A november másodikai államelnökválasztás előtti időszakban számos rendezvény vendége a helyi RMDSZ vezetőségi tagok mellett az RMDSZ csúcsvezetésében vagy magas állami beosztásban szereplő szövetségi tisztségviselő. Az elmúlt hét folyamán Korodi Attila környezetvédelmi minister illetve Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Szávics Petra, az Európai Alapok Minisztériumának Államtitkára Molnár Zsolt paralamenti képviselő és Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke kíséretében találkozott a bánsági magyar közösség tagjaival Temesváron, Zsombolyán, Óteleken, Újszentesen és Ötvösdön. A megbeszélések témái között hang­sú­lyosan szerepelt Kelemen Hunor államelnök-jelölti támogatásának fontossága, nevezetesen, hogy a választás első fordulójában elért ered­ménynek meghatározó szerepe lesz a Szövetség súlyának megítélésében Romániában, a magyar közösség képviseletében betöltött szerepét illetően. Ugyancsak a választási kampány keretében megtiszteli jelenlétével az RMDSZ Temes megyei szervezetének október 26-i kam­pányzáró ünnepségét Winkler Gyula európai parlameni képviselő.

A Monarchia idején megvalósított közmű-rendszer máig jótékonyan hat Temesvár ezirányú fejlődésére

A temesvári magyar nyelvű média képviselői előtt ismertette Korodi Attila miniszter megyénk­ben tett látogatá­sá­nak ta­pasz­talatait, miután az elmúlt pén­teken részt vett az európai uniós ivóvíz- és csatornahálózati bővítés projekt kere­té­ben megva­lósult temesrékasi korszerű szennyvíztisztító-állomás átadásán, va­lamint a mün­cheni együttműködéssel lét­rejött Aquademica szak­mai fejlesz­tő­központban az Aquatim által szervezett Eco-Impuls Nemzetközi Konferencián, és megláto­gatta az 1906-ban, Euró­pá­ban elsőként Temesváron meg­épített szenny­víztisz­tító állomást. A környe­zet­vé­delmi miniszter össze­gez­ve tapasztalatait el­mond­ta, hogy nagyon jó­nak tartja a he­lyi és a müncheni vízművek kö­zött, első minisztersége ide­jén, 2006-ban elkez­dő­dött együttműködést. En­nek egyik ered­ménye az Aquatim keretében műkö­dő szakmai fejlesztési köz­pont, amelyet né­metor­szá­gi szakemberekkel működ­tet­nek. Továbbá megálla­pí­totta, hogy jól gaz­dálkodik a megye az ivóvíz- és csa­tornahálózat-fejlesztési, hulladék­gaz­dálkodási és a temesvári távfűtési, illetve a Béga-csatornán elvégzett ár­víz­védelmi, félmilliárd eurós beruházási költség­ve­tési összeggel. A pénzek fel­használása terén példa­ér­tékűnek tartja a Temes me­gyei eredményt más me­­gyék számára, ami a­zok­­nak a hagyományok­nak is köszönhető, hogy Te­mesváron már több mint száz évvel ezelőtt felépült Európa legkorszerűbb, a kör­nyezet­véde­lem szem­pont­jából igen fontos de­rítő­állomása.
Korodi Attila minisz­ter, az RMDSZ kor­mány­zati szerepe kapcsán utalt arra, hogy a koalícióban lé­vő pártokkal való körül­mé­nyes együttműködés elle­né­re, az elmúlt hét hónap alatt sikerült, pél­dául a Szé­kelyföldön, a 13 millió eu­ró európai uniós pályá­za­tok értékét mint­egy 80 mil­lióra növelni. De em­lítette más programok meg­való­sí­tását is, pél­dául a Zöld­ház program, csa­tor­na­há­ló­­zatépítés vagy Te­mes me­­gyében a ko­ráb­ban el­maradt kerékpárutak fej­lesz­­tésé­re vonatkozó pá­lyá­zati pénzek felhasz­ná­lását.
A beszélgetés során utalt arra, hogy az állam­el­nök-választási kampányá­ban, amellett, hogy el­mond­hatjuk, mit gon­do­lunk az egész ország jövő­jéről „eddig sikerült a ma­gyar kérdésre vonatkozó indulatokat kordában tar­tani. Uszító jellegű próbál­kozások voltak, vannak, ezek között említhetjük a De­cember 1. utcanév köte­lezővé tételét, éppen ebben az időszakban. Nekünk nincs kifogá­sunk az ellen, hogy a román nemzet őrzi szimbóliumait, a Decem­ber 1 utcanév egyébként leg­több városban létezik, te­hát kötelezővé tétele né­hány, inkább ma­gyarok ál­tal lakott településre vá­lasz­­tá­sok előtt a hangulat­keltést szolgálja. Per­sze, több olyan kérdés is van, a­mely­ben nem értünk egyet a koalíció tag­jaival, ilyen volt a pártok közötti sza­bad vándorlás is” – össze­gezte véleményét a kor­mányzati együttmű­ködés­ről Korodi Attila.
A szórvány sajátos­sá­gai­ra utalva, célszerűnek tartja a magyar képviselők jelenlétét az önkormány­za­tokban, “ahol csak lehet akár egy vagy több kép­vi­selővel, ez éppen úgy fon­tos, mint az, hogy orszá­go­san ott vagyunk a kor­mányban, mert a jelen­lé­tünk­kel sokat segíthetünk a szórványban élő közös­ségeinknek is” – mondotta.
Végül kifejezte remé­nyét, hogy a november 2-i választás első fordu­ló­jában jó eredményt ér el a bán­sági ma­gyar közösség is, ezt követően lehet gondol­kozni a második forduló dön­téséről.
Korodi Attila a folyta­tásban találko­zott az RMDSZ Temes megyei ön­kor­mányzatainak képvi­se­lőivel, polgár­mes­terek­kel és alpolgármes­terek­kel, akik­nek gondjait meg­hall­gatva, sok sikert kívánt további munkájukhoz, il­let­ve a soron következő vá­lasztásban minél jobb eredmény eléréséhez. (Graur János)

Összbánsági helyi közösségek együttműködése

Zsombolyán találkoztak a történelmi Bánság vaj­da­sági és Temes megyei magyar közösségeinek képviselői a további együttműködések megszervezése érdekében. Marossy Zoltán temesi alispán a bánsági közösségek együttműködésének elindítója, ezúttal Kaba Gábor zsom­bolyai tanácsossal a rendezvény házigazdájaként ismertette, hogy Végváron a bánsági helyi közösségi vezetőkkel megtartott találkozón döntötték el a mun­kacsoportok megalakítását, és ezek működésének a ke­reteit. Zsombolyán a Temes-, Arad-, Krassó-Szörény me­gyei, észak-bánáti, közép-bánáti, és a Bánság Ma­gyarországhoz tartozó magyar közösségeinek képvi­selői a konkrét és tervszerű gazdasági együttműködések lehetőségeit és megvalósulásuk körülményeit egyeztet­ték. A rendezvény során megalakult a gazdasági mun­kacsoport, amelynek koordinátoraként Kaba Gábor a munkacsoport legfontosabb feladataiként a három or­szág­ban való pályázati lehetőségek követését ezek mi­nél hatékonyabb kihasználását, a gazdaságfejlesztő prog­ramokban való részvételt, a munkaerő-áramlás fel­té­teleinek a megteremtését nevezte meg. A gazdasági munkacsoport vállalt feladatainak tekinti a gazdasági információk, árak, technológiák, eszköz- és gépbe­szer­zés­sel kapcsolatos információk megosztását, a térség gaz­dasági életének szereplői adatbázisának létreho­zá­sát, illetve a fórumokon, konferenciákon, kiállításokon, vásárokon való részvétel megszervezésében való segítségnyújtást is.
A találkozó keretében az Európai Unió új költség­vetésében foglalt források hatékonyabb lehívására való felkészülés érdekében, az uniós finanszírozási lehetősé­geket mutatták be. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő Bánság az Európai Unióban címmel tartott előadást, amelyben a térség számára az új költségvetési ciklusban mutatkozó lehetőségeket vázolta fel.

A zsombolyai tanácskozásra reflektálva az EP-képviselő kifejtette meggyőződését, mely szerint az országhatárok további légiesülésére kell számítani, úgy a Vaj­daság, mint Ma­gyar­ország irányába, ezért az ebben rejlő le­hetőségek kihasználása szempontjából az elkezdődő gazdasági együttműködések mintaértékűek lehetnek. „Ha Brüsszelből nézek a Bánságra, az or­szág­határok nem látszanak annyira élesen, ahogyan igaz ez más határmenti vidékekre is az unióban, ahol a régió jellegzetessége fe­lül­írja az országhatárokat. Elzászban példá­ul kiválóan működnek az országhatárok lé­giesülésével a gazdasági együttműködések. A Bánság esetében ugyanakkor sajátos hely­zet­ben vagyunk, hiszen Szerbia uniós csatla­kozása középtávon valósulhat meg, Románia az EU tagja, de nincs a Schengen-övezetben, míg Magyarország uniós tag és a Schengen-övezet része. Bánságban a jövendő fejlesz­tési potenciálját képezheti a hajdan igen sok­rétű és szoros, ám szétszakított szálak újra­összekötése. Ennek a régiónak jellegze­tes­sé­ge a soknyelvűség, a multikulturalitás, a nem­­­­zeti közösségek együttélése. Meggyő­ző­dé­sem, hogy összenő, ami összetartozik és ez itt a Bánságban nemcsak szlogen, hanem gya­korlatilag is megvalósítható jövőkép. Még akkor is, ha Brüsszelben elhangzott az a kijelentés mely szerint a következő öt esztendőben nem lesz bővítés, Szerbia számára a csatlakozáshoz való felkészülés időszakát képezik a következő évek, ebben is rengeteg lehetőség van, és azok, akik idejében fel­ké­szülnek a csatlakozásra, azok lehetnek sike­resek. Én úgy értékelem, hogy azok a prog­ramok lehetnek sikeresek, amelyek az új ha­tárátkelők megnyitását célozzák, vagy a mind­három országban létező hálózatok ösz­szehangolását, összekötését segítik elő. Ezekben a helyi magyar közösségek a nyelvi közösségnek köszönhetően katalizátor-sze­re­pet tölthetik be. Természetesen ennek konkrét gazdasági, kereskedelmi, együttműködési, ön­kormányzati tartalmat kell adni, akkor is ha a három ország uniós viszonylatban más-más szinten áll pillanatnyilag.” – fogalmazott Winkler Gyula.
Szávics Petra, az Európai Alapok Mi­nisztériuma államtitkára a 2014-2020 közötti uniós költségvetésben foglalt, a kis- és kö­ze­pes vállalkozások számára biztosított pályázati lehetőségeket mutatta be. Az elő­adó ismertette az uniós célkitűzést az innovatív, fenntartható és inkluzív gazdasági nö­ve­kedés megvalósításáról, melynek kereté­bent a versenyképesség fejlesztésére, a kis- és közepes vállalkozások számára a vállalko­zó­barát környezet megteremtésére, az inno­vációra alapozott intelligens növekedés és a regionális fejlesztések növelésére dolgoztak ki megfelelő startégiákat. Az unióval való együttműködés alapját az augusztus végén aláírt Partnerségi Szerődés képezi, és az új költségvetési ciklusban kilenc operatív prog­ram keretében írnak ki pályázatokat. Kerekes Melinda, a Mezőgazdasági Kifi­zetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) igazgatóhelyettese a romániai mezőgazdasági támogatások rendszerének új vetületeit ismertette. Az előadó kifejtette, hogy az idei 156,89 eurós hektáronkénti területalapú tá­mogatás első, 69 euró értékű részletét októ­ber 16-án kezdték el folyósítani. Szám­sze­rű­sítve, idén Temes megyébe 360 millió lej ér­té­kű mazőgazdasági támogatás érkezett, és jövőre növekedik a támogatások értéke, vi­szont változik a támogatások összetétele, csak az aktív gazdák részesülhetnek a támogatásban, a fiatal gazdák újabb támogatást is igényelhetnek, és több más új elem kerül a mezőgazdasági támogatások rendszerébe. A tisztségviselő az érdeklődők kérdésére vála­szolva kifejtette, hogy rendkívüli visszahúzó erőt jelentenek, főképpen az árendába vett, kisebb-nagyobb területek esetében nehezítik meg az ügyintézést a tisztázatlan tulajdonjogi kérdések, ezek mielőbbi rendezését javasolta a résztvevőknek. A zsombolyai tanács­kozáson Molnár Zsolt, Temes megyei parlamenti képviselő a határmenti támogatások témakörében tartott előadást, hangsúlyozva, hogy Temes megye földrajzi fekvéséből adó­dóan, egyszerre két országgal határos, ezért két határon átívelő programnak a haszon­él­vezője is lehet. A képviselő hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak tapasztalataira ala­poz­va, az új ciklusban még hatékonyabb le­het az határmenti támogatások felhasználása. A román-szerb határon átívelő támogatások négy fő irányvonalra koncentrálnak, ne­ve­zetesen a foglalkoztatás, szolgáltatások, munkaerő mobilitás és közlekedés, illetve köz­szolgáltatások, a kulturális és sporttevé­kenységek fejlesztése, a környezetvédelmi és ezirányú infrastrukturális megvalósítások, illetve a turzimus élnkítése területén kerülnek meghirdetésre és a következő öt évben 75 millió euró áll rendelkezésre e progra­mok­ban. A román-magyar közös pályázatok esetében még nem került aláírásra a két állam közötti ezirányú egyezmény, de elő­re­láthatóan előnyben részesülnek a határmenti közös erőforrások erősítése érdekében a tu­riz­musra és vízgazdálkodásra, a közúti, vízi és vasúti közlekedés fejlesztésére, a mun­ka­erő áramlására, az egészségügyi és a hát­rá­nyos helyzetű régiók fejlesztésére, a ka­tasztró­favédelemre és a határon átívelő intézményi és közösségi kapcsolatok erősíté­sére koncentráló programok. A fenti kontextusban felértékelődik a közösségek közötti, a civil szféra bevonásával történő együtt­mű­ködés, melyben összekötő szerepet kaphatnak a magyar közösségek, azokon a tele­pü­léseken, ahol az nem rendelkezik önkor­mány­zati képviselettel – hangsúlyozta a képviselő. (Makkai Zoltán)