Mire e sorok megjelennek, a XXVII. Bánsági Magyar Napok már az idei esztendő szép emlékei közé kerültek. Felelevenítve a rendezvénysorozat utolsó eseményeit, elmondható, hogy csak sajnálhatják azok, akik nem tekintették meg az Új Ezredév Központban levetített Blokád című filmet, amelyben megelevenednek a ‘90-es évek őszének ese­ményei. Mert a magyarországi taxisblokádként a történelembe vonult, addig soha nem látott méretű tüntetésről, a korabeli médiának köszönhetően, szinte mindenki tudomást szer­zett valamilyen formában. Igaz vagy igaznak vélt dolgok keveredtek a közösségi tudatban, viszont a színfalak mögötti hatalmi harcokról, politikai csatározásokról csak sej­té­sei lehettek az érdeklődőnek. A film ké­szítői láthatóan törekedtek a valóság-elemek bemutatására, de /most már tudjuk/ a való­ságtól távol álló történetek beépítésével tették érdekesebbé a produkciót. A rendezvényt szer­vező Keresztes Péter filmes szakembernek köszönhetően a kevés számú részt­vevő, ma­radandó élményben részesült.

Hagyományaink éltetői

A Hagyománykeresőben címmel negyed évszázada elindított rendezvényről elmondható, hogy a legtöbb személy bevonásával a Bánsági Magyar Napok legnagyobb sereg­szemléje. Idén is szűknek bizonyult a Diákművelődési Ház nagyterme, ugyanis szinte háromszázötven Temes megyei hagyomány­ápoló lépett színpadra. A magyar kulturális rendezvénysorozatot szervező Temesvári Ma­­gyar Nőszövetség elnöke, Makkai Barbara Tünde köszöntőbeszédében a hagyo­mányaink tisztelete és ápolása közösség­megtartó jellegét méltatta, kiemelve, hogy a bánsági hagyományápolási mozgalom kiállta az idő próbáját, hiszen cseppet sem csökkent a gyermekek és szülők, illetve az oktatók di­cséretre méltó lelkesedése. Elsőként lépett színpadra Gyermekjátékok és ugrós tánccal az Aprókák népes csoportja. A csoport ko­reográ­fusa Gombos András, a Szeged Táncegyüttes vezetője, helyi csoportvezetők Pál Krisztina és Palicsák Réka. Ótelekről a Für­gelábak Néptánccsoport érkezett a sereg­szemlére táncos és gyermekjátékos összeállí­tással. A produkciót összeállította a csoport vezetője, Pál Renáta. A Morzsabokréta Néptánccsoport szintén Gyermekjátékokra ala­po­zott koreográfiával lépett fel. A csoport művészeti vezetője Adorjányi Szabó Nóra és irányítója Szabó Angéla, akinek a kezdemé­nyezésére lett a Bartók Béla Líceum az Így tedd rá mozgalom referencia iskolájává. Felcsíki táncokkal lépett fel a szépen fejlődő dettai Margaréta Néptánccsoport, amelynek koreográfusa a legalább huszonöt esztendeje táncoló Telbisz Attila, lelkes csoportvezetője pedig Stanciu Klára. Gombos András koreográfus, Crepelca-Kovács Beatrix és Palkó Margit kis táncosai, a Dobbantó Néptánccsoport Dunántúli eszközös táncokkal hódította el a résztvevők szívét, majd a végvári Napsugár Néptánccsoport (csoportvezetők Tóth Rózsa éa Palicsák Réka) Moldvai csángó magyar táncokkal arattak sikert. Az újszentesi magyar közösség jó hírét terjeszti szerte a világban a Butykos Néptáncegyüttes, amely­nek csoportvezetője és koreográfusa a figyelemre méltó táncosi múlttal rendelkező ifj. Simonfi Sándor, aki szakirányú képzését követően gyümölcsözteti tudását a néptánc­csoportban. Ők Kibédi táncokkal léptek fel. Szintén Újszentesen működik Taránd Citera­csoport, melynek tagjai a Csüllög Edina cite­raművész által összeállított Esztári nép­dalcso­korral örvendeztették meg a rendezvény résztvevőit. Az Adorjányi Szabó Nóra és Tímár Attila művészeti vezetése és Nagy Anna, valamint Szabó Ferenc csoportvezetők irányításával működő Kisbokréta Néptánc­csoport Mezőföldi táncokat mutattak be bizonyítva, hogy nem teltek hiába a próbákra fordított órák. Temesváron több mint félszáz gyermek citerázik, közülük alakult a Csüllög Edina citeraművész és Szabó Ferenc által irányított Vadrózsák, és a Vadas László cite­ra­oktató és Szabó Ferenc által vezetett Nefelejcs citeracsoportok, akik több tájegység dalait szólaltatták meg a térségünkben egyre népszerűbb népi hangszeren. Gombos András koreográfus, Pál Krisztina és Szilágyi Boróka irányítják a temesvári Lármatüzek Néptánccsoport működését. A táncosok Csíkszentdomokosi táncokkal „vizsgáztak” jelesre a Hagyomțnykeresőben seregszemlén. Nagyszentmiklós magyar közösségének büszkesége a Kékibolya Néptánccsoport, amelynek koreográfusai Jeremiás Kincső és Balázs, csoportvezetői pedig Lepus Enikő és Bartók Béla. A nagyszentmiklósi táncosok ezúttal Kalocsai tánccal léptek színpadra osz­tatlan sikert aratva. Zsombolyán a Délibáb Néptánccsoport őrzi magyar hagyomá­nyain­kat. Gombos András koreográfus és Márkó Cecília tanítványai Eszközös táncokkal lép­tek fel. A tapasztalt táncosok táborát erősítik a Bokréta Néptánccsoport táncosai, akik Adorjányi Szabó Nóra és Tímár Attila koreográfusok és Szabó Ferenc csoportvezető irá­nyítása mellett elsajátított Dél-alföldi tán­cokkal arattak sikert. A Gombos András koreográfus, Pál Krisztina és Tamási Emese csoportvezetők által irányított Százszorszép és Eszterlánc Néptánccsoport táncosai által előadott Szilágysági táncok méltó befejezése volt a Hagyománykeresőben idei néptánc­gálának.

Értékteremtő JELENLÉT

A Temes Megyei Tanács Teréz-bástyában levő korszerű kiállítótermében állították ki a Temesváron tevékenykedő magyar alkotó­művészek munkáit a Jelenlét eln­eve­zésű ki­állítás keretében. A rendkívüli érdeklődés mellett megtartott tárlatnyitó rendezvényen Ruxandra Adam, a megyei önkormányzat turisztikai és eseményszervező irodájának vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd a kiállítás kurátora egyben a Temesvári Nő­szövetség vezetőségi tagja Cristina Găurean képzőművész osztotta meg gondolatait a részt­vevőkkel: “… a kiállított munkák nemcsak művészeti ágban különböznek egy­mástól, hanem stílusban, témában és tech­nikában is. Szemünk elé tárul a festészet, a grafika, a szobrászat, a textilművészet, installáció, figuratív és absztrakt formában egy­aránt. Egyeseknél észrevehetjük a dekoratív motívumokat, másoknál a mozgalmasságot, a gesztualitást, az egyensúlyt és a nyugalmat vagy a dinamikus káoszt, a pompázó színeket vagy az erős, mégis visszafogott fekete-fehér harcát.” Cristina Găurean ezután bemutatta a közönségnek a huszonkét művészt, – közöttük számos, a művészeti utánpótlást jelentő fiatal alkotót –, akiknek mintegy félszáz alkotása tekinthető meg június 26-ig a me­gyei önkormányzat kiállítótermében: András Hunor, Bajkó Attila, Bandi Szidónia, Fodor Zsuzsanna, Gábor Zoltán, Găurean Cristina, Gidó Zoltán, Iustin Patricia, Jakabházi Sándor, Madár Réka, Pareé-Hahn Magdalena, Makai Mercedes, Marosán Ildikó, Mátyás Attila, M-Kiss Hédy, Nagy Attila, Nagy Deborah, Neagu Katalin, Novak Nóra, Nüszl Erzsébet, Pataki Ana Maria, Török Tîrnoveanu Reghina, Szűcs Enikő, Tar Béla, Torony Pál, Török János és Vălean Tünde. A tárlatnyitót Téglás Chis Márta, a Banatul Filharmónia művészének csodálatos hegedű­játéka színesítette, aki Massenet-, Csajkovszkij-, Bartók- és Monti-műveket játszott, nagy tapsot aratva.

Hamisítatlan színházi élmény

Az idei Bánsági Magyar Napok zárórendezvénye, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház nagytermében bemutatott színházi csemege, a legteljesebb kulturális élményt is nyújtotta a résztvevőknek. A Vidnyánszky Attila zseniális rendezésében, a budapesti Nemzeti Színház és a Beregszászi Magyar Drámai Színház együtt­működésével színre vitt produkció, A helység kalapácsa előadás a színház lényegére tapintott rá. Petőfi tökéletes szövegei, magas szin­tű színészi/alkotói teljesítmény, a minimális dísz­let maximális hatékonysággal való hasz­nosítása, a hagyományos és modern színházi kifejezési mód tökéletes ötvözése, kellő mennyi­ségben, gondosan adagolt humor, kellő időzítéssel hang- és fényhatások … minden együtt volt a színpadon, ahhoz, hogy a Nagyérdemű hamisítatlan színházi él­ ménnyel távozhasson Thália szentélyéből. És máris vágyakozzon a következő, hasonló élményt biztosító előadásra. A függöny “legördültét” követően Makkai Barbara Tünde nőszövetségi elnök fejezte ki háláját a rendezvénysorozat megvalósulását segítő va­lamennyi intézménynek, szervezetnek és ma­gánszemélynek, illetve a rendezvények részt­vevőinek, majd Demeter Katalin Magyaror­szág Kolozsvári Konzulátusának konzulja fejezte ki örömét, hogy a főkonzulátus hathatós segítségével, együttműködve a Petőfi Irodalmi Múzeummal sikerült a Nemzeti Kulturális Alap programjaként Temesvárra is elhozni az előadást, amely láthatóan felejt­hetetlen élményt biztosított a közönségnek.
Makkai Zoltán