújt a mai vállalkozó fiataloknak azok­ról a lehetőségekről, amelyeknek kihasz­nálásával jobb eredményeket érhetnek el.
Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita me­gyei szenátorjelöltje kifejtette, hogy a vi­dé­ken élők nem részesülnek megfelelő mér­­tékű támogatottságban. Véleménye sze­rint, sürgősen bővíteni kell a vidéki jö­ve­de­lemszerzési lehetőségeket, és csökkenteni kell a fölösleges terheket, hiszen ez az egyetlen útja annak, hogy a vidék, főleg a kis települések elnéptelenedését, elöre­gedését megelőzzük, vagy legalább valamennyire csökkentsük. Elsődleges feladatnak nevezte a birtokviszonyok rendezését és a családi gaz­daságok támogatását. “Kezdeményez­zük, hogy a kormány 50 ezer euróval és há­rom­évi adómentességgel tá­mogassa a csa­ládi vállalkozásokat. Célunk, hogy négy év alatt 2000 új, erdélyi magyar mezőgazdasági vállalkozás jöjjön létre, és ezzel itthonmaradásra bírja a fiatal vállalkozókat is…” “…az európai és hazai vi­dékfejlesztési tá­mogatásokat is jobban ki kellene használni, hiszen az erdélyi magyar gazdák nem élnek számos lehetőséggel.”

Magyar Lóránd, az RMDSZ képvi­se­lő­jelöltje, aki több mint tíz éve vidékfej­lesz­tési szakemberként dolgozik kifejtette, hogy a gazdaságok könnyen lehetnének Er­dély gazdasági motorjai, de ahhoz előbb több lépcsőben is segíteni kell a gazdákat és azokat a családokat, akik lehetőségeket látnak a mezőgazdaságban. “Az államnak kellene finanszírozni a telekkönyvezést, mert sok földtulajdonos azért nem teszi meg, mert egész egyszerűen nincsen erre anyagi lehetősége ugyanis a földek telekköny­ve­zése létfontosságú ahhoz, hogy hektár ala­pú támogatást kaphasson valaki vagy pá­lyázni tudjon a vidékfejlesztési program alap­jaiból. Lengyelországban az előcsatla­kozási alapokból finanszírozták a magas költségekkel járó telekkönyvezést, mi sajnos nem voltunk ennyire bölcsek Romániában, főleg mert bizonyos érdekköröknek ez nem áll érdekében. Kifejtette, hogy a 30-40 hektáros családi vállalkozásokra gondol, akik számára így lehetőség lenne, hogy becsü­lettel végezhessék a munkájukat, s ne kelljen a földet hátrahagyva városra költöz­niük. Ezekkel az intézkedésekkel vissza lehetne adni a vidéken élő emberek be­csületét, el lehetne érni, hogy családok él­jenek meg az őseiktől örökölt földeket megmunkálva, s ezáltal a mezőgazdaság is fej­lett és fejleszthető motorja lenne a gazda­ságnak”.

A kis- és középvállalkozások támoga­tásával is segíteni kell az itthon maradást és munkahelyteremtést – fejtették ki egy lakossági fórumon az RMDSZ Maros megyei képviselői. Vass Levente képvise­lőjelölt elmondta, a következő négy évre szóló programjában az RMDSZ prioritás­ként kezeli úgy a kkv-k (kis- és középvállalkozások), mint ahogyan a fiatal vállal­kozók és a mezőgazdasági családi vállal­kozások támogatását is. “Az erdélyi magya­rok egyharmada a szegénység kockázatával él, ezért a minimálbér emelését javasoljuk. Ezt azonban csak akkor lehet megvalósítani, ha közben adókedvezményekkel, áfa­csökkentéssel segítjük a kis- és közepes vállalkozásokat. El kell érnünk azt is, hogy a termelés mellett a feldolgozás is helyben valósuljon meg, hogy a fa például ne nyers­anyag formájában távozzon Szovátáról, hanem kész bútorként.”